Sorra érik a csapások a reformpárti tábort: bírósági döntéssel támogatták meg a pártelnökségre is áhítozó Veșteát és szakadárjait

Adrian Veștea továbbra sem tudta összeszedni a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget, és hétfőre halasztotta miniszterei listájának a bemutatását, azonban csütörtök este újabb frontot nyitott: bejelentette, hogy a PNL elnöki tisztségéért is harcba száll.

A kijelölt miniszterelnök arra kérte Ilie Bolojant, hogy a június 21-re összehívott rendkívüli kongresszust halasszák el egy héttel. Hivatalos indoklása szerint időre van szüksége, hogy elkészítse saját politikai programját és elnökjelölti indítványát. A kérés azonban egy olyan pillanatban érkezett, amikor a párt Bolojan köré szerveződő vezetése éppen arra készül, hogy végleg lezárja a PSD-vel közös kormányzás korszakát, és megszilárdítsa saját pozícióit a pártban.

Robert Sighiartău parlamenti képviselő Facebookon reagált a halasztás felvetésére. Szerinte Veștea valójában nem időt kér, hanem időt akar nyerni. Azzal vádolta a kijelölt miniszterelnököt, hogy előbb a Victoria-palotába szeretne bejutni, majd a kormányfői tisztségből származó befolyást felhasználva maga mellé állítani a kongresszusi küldötteket. A liberális politikus azt írta: Veștea úgy kezeli a párttagokat, mintha egytől egyig politikai haszonlesők lennének, akiket néhány funkcióval és egy kis hatalmi befolyással meg lehet vásárolni.

A kormányválság kirobbanása óta zajlik a harc PNL-n belül, ugyanis már a Bolojan ellni bizalmatlansági indítvány megszavazása után megjelentek azok a hangok, amelyek szerint kormányon kellene maradni bármi áron, a PSD-vel való koalíciót fenntartásával. Ugyanez a belső ellenzéki kör az, amely a párt hivatalos álláspontjával szembemenve támogatná Veștea kormányát. A Bolojan vezette országos vezetőség kizárással fenyegette meg a lázadókat, akik viszont bírósághoz fordultak. Az ilfovi törvényszék villámgyors eljárásban felfüggesztette a pártvezetés döntését, ami gyakorlatilag szabad utat adott a Veșteát támogató liberálisoknak.

A döntésnek nemcsak a tartalma, hanem a gyorsasága is szokatlan volt. A G4Media elemzője, Cristian Pantazi szerint a határozat olyan pillanatban érkezett, amikor minden parlamenti szavazat számít, és közvetlen politikai következménye lehet a kormányalakításra nézve. Több jogász ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a képviselői mandátum alkotmányosan szabad mandátum, ezért a pártok mozgástere sem korlátlan.

Csütörtökön történt az is, hogy a DNA bejelentette, hogy korrupciós ügyben hatósági felügyelet alá helyezte Ciprian Ciucut, Bukarest főpolgármesterét és a PNL első alelnökét. Az ügy a 2025-ös kampányához kapcsolódik, az ügyészek szerint egy vállalkozó pénzt adott azért, hogy előnyökhöz jusson önkormányzati projektekben. Ciucu tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy az eljárás során bizonyítani fogja ártatlanságát. Ciucu az egyik legismertebb Bolojan-párti politikus a PNL-ben, akit sokan a liberálisok egyik jövőbeli országos vezetőjeként tartanak számon, emiatt a DNA lépését azonnal politikai összefüggésekben kezdték értelmezni.

Szintén csütörtökön történt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerősen elutasította Dominic Fritz keresetét az ANI-val szemben. A temesvári polgármester és az USR elnöke így elvesztette a pert, amelyet az integritási ügynökség összeférhetetlenségi megállapítása miatt indított. A döntés értelmében Fritz 2030-ig nem indulhat választott tisztségért. A temesvári polgármester kijelentette, hogy végigviszi a mandátumát, a döntést politikailag motiváltnak nevezte, és bejelentette, hogy Strasbourgig viszi az ügyet.

Cristian Pantazi szerint nem az egyes ügyeket kell külön-külön nézni, hanem a mintázatot. A G4Media elemzője úgy látja, hogy a Bolojan köré szerveződő PNL-szárny és az USR az elmúlt hónapokban olyan gazdasági és intézményi érdekeket kezdett veszélyeztetni, amelyek évtizedek óta meghatározzák a román állam működését. Pantazi szerint az állami vállalatok, az energetikai szektor, az uniós pénzek elosztása és a készülő nemzetbiztonsági törvények körül akkora gazdasági érdekek mozognak, hogy a rendszer természetes önvédelmi reakciója indult be.

Hasonló következtetésre jutott Florin Negruțiu is, aki szerint Ilie Bolojan „túl sok darázsfészekbe nyúlt bele egyszerre”, és az elmúlt napok eseményei ennek a válaszreakciói. Negruțiu nem azt állítja, hogy minden döntés mögött központi vezérlés áll, hanem azt, hogy a román intézményrendszer különböző szereplői ugyanabba az irányba kezdtek mozogni, és ennek kedvezményezettje Adrian Veștea, illetve a PSD-hez közelebb álló politikai tábor lehet.

A Spotmedia ennél is tovább megy. Elemzésük szerint a valódi tét nem Veștea személye, hanem a PSD jövője. Ha a PNL végleg Bolojan irányába fordul, és tartós együttműködést épít ki az USR-vel és az RMDSZ-szel, akkor a szociáldemokraták hosszú idő után először találhatják magukat olyan helyzetben, hogy nincs befolyásuk a kormányzásra. A portál szerint ezért vált stratégiai kérdéssé a liberális párt feletti ellenőrzés megszerzése.

A bizonyítékok és a politikai értelmezések között természetesen továbbra is nagy a távolság. A DNA-eljárás, a Dominic Fritzet sújtó ítélet és a bírósági döntés mögött egyelőre senki nem mutatott fel konkrét bizonyítékot összehangolt politikai akcióra. Az azonban vitathatatlan, hogy a román politika egyik legfeszültebb időszakában mindhárom ügy ugyanazon a napon robbant be, és mindhárom ugyanazt a politikai tábort gyengítette. Ez az egybeesés önmagában is elég volt ahhoz, hogy Bukarestben újra előkerüljenek azok a kérdések, amelyekről sokan azt hitték, már a múlt részei: mennyire függetlenek az intézmények, és hol húzódik a határ a jogállami működés és a politikai erőharc között.