Március 15.: politikai erődemonstrációk formálták az ünnepet Erdélyben és Magyarországon

Gyergyószentmiklóson már a délelőtti órákban elkezdődtek a március 15-ei programok, azonban a fő attrakcióra várni kellett: az ünnepi megemlékezés és koszorúzás este hét órától kezdődött. A Szent Miklós-templomban tartott szentmise után huszárok és égő fáklyák kíséretében vonult a gyergyói tömeg a kultúrotthon melletti Petőfi-szoborhoz.

A rendezvényen több politikus is beszédet mondott, köztük Tánczos Barna, Románia miniszterelnök-helyettese és Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester, de természetesen felolvasták Orbán Viktor külhoni magyarokhoz címzett levelét is.

Egyébként Semjén Zsolt anyai ágon maga is gyergyói származású – mutatott rá Nagy Zoltán polgármester a beszédében.

De visszatérve Semjén Zsoltra, a miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: egy kis lélekszámú nemzet fennmaradásának feltétele az identitástudat és a nemzeti büszkeség megőrzése. Továbbá kiemelte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzetmegtartó erejét, valamint azt, hogy a történelem során a kis népeket – így a magyart is – gyakran fenyegette a nemzethalál.

„Az a helyzet, barátaim, hogy ma is meg kell küzdenünk birodalmi központokkal, akik meg akarják mondani nekünk, hogy mi legyen a mi értékválasztásunk, hogy mit gondoljunk a hazáról, mit gondoljunk Istenről, a családról. Azt kell mondanom, hogy nem mi tartozunk Európának, hanem Európa tartozik nekünk” – fogalmazott, az aktuálpolitikai helyzetre is utalva Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor levelére visszatérve arról is beszélt, hogy vannak olyanok, akik elvennék a külhoni magyarok állampolgárságát. Felidézte: édesanyja fordította le románról magyarra a román állampolgársági törvényt, és „élete nagy pillanata volt”, amikor Traian Băsescu román államfőnek elmondhatta, hogy Románia a besszarábiaiakra kiterjesztett állampolgársági gyakorlatát Magyarország is alapul vette az erdélyi magyarok honosításakor.

„Amíg Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják, és amíg Orbán-kormány van Magyarországon, a határon túli magyarság szerzett jogai szentek és sérthetetlenek, szentek és sérthetetlenek azok a nemzetpolitikai vívmányok, amiket az elmúlt 16 évben megvalósítottunk. Egy nemzet vagyunk, egy állampolgársággal azonos jogokkal, és ebből nem fogunk engedni. Számíthattatok ránk, számíthattok ránk, és mi is számítunk tirátok” – zárta beszédét a miniszterelnök-helyettes.

Kevesebb, mint egy hónap van hátra a magyarországi parlamenti választásokig, ennek a hatása pedig már régen átgyűrűzött Erdélybe is. A kampány hajrájában pedig minden követ megmozgatnak a győzelem reményében: így március 15-én az ünnepségeken, megjelentek a magyarországi kormánypárti politikusok és mindent megtettek annak érdekében, hogy minél több szavazatot szerezzenek április 12-én, a nemzeti ünnep beáldozása nem mutatkozott túl nagy árnak. Míg Kézdivásárhelyen Sulyok Tamás köztársasági elnök, Székelyudvarhelyen Soltész Miklós, a magyar Miniszterelnökség államtitkára, addig Csíkszeredában és Marosvásárhelyen Nacsa Lőrinc a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára tartott beszédet, az RMDSZ-es politikusok mellett. Az a tény, hogy Nacsa Lőrinc két városban is felszólalt joggal adhatja azt az érzetet, hogy a március 15-i programok ütemtervét úgy kellett összeállítani, hogy az államtitkár mindkét helyre elérjen.

Marosvásárhelyen a Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél, több százan gyűltek össze, hogy végignézzék az eseménysorozatot. A programban kiemelt szerepet kapott a háromszáztagú diákkórus, amelynek tagjai a város 16 iskolájából származnak, de Nemes Tibor is elénekelte a Kell még egy szó, A költő visszatér és a Hazám, Hazám című dalokat, továbbá Tollas Gábor, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja elszavalta a Nemzeti dalt. Az eseményen sor került a hagyományosnak számító koszorúzásra, a programsorozatot pedig egy ünnepi áldás zárta.

