Ellehetetlenítené a belső ellenzékét Csomortányi István EMSZ-alelnök a párt háromszéki vezetői szerint

Nyílt konfliktussá vált az Erdélyi Magyar Szövetségen belüli feszültség. Sepsiszentgyörgyön szerdán Papp Attila kézdi-orbaiszéki elnök, Kolcza István sepsiszéki vezető és Kádár Imola sepsiszentgyörgyi elnök állt ki a nyilvánosság elé, hogy elmondják: szerintük az EMSZ országos vezetése, különösen Csomortányi István elnökhelyettes önkényesen avatkozik be a helyi szervezetek életébe.

A történet első látásra egy tisztújítási vitának tűnik. Ki hívhat össze közgyűlést, kinek jár le a mandátuma, ki döntheti el, érvényes volt-e egy helyi szervezet választása. Csakhogy a háromszékiek szerint ennél jóval többről van szó: arról, hogy az EMSZ alulról építkező, helyi autonómiára épülő szervezet marad-e, vagy egy szűk országos vezetői kör által irányított párttá válik.

A konfliktus középpontjában Kolcza István áll, akit az EMSZ egyik háromszéki alapembereként tartanak számon. A háromszéki vezetők szerint Kolcza tavaly decemberben felhatalmazást kapott az országos elnökségtől arra, hogy három hónapon belül megszervezze a sepsiszéki tisztújításokat. Papp Attila, az EMSZ kézdi-orbaiszéki elnöke a Transtelexnek azt mondta, a határidő még le sem járt, amikor az országos elnökség visszavonta Kolcza megbízását, megfosztotta pártbeli tisztségeitől, és a megválaszthatósági jogát is korlátozta.

Papp szerint mindez úgy történt, hogy Kolczát meg sem hívták arra az ülésre, ahol róla döntöttek.

A döntés ellen fellebbeztek, majd az országos választmány később visszavonatta az elnökséggel a Kolczával szembeni határozatot. A háromszékiek szerint ez azt mutatja, hogy már maga az országos testület is érzékelte: a döntés szabályzati és politikai szempontból is problémás volt. Csakhogy ezzel a konfliktus nem zárult le.

A háttérben ugyanis személyes és politikai vádak is megjelentek. Papp szerint Kolczát azzal gyanúsítják az országos vezetés környezetében, hogy túl közel áll az RMDSZ háromszéki erős emberének számító Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterhez. Papp ezt visszautasította, a kézdiszéki elnök szerint nincs bizonyíték arra, hogy Kolcza politikailag az RMDSZ embere lenne, és az sem igazol ilyen kapcsolatot, ha vállalkozóként egy RMDSZ-es vezetésű településen közbeszerzést nyert.

„Attól, hogy egy cég részt vesz egy liciten, és megnyeri, elég messze áll azt mondani valakire, hogy Antal Árpád embere” – mondta Papp.

Az országos elnökség nem fogadta el a sepsiszentgyörgyi tisztújítást

A Kolcza-ügy után a sepsiszentgyörgyi tisztújítás lett a következő ütközőpont. A helyi szervezet május 22-én megtartotta saját közgyűlését, amelyen újraválasztották Kádár Imolát. A háromszékiek szerint minden elérhető tagot értesítettek, a gyűlést nyilvánosan is meghirdették, a jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet pedig elküldték az országos titkárságnak.

Az országos elnökség viszont nem fogadta el a tisztújítást. A helyiek szerint az elutasító határozatban nem jelöltek meg világos szabályzati alapot, miközben újabb tisztújítást hívtak össze Sepsiszentgyörgyre, melyet Csomortányi István személyesen fog levezényelni. Így a háromszékiek szerint könnyen előállhat az a helyzet, hogy ugyanabban a városban két egymással versengő EMSZ-szervezet állítja majd magáról, hogy legitim.

Papp Attila jogászként azt mondta: az EMSZ szabályzata nem rendezi egyértelműen, mi történik akkor, ha egy helyi vagy területi szervezetben lejár a mandátum, de nem tartják meg időben a tisztújítást. Szerinte ebből jogértelmezési vita alakult ki, de az országos elnökség ezt politikai eszközként használja.

