A caracali gyilkosságok után hat évvel még nem ítéltek a mulasztással vádolt rendőrök ügyében

Az év első hat hónapjában Romániában 27 nőgyilkossági esetet regisztráltak, azonban ez a szám korábbi években is aggasztó volt, évente több mint 100 női áldozatot számlálunk az országban, globálisan pedig, 2023-as adatok alapján, 85 ezer nőt öltek meg egy év alatt, ami lebontva napi 100 vagy 10 percenként 1 áldozatot jelent.

A nők elleni erőszak egy olyan rendszer hiányosságainak a következményeire mutat rá, amelynek nem prioritása a nők biztonsága, amely relativizálja a visszaéléseket, megkérdőjelezi az áldozatokat és nem nyújt megfelelő védelmet. Ennek a rendszernek a kiszolgálói pedig mindazok, akik félrenéznek, akik várnak egy fél napot, hogy közbelépjenek, miután sírva felhívja őket egy lány azzal, hogy veszélyben van az élete, és azok is, akik nem tesznek meg mindent, hogy megtalálják. Róluk lesz szó most.

A Libertatea újságíróinak részletes feltárásából kiderült, milyen felelőssége volt az állam alkalmazottainak Alexandra Măceşanu meggyilkolásának esetében, mit tettek és mit nem tettek, ami ahhoz vezetett, hogy a fiatal lány életét veszítse, illetve milyen következményei lesznek – amennyiben egyáltalán lesznek – a mulasztásaiknak. Egyesek közülük nyugdíjba mentek, hogy eltűnjenek szem elől, mások iskolában pszichológusként dolgoznak, de olyan is van, aki ugyanabban a pozícióban van azóta is, sőt, kikérte magának, igenis megfelelően látta el a feladatát 2019-ben is.

Az ügy fő vádlottját, Gheorghe Dincăt 30 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, bár hat évvel azután, hogy bevallotta a 15 éves Alexandra Măceşanu és a 18 éves Luiza Melencu megerőszakolását és meggyilkolását, még mindig nem zárult le az utolsó pere, amelyet Luiza Melencu telefonjának tönkretétele miatt indítottak ellene. Luiza Melencu halálának körülményei még mindig nem tisztázottak, hiszen Dincă utólag visszavonta a vallomását és azt állítja, hogy nem ölte meg, erről szintén a Libertatea írt részletes cikket. Dincă tettestársát, Ştefan Risipiţeanut hét év börtönre ítélték Luiza Melencu megerőszakolásáért.

Bár Alexandra Măceşanu halála 2019-ben országos felháborodást váltott ki, az emberek tüntetéseket szerveztek, hogy kikényszerítsék azok felelősségrevonását, akik felelőtlenségükkel hozzájárultak a tragédia bekövetkeztéhez, végül csak a hatósági hierarchia alján lévő négy rendőrt állították bíróság elé, ítélet pedig nem született, hívta fel a figyelmet a Libertatea.

Az áldozat halála előtt többször is felhívta a segélyhívó számot, azonban a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) diszpécsere és Vasilică Florescu, az Olt megyei rendőrség alkalmazottja lekezelően beszéltek a segítséget kérő lánnyal, elbagattelizálva helyzetét, miközben az többször is elismételte, hogy elrabolták, megverték és megerőszakolták.

Vasilică Florescu végül azt mondta neki, hogy ne féljen mert 2-3 perc múlva megérkeznek a helyszínre a kiküldött egységek, majd megszakították a hívást. A rendőröknek azonban nem 2-3 perc kellett, hanem 19 óra. A helyszínt 12 órával a hívás után sikerült csak beazonosítani, hiába adott Alexandra annyi támpontot, amennyit csak tudott, még a telefonbeszélgetés során is számonkérték, hogy mégis hogy kéne megtalálják, ha még ő sem tudja pontosan, hol van. A lány elmondta, hogy egy „szürke, tompa orrú” autóval rabolták el, amely megállt a caracali „Mihai Viteazul” líceum mellett, majd a Bold városnegyedbe vitte őt az elkövető. Ennek ellenére 12 óra kellett a rendőröknek, hogy beazonosítsák a pontos helyszínt, majd 6 újabb óra, hogy közbe is lépjenek.

