Hosszú hallgatás után ismét megszólalt Kelemen Hunor az adóügyben

Az év eleji adóemelések Székelyföld több városában látványos elégedetlenséget váltottak ki. Az infláció tavaly megközelítette a 10 százalékot, a vásárlóerő csökkent, miközben számos önkormányzat – részben a késve elfogadott jogszabályok miatt – karácsony és újév között döntött a 2026-os helyi adókról, érdemi közvita nélkül.
A tiltakozások eredetileg az adóemelések ellen indultak, de több településen gyorsan RMDSZ-ellenes hangulat alakult ki, mivel sokan úgy érzik: a párt kampányban mást ígért, mint amit kormányon képviselni tudott. Ebben a feszült helyzetben próbál az RMDSZ most korrekciós javaslatokkal előállni, és a legfrissebb hírek szerint, miközben továbbra is kormányzati szereplő az RMDSZ, egy csavarral a civil kezdeményezők mellé állva próbálja átvenni az irányítást a székelyföldi tiltakozások fölött és a helyi politikusok petícióval, aláírásgyűjtéssel próbálják kifogni a szelet a vitorlából, miközben az RMDSZ hivatalosan is Bolojanhoz fordult.

Ebben a kontextusban érkezett Kelemen Hunor második megszólalása az adóemelésekről. Először két héttel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi tüntetést követően posztolt egy videót, amelyben szemmel látható zavarral próbálja elhitetni a választóival, hogy az RMDSZ vezetése nem látta előre a helyzet súlyosságát: nem tudták, nem érzékelték, mekkora terhet jelentenek ezek az intézkedések.

A friss megszólalásban, ami a Digi 24 hírtelevízió stúdiójában történt, ahol több témáról kérdezték az RMDSZ elnökét, Kelemen már arról beszélt, hogy a kormánynak (amelyben az RMDSZ-nek egy miniszterelnök-helyettese és két minisztere van) felül kell vizsgálnia a helyi adókról szóló korábbi döntéseit, és lehetővé kellene tennie, hogy az önkormányzatok legfeljebb 50 százalékkal csökkentsék a helyi adókat és illetékeket a törvény által engedett sávon belül. Kelemen Hunor úgy fogalmazott: nem lehet a társadalom teherbíró képességét figyelmen kívül hagyva kormányozni.

Az RMDSZ-elnök szerint különösen nagy terhet jelentett a gépjárműadó emelkedése, főleg a hibrid autók kedvezményeinek megszüntetése miatt (nem éppen a hibrid autók tulajdonosaira gondolnék, amikor a szegénységnek kitett társadalmi csoportokról van szó). Arról is beszélt Kelemen Hunor, hogy sok településen az ingatlanadó növekedése is a vártnál nagyobb volt, és a mérséklés csökkentené ugyan az önkormányzatok bevételeit, de nem érintené az állami költségvetést, ezért indokolt és kezelhető lépés lenne.

Kelemen szerint a kormánynak sürgősségi rendelettel kellene korrigálnia a szabályozást, mert a parlamenti felelősségvállalási eljárás elhúzná a folyamatot, és késleltetné a 2026-os költségvetés elfogadását. Elmondása szerint a javaslatról már egyeztetett a miniszterelnökkel, Ilie Bolojan időt kért az elemzésre.

„Természetesen lesznek viták, de remélem, hogy a miniszterelnök elfogadja az érveinket, mert ezek észszerű érvek. (...) A kormány túl sok frontot nyitott, néhányat le kellene zárni, mert jelenleg az összes társadalmi csoport elégedetlen” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a miniszterelnök a kelleténél keményebb megszorításokat alkalmaz, Kelemen Hunor kijelentette: Ilie Bolojant keménykezű politikusként ismeri, Nagyvárad polgármestereként is határozott vezetési stílusa volt. Ugyanakkor hangsúlyozta: egy kormányfőnek módjában áll felülvizsgálni bizonyos döntéseket. Bármikor kimondhatja, hogy: rendben, ezt most korrigáljuk – magyarázta Kelemen Hunor, aki ezzel finoman áttolta a felelősség teljes súlyát Bolojanra.

Megjegyezte, hogy a politikai döntéshozatalban nem elegendő pusztán költségvetési szempontok alapján mérlegelni, figyelembe kell venni a társadalom reakcióit és teherbíró képességének határait is. Úgy vélte, csak így őrizhető meg a kormányzás stabilitása és legitimitása.