A háromszékiek szerint a tét nemcsak egy helyi szervezet vezetése, a konfliktus hátterében a következő kongresszus előtti erőviszonyok átrendezése is meghúzódhat. Vagyis az, hogy kik küldhetnek delegáltakat a párt legfontosabb döntéshozó fórumára, és kik befolyásolhatják majd az országos vezetés jövőjét.

Papp Attila a Transtelexnek ennél is keményebben fogalmazott. Szerinte a tavalyi kongresszuson már látszott, hogy Csomortányi István azok kiszorítására törekszik, akik nem értenek vele egyet. Úgy látja, a kongresszus „olcsó színjáték” volt, amelynek egyik célja a belső ellenzék ellehetetlenítése lehetett. Azt is mondta: Kolczának korábban felajánlották, hogy legyen országos alelnök, de ő ezt nem vállalta, mert nem akart részt venni ebben a belső leszámolásban.

A konfliktus egyik legtöbbször visszatérő mondata az, hogy Csomortányi állítólag úgy fogalmazott: „az EMSZ az én pártom”. Papp szerint ez jól mutatja, miért szakadt meg a bizalom az országos vezetés és a háromszéki szervezetek között. „Van egy marék ember, aki a saját idejéből, saját pénzéből csinálja a pártot, és akkor kiderül, hogy ebben a pártban mi se nem osztunk, se nem szorozunk” – mondta.

A háromszéki EMSZ-esek nem kérnek a Tisza Pártból, és a Mi Hazánk elnökével szerepelnek közös fotókon

A szervezeti vita mellett legalább ilyen fontos a politikai irányvita. A háromszékiek szerint az EMSZ az elmúlt időszakban nem adott választ arra, mit akar kezdeni az erdélyi magyar közélet valós problémáival. Szerintük az országos vezetés politikája egyre inkább a „Soha többé RMDSZ” üzenetre épült, ez azonban önmagában nem stratégia.

„Abból nem lehet megélni, és nem lehet egy szervezetet éltetni, hogy »Soha többé RMDSZ«” – fogalmazott Papp Attila.

Ez különösen érzékeny kérdés egy olyan pártban, amely az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából jött létre, és amelyet a Fidesz nemzetpolitikájának korábbi erdélyi mellékszereplőjeként is lehet értelmezni. Az EMNP és az MPP egykor éppen az RMDSZ hegemóniájának megtörésére épült fel, de a Fidesz és az RMDSZ Kelemen Hunor elnöksége alatt újra egymásra talált. Az EMSZ 2024-ben ugyan kapott egy parlamenti mandátumot az RMDSZ listáján, de ez inkább tűnt az RMDSZ-nek jól jövő kirakat-összefogásnak, mint valódi stratégiai partnerségnek. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke aztán áprilisban ki is lépett az RMDSZ parlamenti frakciójából.

A háromszékiek szerint viszont nem lehet kizárólag az RMDSZ-ellenességre építeni a párt jövőjét, különösen úgy, hogy az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélybe kerülhet, ha a magyar politikai szervezetek külön indulnak a parlamenti választásokon.

A vita másik törésvonala Magyarország felé vezet. A Transtelex korábban részletesen írt arról, hogy az EMSZ környezetében már korábban is megjelentek Tisza Párt felé tapogatózó gondolatok, még ha ebből hivatalos pártálláspont nem is lett. Toró T. Tibor egykori EMNP-elnök, az EMNT ügyvezető elnöke akkor arról beszélt lapunknak, hogy kisebbségi politikában mindig a több lábon állás a helyes stratégia, Csomortányi István pedig óvatosan fogalmazott, de nem zárta le kategorikusan az esetleges jövőbeli kapcsolatkeresés lehetőségét.

Most a háromszékiek azt kifogásolják, hogy az EMSZ országos választmánya április végén úgy döntött: kapcsolatfelvételt kezdeményez minden magyarországi parlamenti párttal. Papp Attila szerint egy ilyen horderejű stratégiai kérdésről nem lehet szűk körben dönteni, mert az EMSZ tagságának jelentős része konzervatív, nemzeti elkötelezettségű, és nem lát politikai közösséget Magyar Péter pártjával.