Hajnali 2 órakor ítélte meg az ügyész és a főügyész, hogy indokolt a házkutatási engedély beszerzése, fél órával később pedig egy bíró jóváhagyta a házkutatást Dincă ingatlanán. A DIICOT szerint az ügyész a rendőrökkel közösen úgy döntött, hogy a házkutatást reggel 6 órakor kezdik meg, hogy „ne veszélyeztessék az ott esetlegesen fellelhető bizonyítékok törvényességét”. Az éjszaka folyamán az épületet „operatív megfigyelés alatt tartották”. Amikor végül beléptek Dincă udvarára, már csak a lány csontjait találták meg.

Összesen tíz hatósági személy munkavégzési körülményeit vizsgálták, mindegyikük ellen büntetőeljárás indult, de az ügyészség csak a hatósági hierarchia alján lévő négy rendőrt állította bíróság elé, az illetékes ügyészt, főügyészt, a keresést irányító rendőrtisztet, az Alexandrat a telefonon lerázó kollégáját, illetve a diszpécsert sem vonták jogilag felelősségre. Egyesek közülük nyugdíjba vonultak a felelősségrevonás hallatán, de többségük továbbra is betölti a tisztségét és zavartalanul végzi munkáját, illetve olyan is van, aki azóta iskolapszichológusként dolgozik.

Az ügyész és a főügyész, akik vártak reggelig

Az ügyészt, aki úgy döntött, hogy a házkutatást reggel hajtják végre, Cristian Ovidiu Popescunak hívják. Ő felügyelte a nyomozást az Alexandra Măceșanu eltűnése miatt indított büntetőügyben. A Legfőbb Ügyészség jelentésében az áll, hogy Popescu csak 5 órával a lány 112-es segélyhívása után iktatta az ügyet, ami késleltette a gyanúsított lokalizálását és azonosítását. A jegyzőkönyv szerint ennek oka az, hogy „zavarok voltak a rendőrség és az ügyészek közötti kommunikációban”. 2019 szeptemberében Cristian Ovidiu Popescu ellen az Igazságügyi Bűncselekményeket Vizsgáló Ügyészség (SIIJ) eljárást indított, amiért nem rendelkezett az azonnali házkutatás elrendeléséről, és „elutasította a rendőrség javaslatát, hogy hatoljanak be Gheorghe Dincă lakóhelyére”.

2019. augusztus 1-én Cristian Ovidiu Popescut a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) felfüggesztette hivatalából, négy hónappal később azonban ezt a döntést visszavonták, azaz engedélyezték számára a munkába való visszatérést. 2019 decemberében pedig a vele szembeni fegyelmi eljárás folytatását is beszüntették „a SIIJ-ügyben születendő végleges döntésig”. Az CSM ügyészek szakmai ellenőrzéséért felelő szervezete fellebbezett a döntés ellen, ekkor a Legfelsőbb Bíróság öt tagú tanácsa elrendelte a fegyelmi eljárás folytatását. 2023. május 17-én, négy év vizsgálat után ugyanez a szervezet felmentette Popescut.

2023 augusztusában, miután az ügyet Craiovára helyezték át, az ügyészek megszüntették a vizsgálatot kollégájuk ellen, akit hivatali visszaélés, a tettes elősegítése és hivatali gondatlanság miatt vizsgáltak.

A SIIJ azt állapította meg, hogy a Caracal-ügyben Cristian Ovidiu Popescu ügyész súlyos gondatlansággal látta el feladatát, így tavaly fegyelmi büntetésben részesítették. Ami nem más volt, mint hogy egy évre 25%-kal csökkentették a fizetését. Jelenleg Popescu az Olt megyei ügyészség bűnügyi osztályának vezető ügyésze.

