Március 15.: politikai erődemonstrációk formálják az ünnepet Erdélyben és Magyarországon

A Székelyhon beszámolója szerint a csíkszeredai március 15-i központi ünnepség idén sem csak az emlékezésről szólt: a Mikó-vár előtti téren tartott rendezvényen a szabadságharc emléke mellett erősen megjelent a mai politikai üzenetküldés is. Korodi Attila polgármester beszédében a közösségi összetartozást és a kisebbségi magyarként való megmaradást emelte ki, arról beszélve, hogy a nehézségek, a feszültségek és a bizonytalanságok ellenére a csíkszeredai közösség ereje továbbra is az összefogásban rejlik.

A lap szerint Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára már jóval direktebb, aktuálpolitikai hangot ütött meg. A március 15-i forradalom jelszavait összekötötte a jelenlegi politikai küzdelmekkel, arról beszélt, hogy ma is meg kell védeni a magyar közösségek önrendelkezését, és azt állította, hogy a külhoni magyarokat ismét támadja a magyarországi ellenzék. Emellett a magyar állami támogatások eredményeit sorolta, hangsúlyozva, hogy a kormány nem hagyja „lerombolni” az elmúlt években elért eredményeket.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes is Csíkszeredában ünnepelt, és felszólalásában arról beszélt, hogy a 48–49-es forradalom és szabadságharc hősei, akik akkor küzdöttek, egészen pontosan tudták, hogy a szabadság nem egy adott dolog, hanem harcot kíván, meg kell küzdeni érte. „Szabadságharcot folytatunk mi is. A magyar és székely szimbólumainkért folyamatos harcban vagyunk hétköznapjainkban, akár ünnepnapokon, akár az FK Csíkszereda stadionjában”. Aztán a fociról rögtön eszébe jutottak a magyarországi támogatások: „Ebben a harcban nem vagyunk egyedül. Húsz éve áll mellettünk Magyarország Főkonszulátusa Csíkszeredában. Tizenhat éve vagyunk tanúi és kedvezményezettjei a magyar kormány egy nemzetben való gondolkodásának” – mondta. És persze, biztosította azonnal a Fidesz-kormányyt, hogy számíthatnak az erdélyi magyarokra. Székelyföldön áll a zászló, az április 12-i csapatszemlén mi is ott leszünk – húzta alá Tánczos Barna.

Nicușor Dan államfő ünnepi üzenetében elismerte a magyarok hozzájárulását Románia fejlődéséhez. „Ez alkalom arra is, hogy elismerjük a romániai magyarok hozzájárulását az ország fejlődéséhez, az etnikumok közötti és interkulturális párbeszéd, valamint a közös jövő építését szolgáló békés együttélés és együttműködés révén” – idézte az Agerpres az elnöki hivatal közleményét.

Az államfő emlékeztetett arra is, hogy a magyar közösség aktívan támogatta a kommunizmus bukása utáni demokratikus átalakulást, majd az európai és euroatlanti értékek melletti elköteleződést. „A többség és a kisebbségek közötti tartós partnerség meghatározó tényező volt országunk modernizációjában és az Európai Unióba való teljes körű integrációjában” – fogalmazott üzenetében Nicușor Dan, az európai projekt fontosságát hangsúlyozva.

Az államfő kiemelte a társadalmi szolidaritás, a párbeszéd és az egyensúly megőrzésének fontosságát is és a szabadságot, a méltóságot és a jobb élet reményét minden romániai polgár közös céljaiként határozta meg. Üzenete végén Nicușor Dan azt kívánta a romániai magyaroknak, hogy az ünnep erősítse meg bennük a társadalom iránti bizalmat és a közös jövőbe vetett hitet. „Maradjunk egységesek, és nézzünk optimistán a jövőbe!” – fogalmazott az államfő.