Az egyes pontok között pedig politikusi beszédek hangzottak el. Ezen beszédek visszatérő motívuma a fejlődés, az összetartozás fontossága és a nemzeti kérdések voltak. Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, nyitotta a felszólalók sorát, aki többek között iskolafelújításokról beszélt, valamint arról, hogy nehéz időkben össze kell fogni. Majd a beszédének a végén beiktatott egy kampánypillanatot, arra buzdítva az összegyűlteket, hogy éljenek szavazati jogukkal, a magyarországi választások esetében, és válasszák, azt a politikai erőt, amely támogatja az erdélyi magyarokat is. Bár a polgármester nem mondta ki a Fidesz vagy Orbán Viktor nevét kétséget kizáróan a jelenlegi kormánypárt mellé tette le a voksát.

A második megszólaló pedig Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki beszédének első felében kiemelte a nemzeti egység fontosságát. Ne egymással veszekedjünk, hanem húzzunk egy irányba, dolgozzunk együtt a magyar jövőért, fogalmazott Nacsa, aki szerint tanulni kellene a márciusi ifjak bátorságából és hitéből, hiszen – elmondása szerint – egységben van az erő. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a nemzetpolitika alapelve az, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Ezután pedig következett a kampányrésze a beszédnek. Nacsa Lőrinc arról beszélt az összegyűlt embereknek, hogy „számtalan eredményt” valósítottak meg az elmúlt 16 évben, az anyanyelvi oktatás, a magyar kultúra és a közösség területén. Mindez meglátása szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy sok száz év múlva is legyen egy magyar közösség, amely megemlékezik a márciusi ifjakról. Arról viszont már nem beszélt a politikus, hogy igazság szerint a magyar kormány mindössze 15-20 iskolát, jellemzően elit iskolát, támogat, miközben Romániában mintegy 900 iskolában van magyar nyelvű oktatás, ahogyan – nem meglepő módon – arról sem esett szó, hogy milyen átláthatatlanul érkeznek a pénzek Erdélybe és kik, illetve hogyan rendelkeznek az elosztásukról.

Arról viszont már részletesen beszélt az államtitkár, hogy „van akinek csak a neve magyar, a szíve nem”, ezzel egyértelmű utalást téve Magyar Péterre, a Tisza Párt elnökére. Az ellenzék kapcsán Nacsa arra is utalt, hogy hatalomra kerülésük esetén szétvernék az összefogást, elvennék a szavazati jogot. Mindezt úgy, hogy Magyar Péter többször is világosan kifejtette, hogy hatalomra kerülésük esetén tovább folytatódnának a támogatások, csak egy átláthatóbb formában, illetve az állampolgársághoz és szavazati joghoz sem nyúlnának.

Nacsa Lőrinc arra kérte a marosvásárhelyi embereket, hogy április 12-én döntsenek a folytatásról, válasszák azokat, akikkel 16 éve együttműködnek és akik – elmondása szerint – felelősséggel cseleksznek. Legyen a 16 évből két évtized, zárta beszédét az államtitkár.

Gyombolai Péter konzul Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét olvasta fel, amelyben előkerült a háború, az Európai Unió, Ukrajna és az ellenzék is.

Barabási Antal Szabolcs, Maros megye prefektusa, Ilie Bolojan miniszterelnök üzenetét olvasta fel, amely több ponton is ellentétes volt Orbán Viktor üzenetével. Ilie Bolojan levelében tisztelettel és megbecsüléssel köszöntötte a magyarokat, kiemelve, hogy a közösség nagyban hozzájárul Románia fejlődéséhez. Bolojan üzenetében azt is megemlítette, hogy a magyarok 1848-ban kiálltak azokért az értékekért, amelyek Európában akkor egyre nagyobb teret kaptak és kiálltak azokért az értékekért, amelyek a modern Európa alapját képezik, azon modern Európa alapját, amelyhez Románia is tartozik. Románia kormánya elkötelezett valamennyi etnikai közösség jogának tiszteletben tartása mellett, ezt az irányt pedig folytatni kell, meg kell őrizni a társadalmi egységet, megerősíteni a párbeszédet és együtt dolgozni azért a Romániáért, amelyben élünk, zárta üzenetét Ilie Bolojan.

