Tízezer aláírást vittek Bukarestbe a hargitai polgármesterek, a kormányfőtől kérik az adócsökkentést

Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely polgármesterei több mint tízezer helyi lakos aláírását adtak át Bukarestben a miniszterelnök kancellárjának – áll a csíkszeredai városháza közleményében. A petícióban azt kérik, hogy az önkormányzatok még az idei évben csökkenthessék a helyi adókat, valamint állítsák vissza a fogyatékossággal élőknek a korábban biztosított adókedvezményeket.

A kezdeményezést Csíkszereda indította, nem sokkal később pedig csatlakozott Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely is. A közlemény szerint a három Hargita megyei város közös álláspontja, hogy biztosítani kell a helyi közösségek számára a törvényes keretet, amely lehetővé teszi a kedvező döntések meghozatalát. Az aláírásokat Korodi Attila, Nagy Zoltán és Szakács-Paál István személyesen vitték be Bukarestbe.

De vajon elég-e a tízezer aláírás? Erre a választ egyelőre nem tudni, de érdemes megemlíteni azt, hogy három város aláírásgyűjtéséről van szó. A 2021-es népszámlálás adatai szerint Gyergyószentmiklós lakossága 15,8 ezer fő, Csíkszeredáé 34,4 ezer, míg Székelyudvarhelyen 31,3 ezren élnek. Néhány egyszerű matematikai számításból kiderül, hogy a három városnak összesen 81,5 ezer lakosa van. Ha több mint 10 ezer ember írta alá a petíciót, akkor ez azt jelenti, hogy a három város lakosságának 12,2 százaléka csatlakozott a kezdeményezéshez.

A polgármesterek ugyan elvitték Bukarestbe az aláírásokat, de a helyi adók és illetékek ügye ennél jóval árnyaltabb és bonyolultabb, ugyanis az adóemelés különösen nehéz helyzetbe hozta az RMDSZ-t. A szövetség a választások előtt azzal a szlogennel kampányolt, hogy „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”, de ennek ellenére pont az ő kormányzati szerepvállalásuk idején döntött a kormány arról, hogy mégis adót emel, méghozzá jelentős mértékben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke január közepén elnézést kért a lakosságtól, és azzal indokolta az emeléseket, hogy az előző kormány hagyta ilyen rossz helyzetben a költségvetést.

Az elégedetlen lakosok először Sepsiszentgyörgyön döntöttek úgy, hogy utcára vonulnak a helyi adók és illetékek emelése miatt, aztán a szentgyörgyi példát követve Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is szerveztek demonstrációkat, a tüntetések főszervezőivel a Transtelex portréinterjúkat is készített.

A tüntetéshullám miatt Kelemen Hunor kénytelen volt megint megszólalni az ügyben, ekkor pedig konkrét korrekciós javaslatokat is tett. Ekkor beszélt arról, hogy lehetővé kéne tenni az önkormányzatok számára, hogy a helyi adókat és illetékeket akár 50 százalékkal csökkenthessék a törvény által engedett sávon belül. Kiemelte, hogy különösen a gépjárműadó és az ingatlanadó emelése jelentett nagy terhet, és véleménye szerint a mérsékelés kezelhető volna az állami költségvetés szempontjából is.

A helyi RMDSZ-es politikusok ezután kezdtek aláírásgyűjtésekbe és hivatalosan a kormányhoz, Ilie Bolojan miniszterelnökhöz fordultak. Az elindított petícióra beérkezett aláírásokat vitték el most Bukarestbe.

Egyébként a tüntetések során több szereplőre mutogattak az RMDSZ-es városvezető politikusok. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere többek között a magyarországi Tisza Pártot tette felelőssé a feszültségért, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere pedig az AUR helyi politikusát, Buruş Viorelt vádolta az emberek felháborodásának kihasználásával. Ezt a vádaskodást a tüntetés szervezői határozottan visszautasították, miközben az Erdélyi Magyar Szövetség Kézdivásárhelyen politikai hasznot próbált húzni az RMDSZ gyengélkedéséből, és követelte Kelemen Hunor lemondását. A helyi önkormányzatok képviselői azonban a legtöbb helyen csak az infláció mértékével megegyező adóemelést tudták támogatni. Az adóemelések elleni tüntetésekről szóló összefoglalónk itt olvasható, egy másik anyagunkban pedig azt is megnéztük, hogy miért nőttek olyan jelentős mértékben a helyi adók.