Túl jól sikerült a kormánybuktatás: a PNL ellenzékbe vonul, állandósulni látszik a politikai válság

„Meghallgattam ezt az indítványt, amely kereskedelmi társaságokról, a kormányzás módjáról, valamint egy zavaró metaforáról szól. Ugyanakkor logikai törés van benne, különösen a PSD részéről, akik ellenjegyezték azt: ha az indítvány igaz, akkor hol voltak eddig? Nem voltak kormányon? Ha pedig igaz, akkor szégyellnék megszavazni ilyesmit.”

Majd folytatta:

„Azért jutottunk ide, mert az előző kormányok figyelmen kívül hagyták a reformokat..”

„Azok közül, akik aláírták az indítványt, egyesek tudják, mit hagytak maguk után, hiszen kormányon voltak. De a PSD nem akarta vállalni a miniszterelnöki tisztséget; úgy számoltak, hogy csak a kormányzás előnyeit élveznék.”

A parlamentben Daniel Zamfir, a PSD szenátora olvassa fel a bizalmatlansági indítvány szövegét, amelyet már ismertettünk, amikor először olvasták fel a parlamentben a kezdeményezők. A dokumentum központi állítása, hogy az Ilie Bolojan vezette kormány gazdaságilag és politikailag is rossz irányba viszi az országot.

A főbb vádpontok három nagy blokk köré rendeződnek:

• Gazdasági kudarc és megszorítások: a PSD és az AUR szerint a kormány nem tudta kezelni a költségvetési helyzetet, miközben megszorító intézkedésekkel „a lakossággal fizetteti meg” a hiány árát. Ide tartozik a nyugdíjak befagyasztása és a bérek körüli feszültségek is.
• Állami vagyon és privatizáció: az indítvány egyik legerősebb állítása, hogy a kabinet stratégiai jelentőségű állami cégek – például bankok, energetikai vállalatok – részvényeinek eladását készíti elő, ráadásul átláthatatlan módon és a valós érték alatt.
• Beruházások és állami működés: a dokumentum szerint a kormány akadályozta a folyamatban lévő beruházásokat, nem rendezte a közalkalmazotti bérek közötti különbségeket, és nem kínált koherens stratégiát az alapvető közszolgáltatások működtetésére.

A szöveg összefoglaló üzenete az, hogy a jelenlegi kormány elszegényíti a lakosságot és gyengíti az államot, ezért a kezdeményezők szerint politikai irányváltásra van szükség.

A PNL képviselői egy szórólapot terjesztenek az ülésteremben, írja a Hotnews. 10 súlyos következményt sorolnak fel arra az esetre, ha a bizalmatlansági indítvány átmegy.

A dokumentum fő üzenete, hogy a kormány bukása gazdasági és politikai visszalépést hozna. A felsorolt érvek között szerepel:

• az euró árfolyamának emelkedése, a vásárlóerő csökkenése és dráguló hitelek
• az állami rendszer „klientúra-alapú” működésének visszatérése
• a reformok leállása és a korrupciós hálózatok megerősödése
• az állami vállalatok ismét politikai befolyás alá kerülnek
• Románia elveszíthet uniós forrásokat (PNRR)
• romolhat az ország hitelminősítése, nőhet az eladósodás költsége
• a költségvetési hiány ismét veszélyes pályára kerül
• általános bizalomvesztés következhet be a kormányzásban

A liberálisok szerint ha átmegy a bizalmatlansági indítvány, nem egyszerű kormányváltás jön, hanem visszatér a PSD-uralom, amikor a korrupciója miatt elhíresült párt ismét meghatározó szerepbe kerül, a reformok helyett pedig visszatér a régi „rendszer”.

„Reálisan nézve nem hiszem, hogy esély van arra, hogy ez az indítvány ne menjen át. Itt nem érzelmekről van szó, ez politika..” – mondta Petrișor Peiu, az Antena 3 CNN-nak.

Arra kérdésre, hogy mi a következő lépés a kormány megbukása után, Peiu azt mondta, hogy az egyetlen lehetséges forgatókönyv az előrehozott választások, abban az esetben, ha minden politikai vezető betartja az indítvány előtt tett szavát.

A keddi vita kezdése előtt nem sokkal végül a Diana Șoșoacă vezette SOS Románia is bejelentette, hogy megszavazzák a Bolojan-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

A Hotnews szerint az SOS Romániának jelenleg 15 képviselője van, az AUR és a PSD képviselőinek és szenátorainak a voksait is mellé téve már 234 támogató szavazata lehet az indítványnak, ami azt jelentené, hogy megbukott a kormány.

Diana Șoșoacă hétfőn Facebook-live-ban kérdezte meg a követőit, hogy miként szavazzanak a bizalmatlansági indítványon, és a követői 87 százaléka a kormány bukását támogatta. Șoșoacă úgy érvelt a facebookos „felmérés” mellett, hogy jelenleg sem a PSD-AUR, sem az USR-PNL mellett nem tudják pozicionálni magukat.