Csibi Attila Zoltán, Maros Megye Tanácsának alelnöke, a Maros megyei RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a nemzet egyik legnagyobb pillanata március 15-e, hiszen ekkor állt fel a nemzet és mondta azt, hogy szabadságot akar. Csibi elmondása szerint az országok, országhatárok változtak, de a nyelv, a kultúra és az összetartás nem változott. Meglátása szerint a nemzet nem a térképeken van, hanem az emberekben, a szívünkben, a közösségekben, az intézményekben, ezen tényezők erősítik meg a hovatartozást, amely biztonságot ad. Ezen gondolatokat követően pedig át is tért Magyarországra, a magyar kormány ugyanis hamarabb jutott eszébe, mint az a politikai közösség, ahova tartozik. Beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány kimondta, hogy a nemzet nem áll meg az országhatároknál, valamint nyomatékosította, hogy Magyarországon nemzetben, közösségben gondolkodnak. Ezt követően tért csak át az RMDSZ-re és a szövetség szerepére, amely elmondása szerint több, mint három évtizede az, hogy senki nem marad egyedül, mert amikor építkezni, szervezni kell, akkor van, aki összefog, továbbá a szövetség egy kapaszkodó is tud lenni a nehéz időkben és az építkezésben. Csibi Attila arról is beszélt, hogy aki a saját közösségét támadja az rombol és végül egyedül marad. Minden bizonnyal ezzel a mondatával a politikus azokra utalt, akik a jelenlegi helyzetben támadják az RMDSZ-t valamilyen oknál fogva.

Az RMDSZ marosvásárhelyi és Maros megyei politikusai tehát ismét teljes hűségesküt tettek a jelenlegi magyar kormány mellett és kijelölték az irányt, hogy kire kell húzni azt a bizonyos X-et. Tették mindezt március 15-én, a nemzeti ünnepen, azon a nemzeti ünnepen, amely a szabadságról szól, arról a szabadságról, amelyet a magyar kormány több területen is támad. Elég csak a véleménynyilvánításra gondolni, a gyülekezési törvényre, az ellehetetlenítési törvényre, arra, hogy a Partizán stábját Gödön kidobták az önkéntes tűzoltó bálról, arra, hogy a Telex stábját erőszakot alkalmazva lökték ki egy Semjén-fórumról, vagy arra, hogy a mai Békementből a HVG stábját dobták ki. Igazi, „béke” menet volt... Mindezt azon a március 15-én, amelyhez a 12 pont is kötődik, amelynek sorában az első úgy hangzik, hogy „Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését”. Március 15-én, a szabadságról szóló nemzeti ünnepen ezek is eszünkbe kellene jussanak, illetve az is, hogy kár hagyni, hogy a kampány feleméssze ezeket az eseményeket, amelyek szépek is lehettek volna, ha nem jelenik meg fajsúlyosan a propaganda.

A többi idei magyar állami kitüntetéstől eltérően Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke nem Budapesten vette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést a nemzeti ünnep alkalmából, hanem házhoz hozta számára Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki Kézdivásárhelyen vett részt a március 15-i rendezvényen. A díjat a Vigadó emeleti termében vette át Tamás Sándor.

Az RMDSZ-es politikus Facebook-oldalán azt írta, „több mint megtiszteltetés”, hogy a köztársasági elnök személyesen adta át a díjat a városában és Orbán Viktor miniszterelnöknek is megköszönte az előterjesztést.

„Szívből köszönöm a magyar nemzeti összetartozást és a székely identitás megtartását, erősödését szolgáló közösségformáló tevékenységét, az anyanyelv használatának biztosítása, valamint a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében tett vezetői erőfeszítéseit” – írta Facebook-oldalára Sulyok Tamás az átadás után.