Cătălin Zăvoianu, aki 2019 júliusában Popescu főnöke volt, hagyta jóvá, hogy Dincă udvarán a házkutatást reggel végezzék el „mivel a rendőrök nem találtak arra utaló jeleket, hogy folyamatban lenne egy bűncselekmény” – áll a 2019 júliusi ügyészségi jelentésében. Zăvoianu nem került fegyelmi felelősségrevonás elé, a SIIJ által indított ügyben pedig csak tanúként szerepelt. 2019 augusztusában, miután kihallgatták, újságíróknak azt mondta, nem kíván vallomást tenni, majd több száz méteren keresztül futva menekült a sajtó elől. 2019 decemberét követően visszatért ügyészként a Hunyad megyei törvényszék ügyészségére, ahol jelenleg is dolgozik.

A rendőrök, akik ellen eljárás indult, és visszavonultak, egyikük a tanügybe

Violeta Mirea, az Osica de Sus-i vidéki rendőrkapitányság vezetője értesült a lány eltűnéséről 2019. július 24-25 éjszakáján, de nem jelentette az esetet a caracali rendőrség vezetőjének, Nicolae Mireanak, aki a felettese és egyébként a férje volt akkor, derül ki a Libertatea cikkéből. Mirea továbbá nem ellenőrizte, hogy beosztottjai, Vasile Marian és Eugen Țenea milyen intézkedéseket tettek a lány megtalálásának érdekében. Az ügyészek szerint ez késleltette az áldozat hollétének azonosítását, ami végzetes következményekkel járt.

Nicolae Mirea esetében a vizsgálat alapját az a vád képezte, miszerint a kiskorú keresését és az őt fogva tartó, bántalmazó személy azonosítását irányító műveletek vezetőjeként „nem értékelte megfelelően a helyzetet sem a kiskorú segélyhívásai előtt sem utánuk, nem összesítette és nem továbbította megfelelő módon a keresés szempontjából létfontosságú információkat az alárendeltjei felé, nem irányította, nem támogatta és nem ellenőrizte megfelelően a keresőcsapatokat, és nem indított haladéktalanul büntetőeljárást, pedig az Alexandra Măceșanu által közvetlenül jelzett cselekmények rendkívül súlyosak voltak” – idézi a jegyzőkönyvet a lap. Nicolae Mirea és Violeta Mirea 2019 augusztusában az események után azonnal nyugdíjba vonultak.

Vasile Ion Marian Violeta Mirea beosztottja volt, főfelügyelő és helyettes rendőrkapitány a Dobrosloveni-i rendőrségnél. Őt azzal vádolták meg, hogy nem jegyezte fel Alexandra eltűnését 2019. július 24-én este, amikor a szülők bejelentést tettek. „Azt mondta nekem, hogy lehetséges, hogy a lány elment valamilyen fiúval, és azt javasolta, hogy reggel hívjam fel újra” – mondta Alexandra apja a rendőr válaszáról. Vasile Marian nem próbálta felderíteni a lány eltűnését és nem tájékoztatta a caracali rendőrséget sem. Ő is nyugdíjba vonult röviddel a Caracal-ügy nyilvánosságra kerülése után.

Eugen Ţenea főfelügyelő, a rendőrőrs vezetője, Vasile főnöke sem jegyezte fel a lány szüleinek bejelentését azon az estén, amikor Alexandra eltűnt, nem végzett vizsgálatot és nem értesítette a caracali rendőrség szolgálatban lévő tisztjét. 2020-ban Eugen Ţenea elhagyta a rendőrséget, és társadalomtudományokat, illetve polgári nevelést kezdett tanítani egy közeli általános iskolában. 2022-ben a craiovai ügyészség elkülönítette azt az ügyet, amelyben a három rendőrt vizsgálták és továbbította a caracali ügyészséghez, azaz az ügyben szintén érintett Cristian Ovidiu Popescu ügyész kollégáihoz. Azóta nem született döntés az ügyben, Eugen Ţenea pedig jelenleg iskolapszichológusként dolgozik egy Olt megyei általános iskolában.