Az RMDSZ elnöke, ha már belevágott, a megszorító intézkedések több elemét is bírálta: szerinte újra kellene gondolni a fogyatékossággal élők adómentességét érintő döntéseket, vissza kellene vonni a betegszabadság első napjára járó juttatás megszüntetését, és nem szabad tovább terhelni az oktatási rendszert sem. Úgy látja, a deficitcsökkentési kényszer az elmúlt időszakban több meggondolatlan döntéshez vezetett.

Kelemen Hunor úgy látja, ha a kormány nem képes igazságosabb és kiszámíthatóbb kormányzásra, május–júniusra gyorsan elolvadhat a társadalmi támogatottsága, ami már politikailag is nehezen kezelhető helyzetet teremtene.

Amint megírtuk, a kormány a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért felelősséget vállalt, és az RMDSZ a koalíció tagjaként támogatta ezeket az intézkedéseket.

A 2025-ös adóreform és költségvetési szigor bejelentésekor a szövetség kommunikációja tudatosan a „kisebbik rossz” és a „védekező koalíciós partner” szerepére épült. A kormány a lépéseket a súlyos költségvetési hiány csökkentésével indokolta, az RMDSZ pedig azt hangsúlyozta: jelenlétük nélkül a lakosságot ennél is nagyobb terhek érték volna. A szövetség akkori fő üzenetei között szerepelt, hogy sikerült megakadályozni az általános forgalmi adó radikálisabb emelését. Kelemen Hunor 2025 októberében több alkalommal – köztük az RMDSZ 17. kongresszusán – úgy pozicionálta a szövetséget, mint amely „állta a sarat” a koalícióban, és „megvédte az erdélyi magyarokat”. Az adóemelések társadalmi hatásait 2025 végén még a minimálbér-emeléssel és a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésével igyekeztek ellensúlyozni a kommunikációban. Nem véletlen, hogy 2025. december 24-én, karácsony előtt az RMDSZ hírlevele még így fogalmazott:„gazdaságélénkítő, adócsökkentő, a kisjövedelműeket segítő és az adóelkerülést megfékező intézkedéseket fogadtunk el a kormányban”.

Ehhez képest mára látványosan eltolódott a hangsúly: korrekcióról, társadalmi feszültségekről, túlterheltségről beszél az RMDSZ-elnök egy olyan helyzetben, amikor a tiltakozások egy része már kifejezetten a Székelyföldön egyeduralkodónak számító párt ellen irányul. Az RMDSZ-nek először kell szembenéznie egy alulról szerveződő, nem kontrollált politikai elégedetlenséggel a régióban, amit hiába próbáltak tiszás, AUR-os behatással magyarázni. Nem külső erők mozgósításáról van ugyanis szó, hanem a saját választópolgárok valódi, spontán dühéről, és ebben a kontextusban érdemes olvasni Kelemen Hunor legújabb megszólalását is, amelyben már a helyi adók felére csökkentését lebegteti be.

Miközben úgy tűnik, hogy javaslata szakpolitikai korrekcióként értelmezhető, tulajdonképpen nem más, mint a politikai felelősség áthelyezése. Az RMDSZ érti az emberek dühét, az RMDSZ korrigálna, de ott van Ilie Bolojan, akiről mindenki tudja, hogy hajthatatlan, keménykezű, megszorításpárti. Csakhogy a tiltakozók nem felejtették el, hogy az RMDSZ nem ellenzék, hanem kormányzati szereplő: miniszterelnök-helyettese és miniszterei vannak, megszavazta a deficitcsökkentő csomagokat, és hónapokon át politikailag védte is azokat. Most mégis úgy próbál pozíciót váltani, mintha kívül állna a döntéshozatalon, és jó szándékú közvetítő lenne a kemény kormányfő és az elégedetlen társadalom között.

Ez a kettős játék – bent is vagyunk a kormányban, meg kritizáljuk is az intézkedéseket – egyre inkább a PSD logikáját idézi, amely régóta ebben az ambivalens szerepben működik, vagyis kormányzati szereplő szeret lenni, de kormányzati felelősségvállalás nélkül. Azt meghagyná Bolojannak.