Jókai Mór kokárdáról írt sorait átköltve, Bennünk egy a nemzet mottót választotta az idei március 15-i ünnepségek jelszavának az RMDSZ. Ezt a mottót hirdette a kolozsvári ünnepségek főtéri színpada, és ennek megfelelően elsősorban az összefogást hangsúlyozták a felszólalók is. Kelemen Hunor arról beszélt, hogy miért az összefogás útját választotta az RMDSZ, míg Orbán Viktor üzenetében egy másfajta összefogást emlegetett.

A délelőtti istentiszteletek miatt a korábbi évek kezdéseinél valamivel később, de a megszokott rendben zajlottak a kolozsvári március 15-i ünnepségek. A Protestáns Teológiai Intézet előtt volt a gyülekező kora délután, ahonnan először a Főtér és a Deák Ferenc (Eroilor) utca sarkán álló házhoz vonult a néhány száz fős tömeg. Ott előbb a Zurboló néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget, majd megkoszorúzták a Bem-emléktáblát. Innen vonultak a résztvevők a Szent Mihály templomba.

Nem kaptak repetát a délelőtti istentiszteletek és misék után az ünneplők, az elmúlt évek egyik legrövidebb áhítata zajlott a templomban, ahol Kovács Gergely érsek prédikált, Kolumbán Vilmos református püspök olvasott igét, Andrási Benedek unitárius főjegyző meg Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök pedig imát mondott. Az idei ünnepségek jelmondatához igazodva az egyházi elöljárók is az összefogást hangsúlyozták. „Arra van ma a legnagyobb szükség, hogy képesek legyünk tisztán és jól látni, felelősen ítélni és ez szerint cselekedni. Mindannyian egyenként, mindannyian közösségben” – mondta Kovács Gergely.

Az ünnepi áhítat után a főtéren felállított színpadon már a politikusoké volt a főszerep, pontosabban egyé, mert személyesen csak egyetlen politikus, Kelemen Hunor szólalt fel. Az RMDSZ elnöke meglepően visszafogottan beszélt, először a szabadságharc, a hősök örökségével vetett számot, majd arra is kitért, hogy mit jelent a szabadság állapota most és itt.

Kelemen Hunor szerint nehéz és bonyolult időket élünk, háborúk véget nem érő sora vesz körül bennünket, és „a mindennapokban az állandó bizonytalanság érzetét gazdasági nyomásként éljük meg”.

„A félelem pedig olyan üzemanyag, amely nap mint nap hajtja a megosztottságot. Az embernek minduntalan az az érzése, hogy a jövő eltűnt. Eltűnt a jövő, mert nem látszanak a közös célok. A régi rend megszűnt, az új rendnek még nincsenek szabályai, minden kaotikus, és a változás nagyon gyors” – értékelte a helyzetet Kelemen, aki szerint ilyen időkben „jó iránytűre van szükség”. Szerinte a leggyorsabb és legkönnyebb megoldás, a közösségek egymás ellen fordítása, a széthúzás egyben a legnagyobb hiba is.

Úgy tűnik, Kelemen Hunor a helyi adók megemelése után inkább az RMDSZ megtépázott hírnevét szerette volna helyre billenteni, mert így folytatta.

„A másik út az összetartozás útja. Ez az út nehezebb. Mert itt nem az a kérdés, hogy ki uralja a pillanatot, ki tud hangosabban kiabálni, hanem az, hogy ki tud felelősséget vállalni. Ki tud nyugodt maradni akkor, amikor a körülmények feszültséget szülnek. Ki tud a közösség érdekében dönteni akkor is, amikor ez nem könnyű. Nekünk a második utat kell választani. Egyénként is, közösségként is. És a mi Szövetségünk ezt az utat választotta. Bár nehéz út, de a politikai felelősség megköveteli, hogy ezen menjünk végig” – fogalmazott Kelemen, aki ezzel mintha arra akart volna egyfajta magyarázatot adni, hogy miért vállalták a közös cselekvést. Kelemen Hunor beszédét itt lehet teljes egészében elolvasni.

Az összefogás hangsúlyozása csak akkor nyert egy kicsit más értelmet, amikor Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét. Ebben a miniszterelnök szintén összefogásra szólította fel a magyarokat, hogy „együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.”