Akik kikérik maguknak

Aznap, amikor Alexandra hívta a 112-t, a keresési tevékenységeket Nicolae Alexe főfelügyelőnek kellett volna irányítania, aki akkor az Olt megyei rendőr-főkapitányság parancsnoka volt. Ő azonban inkább egy éves szakmai értékelő értekezleten maradt, és csak 18:00 óra után érkezett Caracalba. Nicolae Alexet, aki tanúként szerepelt az SIIJ által indított ügyben, 2020 februárjában eltávolították a posztjáról. Egy hónappal később azonban a szolgálati értékelésen, arra az időszakra is, amikor Alexandra hívását nem kezelte prioritásként, „nagyon jó” minősítést kapott. Miután a Libertatea ezt nyilvánosságra hozta, az országos rendőr-főkapitányság (IGPR) bírósági úton kérte a szolgálati értékelés érvénytelenítését. A per 2 évig és 7 hónapig tartott, és 2023 áprilisában a craiovai bíróság az IGPR javára döntött jogerősen.

Nicolae Alexe bírósági harca azonban nem ért véget: évek óta pereskedik az IGPR-rel az őt elbocsátó határozat érvénytelenítése érdekében. 2020 májusában az Olt megyei törvényszék felfüggesztette az elbocsátási határozatot a per végleges befejezéséig, így Alexe visszatérhetett szolgálatba. A per később a Mehedinți megyei törvényszékre került, ahol majdnem három évig szünetelt a döntésig a szolgálati értékelés érvénytelenítéséről. Az ügy idén nyáron folytatódott, a következő tárgyalás szeptember 27-én lesz. Nicolae Alexe továbbra is az Olt megyei rendőr-főkapitányság alkalmazottja.

Július 25-én reggel, miután segítséget kért a 112-es számon, Alexandra Măceșanu négy rendőrtől kapott hívást, akik egymás után kérték, hogy ismételje el, hogyan került oda, hogy néz ki az elrabolója és mit lát a környéken. Az utolsó személy, akivel beszélt, Constantin Pistol rendőralezredes volt, a caracali rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. A lány elmondta, hogy honnan vitték el, és hová érkeztek: a Mihai Viteazul Líceum környékére, ahol a sofőr hátulról megtámadta, megkötözte a kezét és a szemét, aztán egy házhoz vitte.

Pistol rendőrőrmester csak két órával később küldött rendőröket a líceum környéki kamerák ellenőrzésére, azonban miután a líceum igazgatónője elmondta, hogy az iskola kamerái nem az utcára néznek, a két rendőr befejezettnek tekintette az ellenőrzést egészen estig. Körülbelül 21:30 körül sikerült két további biztonsági kamerát azonosítani a líceum közelében, amelyeken egyértelműen látszott Dincă és a sötétített ablakú autója. A

Constantin Pistol ellen fegyelmi vizsgálat indult, ezért három évre elhalasztották az előléptetését. Fellebbezett a büntetés ellen és a craiovai ítélőtábla a fegyelmi büntetés időtartamát három évről 18 hónapra csökkentette. Jelenleg Pistol a craiovai regionális közlekedésrendészeti osztály vezetője.

Az ügyben négy vádlott maradt, Eugen Ţenea és Marian Vasile, illetve Nicolae Mirea és Violeta Mirea, de hat évvel a történtek után nem született ítélet. Minden egyes nap késlekedés a vádlottaknak kedvez, hiszen az ügyre már nem alkalmazható az elévülési idő speciális felfüggesztése, így hamarabb mentesülhetnek a büntetőjogi felelősség alól, emlékeztet a Libertatea. Két év múlva a tettek jogilag elévülnek, a vádlottak megússzák a felelősségrevonást. A szolgálati visszaélésért, ami miatt vádat emeltek ellenük, 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetés jár, az általános elévülési idő pedig 8 év, ami 2027 júliusában jár le.