„Nekünk semmi bajunk a Tiszával, éli a saját politikai életét. De mi nem kívánunk az Európai Néppárt tagjai lenni sem direkt, sem indirekt módon” – mondta Papp.

A háromszéki EMSZ-es politikusok politikai orientációját ugyanakkor árnyalja, hogy Kolcza István és Kádár Imola közösségi oldalán több olyan fénykép is található, amelyeken együtt szerepelnek Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk elnökével. A magyarországi politikus az elmúlt időszakban Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön is rendezvényt tartott, amelyeken a helyi EMSZ-es vezetők is megjelentek. Ez önmagában nem jelent formális politikai együttműködést, ugyanakkor jól mutatja, hogy a párton belüli törésvonal nem egyszerűen a Tisza Párthoz való viszonyról szól. Miközben az országos vezetés egy része minden magyarországi parlamenti szereplő felé nyitna kapcsolatépítési szándékkal, a háromszéki kritikusok inkább a nemzeti-konzervatív oldalon képzelik el az EMSZ jövőjét.

A háromszékiek szerint az országos vezetés több más, szimbolikus ügyben sem viselkedett úgy, ahogy azt egy nemzeti oldali párttól elvárták volna. Ilyenként említették az ozsdolai közbirtokosság ügyét és a nagyváradi premontrei rend körüli konfliktust is. Utóbbi azért vált belső vitatémává, mert szerintük az EMSZ országos vezetése feltűnően visszafogott maradt egy olyan ügyben, amely sok nemzeti érzelmű szavazó számára fontos. Papp Attila szerint Nagyváradon az EMSZ környezetében régóta érzékelhető a PNL felé való közeledés, miközben Csomortányi korábban Ilie Bolojan tanácsadója volt Bihar megyében, Zatykó Gyula pedig Nagyvárad PNL-s polgármesterének tanácsadójaként dolgozik.

A háromszéki konfliktussal párhuzamosan április végén Csíkszeredában megalakult az EMSZ Polgári Körök platformja. A kezdeményezők között háromszéki, csíkszéki, gyergyószéki és Közép-Erdélyi EMSZ-esek is vannak.

A Polgári Körök közleménye szerint nem új pártot akarnak létrehozni, hanem az EMSZ-en belüli megújulást szeretnék elérni. A platform céljaként a helyi szervezetek megerősítését, a belső párbeszéd helyreállítását, a nemzeti oldal újjáépítését, valamint az autonómia és az önrendelkezés kérdésének visszaemelését jelölték meg.

Papp Attila szerint a pártot belülről csak egyetlen módon lehet megújítani: a tagság bővítésével. Úgy látja, sok korábbi, fanatikus támogatónak számító ember morzsolódott le az elmúlt években, és az EMSZ-nek először velük kellene újra beszélni. A Polgári Körök ezt a munkát próbálná elindítani.

Az országos vezetés környezetéből ugyanakkor a platformot árulásként, bomlasztásként értelmezik – legalábbis Papp szerint. Ő viszont azt mondja: nem új pártot akarnak, nem szétverni akarják az EMSZ-t, hanem megakadályozni, hogy az országos vezetés a helyi szervezetek feje fölött döntsön a párt jövőjéről.

A Transtelex a cikk megjelenése előtt részletes kérdéssort küldött Zakariás Zoltán országos elnöknek és Csomortányi István országos alelnöknek. Többek között arra kérdeztünk rá, miért vonták vissza Kolcza István megbízását, milyen szabályzati alapon korlátozták a megválaszthatósági jogát, meghívták-e őt arra az ülésre, amelyen róla döntöttek, miért nem fogadják el a május 22-i sepsiszentgyörgyi tisztújítást, hogyan viszonyulnak az EMSZ Polgári Körökhöz, történt-e valóban nyitás a Tisza Párt irányába, valamint terveznek-e fegyelmi vagy politikai lépéseket a háromszéki politikusokkal szemben. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.