Az Ördögtérgye Néptáncegyüttes fellépése után Ilie Bolojan miniszterelnök üzenetét Buzás-Fekete Mária alprefektus olvasta fel, majd László Petra, a KMDSZ elnöke szólt a fiatalság nevében. Kolozsvári központi ünnepséget a Szarkaláb néptáncegyüttes fellépése zárta. Bár idén rövidebb volt az ökumenikus áhítat, és a korábbiakhoz képest politikusi felszólalás is kevesebb jutott, de a tavaszi napsütésben sütkérező közönségnek ez láthatóan nem jelentett problémát, és vastapssal értékelték a néptáncosok produkcióját. Közös nótázással zárult az ünnepség.

A szabadságról, a polgári jogokról és a jelenlegi hatalom bírálatáról beszélt Magyar Péter a Tisza Párt március 15-i rendezvényén a budapesti Hősök terén. A Telex tudósítása szerint a párt elnöke beszédében többször párhuzamot vont az 1848-as forradalom és a mai politikai helyzet között.

Magyar Péter azzal kezdte beszédét, hogy „a szabadság minden magyar ősi joga”, és szerinte az 1848-as forradalom legfontosabb kérdése ma is aktuális: alattvalók vagy szabad polgárok akarnak-e lenni a magyarok. Úgy fogalmazott, az embereknek joguk van ahhoz, hogy saját sorsukról döntsenek, és ne mások határozzanak helyettük.

Beszédében részletesen arról is beszélt, mit jelent szerinte a polgárság. Azt mondta, „polgár az, akinek jár, hogy ne haljon meg idejekorán betegségekben”, akinek jár az oktatás, és akit az állam megvéd a hatalmaskodó politikusoktól, a környezetszennyező gyáraktól és a bűnözőktől. Hozzátette, polgár az is, aki nem hagyja, hogy a vezetői lenézzék vagy „eltaposandó rovarnak” nevezzék.

A Tisza Párt vezetője a jelenlegi politikai rendszert is bírálta. Azt mondta, hogy szerinte a „múlt emberei” sokáig becsapták a magyarokat, és nem öntudatos polgárokat, hanem engedelmes alattvalókat akartak. Beszédében név szerint nem említette, de „Rontó Ferikről és Ártó Viktorokról” beszélt, akik szerinte a múlt politikáját képviselik.

Magyar Péter külpolitikai kérdéseket is érintett. Kijelentette, hogy Magyarország helye az európai közösségben és a NATO-ban van, és szerinte a magyaroknak nem kell félniük, mert „semmi sem tart örökké”.

28 nap múlva népszavazás lesz a hazánkról – mondta Magyar. Szerinte a választás sohasem volt ilyen egyszerű, majd feltette a kérdést, hogy „rabok legyünk vagy szabadok?” Szerinte akik a Tiszát választják, azok a büszke, békés, európai Magyarországot választják. Szerinte aki nem rájuk szavaz majd, azt sem fogják bántani, nem fogják árulónak nevezni. Szerinte a gyűlölet április 12-én este 7 órakor véget ér.

A Nemzeti Menet pontos létszámáról egyelőre nincs mindenki által elfogadott adat. A Telex helyszíni beszámolója szerint a menet eleje már a Kodály köröndnél járt, miközben a vége még a Deák téren volt, ami több kilométer hosszan húzódó tömeget jelentett az Andrássy úton. Magyar Péter a rendezvény előtt „soha nem látott tömegre” számított, miközben a kormánypárti média a szintén szombaton tartott Békemenetet nevezte minden idők legnagyobbjának. A pontos létszámról egyelőre nincs független becslés, részben azért sem, mert a honvédelmi tárca biztonsági okokra hivatkozva korlátozta a drónfelvételek készítését, így a részletesebb számítások várhatóan csak a következő napokban jelenhetnek meg.

A Székelyhon beszámolója szerint huszárok felvonulásával kezdődött a március 15-i ünnepség Székelyudvarhely főterén, ahol a szónokok a magyar történelem szabadságharcait és a közösségi összetartozást hangsúlyozták. A rendezvényen több politikus is felszólalt, beszédeikben az ünnepi megemlékezés mellett a jelenlegi politikai üzenetek is erősen megjelentek.