Megkezdődött a parlament együttes ülése, de nem teljes létszámban: a 464 képviselő és szenátor közül 402 van jelen, vagyis 62 parlamenti képviselő hiányzik a kezdéskor. Ez még nem dönti el a szavazás kimenetelét, de egy ilyen szoros helyzetben a jelenlét is kulcskérdés lehet a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítvány sorsát illetően.

Elkezdődött a parlament két házának együttes ülése: a képviselők és szenátorok a román himnusz eléneklésével nyitották meg a bizalmatlansági indítványról szóló napot. Az Ilie Bolojan vezette kormány tagjai már elfoglalták helyüket a teremben, rövidesen megkezdődik a vita a PSD és az AUR által benyújtott indítványról.

A bizalmatlansági szavazás előtt egy nappal Nicușor Dan igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, és azt üzente, hogy a politikai bizonytalanság ellenére nem lát rendszerszintű kockázatot.

Az államfő szerint a keddi voksolás kimenetelétől függetlenül Románia „megőrzi nyugati pályáját”, és az állam működése sem kerül veszélybe. Hangsúlyozta, hogy alapvető kérdésekben – mint az uniós forrásokhoz kötődő reformok vagy a biztonságpolitikai irány – továbbra is politikai egyetértés van.

Nicușor Dan ugyanakkor nem számít gyors megoldásra: úgy fogalmazott, hogy egy esetleges kormányváltás után akár egy-két hétig is eltarthat a politikai bizonytalanság, és a tárgyalások „minden forgatókönyv esetén nehezek lesznek”. Azt is világossá tette, hogy stabil megoldást keresne, nem gyorsat.

Az elnök kizárta egy nemzeti egységkormány lehetőségét, és jelezte, hogy az általa elképzelt forgatókönyvek mind pro-európai pártok együttműködésére épülnek.

A gazdasági reakciókra is reagált: az euró árfolyamának emelkedését a politikai bizonytalanság természetes következményének nevezte, és arra kérte a közvéleményt, hogy ne reagálja túl a helyzetet, mert szerinte a piacok megnyugszanak, ha tisztázódik a politikai irány.

Nicușor Dan jelenleg Erevánban, Örményországban tartózkodik, ahol az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján vesz részt.

Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is azt ígérte, hogy bár jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány vitáján, de nem szavaznak róla.

Az Agerpres összefoglalója szerint Dominic Fritz, az USR elnöke hétfőn a sajtónak azt mondta, hogy a pártja frakciójának tagjai névsorolvasáskor azt mondják majd, hogy „jelen, nem szavazok”. Hozzátette, hogy értesülései szerint hasonlón járnak majd el a PNL képviselői és szenátorai is. A Digi24-nek Kelemen Hunor is hasonlóan nyilatkozott, az RMDSZ képviselői és szenátorai ott lesznek a két ház együttes ülésén a padsorokban, de amikor szavazásra szólítják őket kijelentik, hogy nem szavaznak.

Kelemen Hunor egyébként azt mondta, ő nem lesz ott a bizalmatlansági indítvány bukaresti vitáján és a szavazáson, mert Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnökének a temetésén vesz részt Kolozsváron. Az RMDSZ frakciók nevében Turos Lóránt szenátor fog felszólalni a vitán.

A kiinduló 254 aláírásból egyáltalán nem biztos, hogy meglesz a szükséges 233 igen szavazat, a mérleg nyelve néhány tucat bizonytalan mandátum kezében van.

A PSD-nél már biztos egy hiányzó szavazat (Felix Stroe egészségügyi okokból nem vesz részt), egy másik aláíró (Alexandrin Moiseev) pedig jelezte, hogy nem szavaz, és ki is lépett a frakcióból. Victoria Stoiciu szenátor szintén távozott a pártból, és nem írta alá az indítványt.

Az AUR esetében egyelőre nincs dezertálás: a párt mind a 90 parlamenti képviselője aláírta a mozgósítást, és George Simion hétfőn még külön hangsúlyozta is, hogy egységesen fognak szavazni.

A Béke frakcióból 9 szenátor és 6 képviselő ígért igen szavazatot, de itt is van visszalépő. Az úgynevezett UNIT-csoport öt képviselője viszont bejelentette, hogy bár aláírták az indítványt, végül nem fogják megszavazni, mert nem látnak mögötte hiteles kormányzati alternatívát.

Különösen kiszámíthatatlan a SOS Románia körüli helyzet, ahol még az utolsó órákban is zajlik a pozicionálás, valamint a nemzeti kisebbségek 17 fős csoportja, ahol nem lesz egységes álláspont, minden képviselő maga dönt.

Közben a kormányoldal próbálja összeszedni a hiányzó szavazatokat: a PNL részéről elhangzott, hogy 5–10 voks hiányozhat ahhoz, hogy az indítvány elbukjon, és nem zárják ki az átszavazásokat sem egyik vagy másik oldalon.