Két és fél évvel a tragédia után megkezdődhet a bentlakásomlás pere Székelyudvarhelyen

Lezárult az előkészítő eljárás a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt, két diák halálát okozó falomlás ügyében. A bíróság szerint a vádirat alapján megkezdődhet az elsőfokú tárgyalás, noha korábban több nyomozati dokumentumot kizártak az ügyből, számolt be róla a Székelyhon.

A Maros Megyei Törvényszék lezárta az előkészítő eljárást a Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia ügyében, így megkezdődhet az elsőfokú tárgyalás a három vádlott ellen. A döntés azt jelenti, hogy a bíróság jogszerűnek találta a vádemelést és az ügyészség által benyújtott bizonyítékok jelentős részét, ezért az ügy érdemi szakaszba léphet. A vádlottak korábban azt kérték, hogy az ügyiratot küldjék vissza az ügyészségnek, ezt azonban a törvényszék elutasította.

Az előkészítő szakasz csaknem egy évig tartott. A bíróság márciusban ugyan több kifogásnak helyt adott: érvénytelenített több olyan ügyészi rendeletet, amelyek az ügy jogi minősítésének módosítására vonatkoztak, és kizárt három jegyzőkönyvet is, amelyek az egyik vádlott kihallgatásakor készültek. A mostani döntés szerint azonban ezek a hiányosságok nem akadályozzák a per folytatását.

A tragédia 2023. december 18-án történt, amikor leomlott a bentlakás egyik fala. Négy diák rekedt a romok alatt, közülük ketten életüket vesztették. Az eset az egész erdélyi magyar közösséget megrázta, és hónapokig tartó vitát indított arról, hogyan történhetett meg, hogy egy működő bentlakás közvetlen közelében ilyen mélységű és minőségű földmunkát végeztek.

A nyomozás szerint az omlás előtt az épület felújítására készülve több mint két méter mély árkot ástak a bentlakás külső fala mellett vízszigetelési és vízelvezetési munkálatok céljából.

Az ügyészség három személy ellen emelt vádat: a tervezőként dolgozó műépítész, V. Zsolt, az ásást végző cég ügyvezetője, L. Szilveszter Sándor, valamint az épület tulajdonosa, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget képviselő projektfelelős, S. Károly Róbertet ellen.

A vádirat szerint a munkálatok során nem tartották be az épület stabilitására vonatkozó műszaki előírásokat, ami végül az omláshoz vezethetett.

A büntetőeljárás mellett jelentős kártérítési igények is kapcsolódnak az ügyhöz. A tragédiában elhunyt diákok hozzátartozói és más érintettek összesen mintegy 4,7 millió euró értékben fogalmaztak meg polgári igényeket. A bíróság korábban helybenhagyta az érintett személyek, cégek, biztosítótársaság és az érsekség egyes javainak zárolását is.

A Maros Megyei Törvényszék mostani döntése még nem jogerős, ellene fellebbezést lehet benyújtani. Ha ez nem akadályozza meg a folyamatot, a következő időszakban megkezdődhetnek az első érdemi tárgyalások a két fiatal életét követelő bentlakásomlás ügyében.