Szakács-Paál István polgármester arról beszélt, hogy „a magyar történelem a szabadság története”, és a székelység megmaradását a kitartásnak és a közösséghez való hűségnek tulajdonította. A városvezető szerint Székelyudvarhely azért vált Székelyföld egyik szellemi központjává, mert a közösség mindig tudta, hogy az ereje az akaratában és az összetartozásban rejlik.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szintén Udvarhelyen ünnepelt, azt mondta, a magyar közösség azért maradt fenn, mert a történelem során mindig volt bátorság, gyakorlati gondolkodás és közösségi összefogás. Beszédében az elmúlt másfél évtizedet is kiemelte, amely szerinte újra megerősítette a Kárpát-medencei magyar közösségek összetartozását.

Az ünnepségen felszólalt Soltész Miklós, a magyar Miniszterelnökség államtitkára is, aki beszédében a Fidesz-kormány egyik fontos nemzetpolitikai döntéseként említette a külhoni magyaroknak megadott állampolgárságot, és a magyar kormány erdélyi támogatásairól beszélt. Orbán Viktor üzenetét is tolmácsolta, amely szerint meg kell védeni az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit, és nem szabad engedni azoknak, akik elvennék a határon túli magyarok szavazati jogát.

A hivatalosan állami ünnepségként megrendezett március 15-i rendezvény fél órás késéssel kezdődött a budapesti Kossuth téren, hogy bevárják a Békemenetet, amely délelőtt 11 óra után Bayer Zsolt vezetésével indult el az Elvis Presley térről. A Telex beszámolója szerint az eseményen az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról nem sok szó esett, sokkal inkább a közelgő országgyűlési választásokról.

Az ünnepségen Szijjártó Péter, Lázár János és Orbán Viktor mondott beszédet. Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajna megpróbál beavatkozni választási kampányba, Lázár János építési és közlekedési miniszter Magyar Pétert kockázati tényezőként, Orbán Viktort a világ egyik legjobb válságkezelőjeként jellemezte. Orbán Viktor pedig azt mondta, április 12-én a magyarok sorsot választanak maguknak. „Választanunk kell, ki alakítson kormányt, én vagy Zelenszkij. Kellő szerénységgel ajánlom magamat” – mondta.

A beszédekről ebben a cikkben ír a Telex, a nap budapesti történéseit pedig itt közvetítik percről percre.

Összefogásra és a nemzetpolitikai eredmények megvédésére szólította fel a határon túli magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök a március 15. alkalmából küldött levelében. A kormányfő üzenetét az MTI is ismertette, és felolvasták minden fontosabb erdélyi rendezvényen, Csíkszeredában és Kolozsváron is elhangzott. A nemzeti ünnephez kötött üzenetben a történelmi utalások mellett egyértelműen megjelentek a Fidesz kampányüzenetei is.

Orbán Viktor levelében azt írta: „sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.”

A miniszterelnök párhuzamot vont az 1848–49-es forradalom és a jelenlegi politikai helyzet között is. Úgy fogalmazott: „ahogy 1848–49-ben, úgy most is vannak, akik ellenünk törnek”, és szerinte a magyarokat ma is különböző nyomásgyakorlási kísérletek érik.

A levélben azt is írta, hogy Magyarország nem enged sem „háborús vagy pénzügyi zsarolásoknak”, sem azoknak, „akik el akarják venni a határon túli testvéreink szavazati jogát”.

Orbán Viktor szerint folytatni kell a határokon átívelő nemzetépítést is, hogy „a magyar név megint szép lehessen Szabadkától Dunaszerdahelyig, Lendvától Beregszászig, Montréaltól Kézdivásárhelyig.”

A magyar köztársasági elnök jelenlétében ünnepelte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Kézdivásárhely. „Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig” – idézte Sulyok Tamás kézdivásárhelyi beszédét az MTI.

A köztársasági elnök azt mondta, azért jött Kézdivásárhelyre a nemzeti ünnepen, hogy államfőként megerősítse, Magyarország számára fontos minden külhonban élő magyar ember.

