Recorder: Politikai kinevezésekkel tarthatják nyomás alatt a rendőrség vezetőit, amik mulasztáshoz is vezetnek

Hogyan vált általános, már-már természetes gyakorlattá az, hogy a vezetői tisztségeket a rendőrségen belül nem versenyvizsgával, hanem ideiglenes megbízásokkal töltik be? Erről jelent meg tényfeltáró dokumentumfilm a Recorderen oldalán Kiszolgáltatott rendőrség címmel.

Az oknyomozó portál szerint ez a rendszer évek alatt épült ki, és az elmúlt évtized valamennyi kormánya fenntartotta. A módszer lényege, hogy egyes rendőrtiszteket nem szakmai verseny alapján neveznek ki vezetői pozíciókba, hanem ideiglenes megbízással. Ez azért jelent problémát, mert az így kinevezett tisztek bármikor lecserélhetők, emiatt pedig kiszolgáltatottá válnak azoknak, akik a tisztségbe emelték őket.

A videó szerint ez a gyakorlat a magasabb vezetői posztok esetében nyit utat a politikai befolyásnak. A Recorder úgy fogalmaz: a rendőrség egy kulcsfontosságú állami intézmény, amelyet az ideiglenes kinevezések rendszere deprofesszionalizál, és politikailag engedelmes vezetőkön keresztül tart ellenőrzés alatt.

A videó több tragikus ügyet is felidéz, köztük a caracali esetet 2019-ből, az onești-i ügyet 2021-ből, valamint a tavalyi mezőméhesi esetet.

A Recorder szerint ezekben az ügyekben a Román Rendőrség súlyosan hibázott, a kudarcok pedig összefüggenek azzal, hogy a vezetői pozíciókba sokszor olyan tisztek kerülnek, akik nem bizonyították alkalmasságukat szakmai vizsgákon.

A szerkesztőség az ország összes megyei rendőr-főkapitányságától gyűjtött adatokat. Ezek alapján jelenleg több mint 600 rendőrségi vezetői tisztséget töltenek be ideiglenes megbízással. A 41 megyei rendőr-főkapitányság csaknem harmadát olyan főfelügyelők vezetik, akiket megbízással tettek a posztjukra. Ha a helyettes vezetőket is figyelembe vesszük, akkor a megyei rendőr-főkapitányságok több mint felének élén van legalább egy ideiglenesen kinevezett vezető.

A Recorder szerint a rendszer piramisszerűen működik. Az országos rendőrfőkapitányt a miniszterelnök nevezi ki a belügyminiszter javaslatára. Ezután az országos rendőrfőkapitány javasolhatja megyei rendőr-főkapitányok ideiglenes kinevezését. A megyei vezetők pedig hasonló módon nevezhetnek ki városi és municípiumi rendőrparancsnokokat, illetve különböző szolgálatok vezetőit. Az ideiglenesen kinevezett tisztek pozíciója bizonytalan, mert bármikor leválthatják őket azok, akik kinevezték őket.

A videóban három korábbi belügyminiszter is megszólal. Mindannyian elismerik, hogy az ideiglenes kinevezések rendszere sebezhetővé teszi a Román Rendőrséget. A Recorder szerint bár a volt miniszterek azt állítják, hogy próbálták visszaszorítani a jelenséget, az adatok mást mutatnak.

Carmen Dan, aki 2017 és 2019 között volt belügyminiszter a PSD részéről, arról beszélt, hogy több megyei PSD-vezető is nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy saját embereit juttassa rendőrségi vezetői pozíciókba.

A Recorder több olyan esetet is dokumentált, amikor rendőrtisztek megbuktak egy vezetői tisztségre kiírt versenyvizsgán, később mégis ugyanarra a posztra nevezték ki őket ideiglenes megbízással. Az anyag szerint több fontos vezetői pozícióba került rendőrtisztnél kimutathatók politikai kapcsolatok is.

A videó kitér arra is, hogy az ideiglenes rendőrségi kinevezések ügye a korrupcióellenes ügyészség (DNA) figyelmét is felkeltette. 2022-ben a kolozsvári DNA büntetőeljárást indított Mircea Rus, a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság volt vezetője ellen, a nyomozást később más rendőrtisztekre is kiterjesztették. A Recorder szerint amikor az ügy már egy országos jelenség feltárása felé haladt, Marius Voineag DNA-főügyész döntésére Bukarestbe áthelyezték, és körülbelül egy évvel később a kolozsvári ügyészek által vizsgált eseteket lezárták.

A Recorder azt írja, hogy a videó elkészítéséhez rendőrségi forrásokkal beszéltek, statisztikákat gyűjtöttek, konkrét eseteket dokumentáltak, és szembesítették a jelenséggel azokat a politikusokat is, akiknek szerepük volt a rendszer fenntartásában.