Ilie Bolojan miniszterelnök is hasonló üzenettel köszöntötte a romániai magyar közösséget. 1848. március 15-ével kapcsolatban azt mondta: „ez a nap mindannyiunkat a szabadság, a méltóság és a szolidaritás értékeire emlékeztet, amelyek a modern Európa felépítésének alapját jelentették”.

Közleményében tiszteletét és elismerését fejezte ki a magyar közösség felé a Románia fejlődéséhez való hozzájárulásáért és hangsúlyozta, egy modern nemzet ereje abban rejlik, hogy képes a sokszínűséget előnnyé és a fejlődés erőforrásává tenni, ezért a román kormány továbbra is elkötelezett az etnikai közösségek jogainak és identitásának tiszteletben tartása mellett. Bolojan azt is hozzátette: a jelenlegi nehéz európai helyzetben különösen fontos a társadalmi egység megőrzése és a párbeszéd erősítése.

Oana Țoiu külügyminiszter Facebook-oldalán köszöntötte a magyar közösséget. Üzenetében szintén tiszteletét és megbecsülését fejezte ki a romániai és a világ minden táján élő magyarok felé. Az etnikai, kulturális és nyelvi sokszínűséget a romániai társadalom egyik nagy értékének nevezte és kiemelte, hogy a különbségek sosem szabad gyűlöletkeltés alapjául szolgáljanak. Az USR-s politikus magyar nyelven zárta a posztját: „A magyar nemzeti ünnep alkalmából tisztelettel köszöntöm a magyar közösség minden tagját. Kívánom, hogy ez a nap a szabadság és az összetartozás méltó ünnepe legyen.”

A magyar közösségnek szóló üzenetet találtunk a politikai pártok helyi szervezeteinek vagy helyi politikusainak oldalán is, például a Nemzeti Liberális Párt (PNL) margitai szervezete magyarul is posztolt vasárnap, de ennél meglepőbb, hogy a számottevő magyar lakossággal nem rendelkező Tulcea megye USR-s szervezetének Facebook-oldalán is találtunk köszöntést. A kolozsvári helyi tanácsosok közül az USR-s Alexandra Oană magyarul kívánt boldog ünnepet. „Magyar szomszédok mellett nőttem fel, magyar kollégákkal dolgozom együtt, és életre szóló barátságok kötnek a magyar közösséghez. Tudom, hogy az otthon nem csupán egy nyelvet jelent, hanem a hovatartozás és a biztonság érzését azok mellett az emberek mellett, akikkel osztozunk a mindennapok értelmén. Együtt tesszük Kolozsvárt élettel telibbé és befogadóbbá. Békés, szép ünnepet kívánok mindenkinek!” – írta a Facebook-oldalára.

Március 15-ének két Facebook-posztot is szentelt Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke, aki már korábban is üzent a magyar közösségnek, nemrég például arra bátorította a magyarokat, hogy vegyenek részt a magyarországi országgyűlési választásokon, és szavazzanak a változásra, amire Orbán Viktor is reagált. Nicu Ștefănuță posztjában hangsúlyozta, hogy az 1848-as forradalom „a bátorság, a remény és az igazságosabb jövőbe vetett bizalom jelképe lett” és hogy európa népei együtt fejlődtek és ugyanannak az európai családnak a részei. „A magyar közösségnek azt kívánom, hogy ez a nap az öröm napja legyen, amelyet szeretteik körében töltenek el, reménnyel és azzal a bizalommal, hogy Magyarország továbbra is Európa szívében marad, hűen azokhoz az európai értékekhez, amelyek összekötnek bennünket” – írta a politikus, majd egy következő bejegyzésben megmutatta, hogyan járja a kalotaszegi szaporát.

A Sens mozgalom arra hívta fel a figyelmet kétnyelvű ünnepi bejegyzésében, hogy a magyar forradalmárok 12 pontjából több ma is érvényes, például a 6., amelyik a közös teherviselésről szólt, hiszen, „ma sem azok fizetnek a döntésekért, akik meghozták őket”, majd felsorolták az ezt a területet érintő követeléseiket.