Beszédében a külhoni állampolgárság intézményére és a szavazati jogra is kitért. Mint mondta, a magyarság összetartozását, annak lelki és kulturális kifejezése mellett, jogi alapokon is rögzítette a 2011-es alaptörvény. „Egyek vagyunk tehát lelki és közjogi értelemben is. Van és lehet állampolgársága és szavazati joga minden erdélyi, székely és csángó magyarnak” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A Székelyhon beszámolója szerint a csíkszeredai március 15-i központi ünnepség idén sem csak az emlékezésről szólt: a Mikó-vár előtti téren tartott rendezvényen a szabadságharc emléke mellett erősen megjelent a mai politikai üzenetküldés is. Korodi Attila polgármester beszédében a közösségi összetartozást és a kisebbségi magyarként való megmaradást emelte ki, arról beszélve, hogy a nehézségek, a feszültségek és a bizonytalanságok ellenére a csíkszeredai közösség ereje továbbra is az összefogásban rejlik.

A lap szerint Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára már jóval direktebb, aktuálpolitikai hangot ütött meg. A március 15-i forradalom jelszavait összekötötte a jelenlegi politikai küzdelmekkel, arról beszélt, hogy ma is meg kell védeni a magyar közösségek önrendelkezését, és azt állította, hogy a külhoni magyarokat ismét támadja a magyarországi ellenzék. Emellett a magyar állami támogatások eredményeit sorolta, hangsúlyozva, hogy a kormány nem hagyja „lerombolni” az elmúlt években elért eredményeket.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes is Csíkszeredában ünnepelt, és felszólalásában arról beszélt, hogy a 48–49-es forradalom és szabadságharc hősei, akik akkor küzdöttek, egészen pontosan tudták, hogy a szabadság nem egy adott dolog, hanem harcot kíván, meg kell küzdeni érte. „Szabadságharcot folytatunk mi is. A magyar és székely szimbólumainkért folyamatos harcban vagyunk hétköznapjainkban, akár ünnepnapokon, akár az FK Csíkszereda stadionjában”. Aztán a fociról rögtön eszébe jutottak a magyarországi támogatások: „Ebben a harcban nem vagyunk egyedül. Húsz éve áll mellettünk Magyarország Főkonszulátusa Csíkszeredában. Tizenhat éve vagyunk tanúi és kedvezményezettjei a magyar kormány egy nemzetben való gondolkodásának” – mondta. És persze, biztosította azonnal a Fidesz-kormányyt, hogy számíthatnak az erdélyi magyarokra. Székelyföldön áll a zászló, az április 12-i csapatszemlén mi is ott leszünk – húzta alá Tánczos Barna.

Nicușor Dan államfő ünnepi üzenetében elismerte a magyarok hozzájárulását Románia fejlődéséhez. „Ez alkalom arra is, hogy elismerjük a romániai magyarok hozzájárulását az ország fejlődéséhez, az etnikumok közötti és interkulturális párbeszéd, valamint a közös jövő építését szolgáló békés együttélés és együttműködés révén” – idézte az Agerpres az elnöki hivatal közleményét.

Az államfő emlékeztetett arra is, hogy a magyar közösség aktívan támogatta a kommunizmus bukása utáni demokratikus átalakulást, majd az európai és euroatlanti értékek melletti elköteleződést. „A többség és a kisebbségek közötti tartós partnerség meghatározó tényező volt országunk modernizációjában és az Európai Unióba való teljes körű integrációjában” – fogalmazott üzenetében Nicușor Dan, az európai projekt fontosságát hangsúlyozva.

Az államfő kiemelte a társadalmi szolidaritás, a párbeszéd és az egyensúly megőrzésének fontosságát is és a szabadságot, a méltóságot és a jobb élet reményét minden romániai polgár közös céljaiként határozta meg. Üzenete végén Nicușor Dan azt kívánta a romániai magyaroknak, hogy az ünnep erősítse meg bennük a társadalom iránti bizalmat és a közös jövőbe vetett hitet. „Maradjunk egységesek, és nézzünk optimistán a jövőbe!” – fogalmazott az államfő.

Ilie Bolojan miniszterelnök is hasonló üzenettel köszöntötte a romániai magyar közösséget. 1848. március 15-ével kapcsolatban azt mondta: „ez a nap mindannyiunkat a szabadság, a méltóság és a szolidaritás értékeire emlékeztet, amelyek a modern Európa felépítésének alapját jelentették”.

Közleményében tiszteletét és elismerését fejezte ki a magyar közösség felé a Románia fejlődéséhez való hozzájárulásáért és hangsúlyozta, egy modern nemzet ereje abban rejlik, hogy képes a sokszínűséget előnnyé és a fejlődés erőforrásává tenni, ezért a román kormány továbbra is elkötelezett az etnikai közösségek jogainak és identitásának tiszteletben tartása mellett. Bolojan azt is hozzátette: a jelenlegi nehéz európai helyzetben különösen fontos a társadalmi egység megőrzése és a párbeszéd erősítése.

Oana Țoiu külügyminiszter Facebook-oldalán köszöntötte a magyar közösséget. Üzenetében szintén tiszteletét és megbecsülését fejezte ki a romániai és a világ minden táján élő magyarok felé. Az etnikai, kulturális és nyelvi sokszínűséget a romániai társadalom egyik nagy értékének nevezte és kiemelte, hogy a különbségek sosem szabad gyűlöletkeltés alapjául szolgáljanak. Az USR-s politikus magyar nyelven zárta a posztját: „A magyar nemzeti ünnep alkalmából tisztelettel köszöntöm a magyar közösség minden tagját. Kívánom, hogy ez a nap a szabadság és az összetartozás méltó ünnepe legyen.”

A magyar közösségnek szóló üzenetet találtunk a politikai pártok helyi szervezeteinek vagy helyi politikusainak oldalán is, például a Nemzeti Liberális Párt (PNL) margitai szervezete magyarul is posztolt vasárnap, de ennél meglepőbb, hogy a számottevő magyar lakossággal nem rendelkező Tulcea megye USR-s szervezetének Facebook-oldalán is találtunk köszöntést. A kolozsvári helyi tanácsosok közül az USR-s Alexandra Oană magyarul kívánt boldog ünnepet. „Magyar szomszédok mellett nőttem fel, magyar kollégákkal dolgozom együtt, és életre szóló barátságok kötnek a magyar közösséghez. Tudom, hogy az otthon nem csupán egy nyelvet jelent, hanem a hovatartozás és a biztonság érzését azok mellett az emberek mellett, akikkel osztozunk a mindennapok értelmén. Együtt tesszük Kolozsvárt élettel telibbé és befogadóbbá. Békés, szép ünnepet kívánok mindenkinek!” – írta a Facebook-oldalára.

Március 15-ének két Facebook-posztot is szentelt Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke, aki már korábban is üzent a magyar közösségnek, nemrég például arra bátorította a magyarokat, hogy vegyenek részt a magyarországi országgyűlési választásokon, és szavazzanak a változásra, amire Orbán Viktor is reagált. Nicu Ștefănuță posztjában hangsúlyozta, hogy az 1848-as forradalom „a bátorság, a remény és az igazságosabb jövőbe vetett bizalom jelképe lett” és hogy európa népei együtt fejlődtek és ugyanannak az európai családnak a részei. „A magyar közösségnek azt kívánom, hogy ez a nap az öröm napja legyen, amelyet szeretteik körében töltenek el, reménnyel és azzal a bizalommal, hogy Magyarország továbbra is Európa szívében marad, hűen azokhoz az európai értékekhez, amelyek összekötnek bennünket” – írta a politikus, majd egy következő bejegyzésben megmutatta, hogyan járja a kalotaszegi szaporát.

A Sens mozgalom arra hívta fel a figyelmet kétnyelvű ünnepi bejegyzésében, hogy a magyar forradalmárok 12 pontjából több ma is érvényes, például a 6., amelyik a közös teherviselésről szólt, hiszen, „ma sem azok fizetnek a döntésekért, akik meghozták őket”, majd felsorolták az ezt a területet érintő követeléseiket.