Megnéztük, hogy miért nőttek olyan jelentős mértékben a helyi adók, ami miatt mindenki panaszkodik

Bánffyhunyad polgármesterének már sok volt a helyi adók és illetékek megemelése, inkább lemondott, mint hogy vállalja a nehéz döntések jelentette felháborodáshullámot. A közösségi médiát is elárasztotta az adóemelések hozta elégedetlenség, van, aki azért dühöng, hogy miért Csíkszeredában kell a legtöbbet fizetni, mások ugyanezért elégedetlenek Sepsiszentgyörgyön. Sőt, Sepsiszentgyörgyön még utcára is vonultak az elégedetlenkedők, pedig a székelyföldi városokban igazán nem jellemző, hogy bármiért is tüntetnének. Megnéztük, hogyan számolják ki az ingatlan- és gépjárműadót, és miért vannak olyan jelentős különbségek.

Példákon keresztül mutatom be, miért mondhatja Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, hogy a létező legalacsonyabban tartották az ingatlanadót, és az mégis magasabb, mint amit Sepsiszentgyörgyön kell fizetni egy ugyanolyan ingatlan után. A cikk végére az is kiderül, hogy tényleg Szentgyörgyön fizetik a legtöbbet a járművek után, de talán mégsem abban az erdélyi városban a legrosszabb adózni, ha mindent összeszámolunk.

Ingatlan-ingatlan, de milyen?

Elöljáróban annyit, hogy a helyi adók összege nagyon összetett számítási képletek eredménye, amit elég sok tényező befolyásol. Egy ilyen cikk elkészítésénél óhatatlanul számos kompromisszumot kell kötni, és a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében egyszerűsítéseket kell végezni. Ebben a cikkben kifejezetten a magánszemélyek helyi adózását nézem meg.

A lakóingatlanok esetében ez azt jelenti, hogy az olyan épületek nem számítanak bele, amiben például üzlethelyiség működik, mert az már nem lakóingatlan, ugyanakkor az olyan ingatlanok sem, amelyek úgynevezett vegyes rendeltetésűek, tehát egyik részükben laknak, de adott esetben – maradva az előző példánál – üzlethelyiség is működik bennük. Azért nem, mert ezekre más szabályok vonatkoznak, eltérő adókulcsot is használhatnak az esetükben.

A mostani számítások alapja egy 60 négyzetméter hasznos alapterületű közművesített téglalakás lesz. A lakóingatlanok adójának kiszámolásakor a kiindulópont annak adóköteles értéke, referenciaértéke vagy adóalapja (mindhárom megnevezéssel találkoztam már az erdélyi magyar sajtóban). Ez nem egyenlő a lakás piaci értékével, hanem egy képlet alapján számolják ki, és az adótörvénykönyv 457. cikke szabályozza. Az adóalap kiszámításánál figyelembe veszik például, hogy miből készült az adott lakóingatlan, mekkora az összesített beépített alapterülete, sőt, még a településen belül elfoglalt helyét is.

A legfontosabb nyilván az összesített beépített alapterület, ugyanis először ezt kell megszorozni a törvényben meghatározott négyzetméterenkénti értékkel. Vigyázat, az összesített beépített alapterület nem egyenlő a lakás hasznos alapterületével. Az összesített beépített alapterületet a ház/lakás összes szintjének a beépített alapterülete alapján határozzák meg, a pincétől a manzárdig. A padlás és a lépcsőház nem számít bele. Ha nem ismert az épület pontos beépített alapterületének nagysága, akkor a lakás hasznos területének a nagyságát kell megszorozni a törvényben meghatározott úgynevezett átalakítási együtthatóval, 1,4-gyel.

A törvényben meghatározott négyzetméterenkénti érték is változó, elsősorban a felhasznált alapanyagok és a közművesítés függvényében, tehát, hogy be van-e vezetve az épületbe a gáz, a villany, a víz és a csatornázás. Ha az épülethez többféle alapanyagot is használtak (például egy rész kőből, míg egy másik téglából van), akkor az számít, amiből többet használtak fel. A tégla esetében pedig az a lényeg, hogy égetéssel készüljön, nem az, hogy házi vagy üzleti. Beszúrok egy egyszerűsített táblázatot erről:

A melléképületekre szintén van egy hasonló táblázat. Ha a pincét, szuterént vagy tetőteret használnak lakásként, akkor azután szintén kell adót fizetni, de abban az esetben csak a fenti táblázatban szereplő összegek háromnegyedével számolnak. A kormány az ingatlanok adójának az idei meghatározásánál a négyzetméterenkénti értéket emelte meg jelentősen, például Kolozsváron tavaly a közművesített téglaépületek esetében 1492 lejes négyzetméterenkénti értékkel számoltak, Kézdivásárhelyen pedig 1490 lejessel. Ez az érték idén mindenhol egységesen 2677 lejre emelkedett. A drágulás egy jelentős része innen eredeztethető.

Az adólaphoz ugyanakkor az összesített beépített alapterület és a négyzetméterenkénti érték szorzatából kapott összeget még meg kell szorozni a településnek és az ingatlan azon belül elfoglalt helyének megfelelő korrekciós együtthatóval. Beszúrok a korrekciós együtthatóról is egy általános táblázatot.

0. rangú település például a főváros, Bukarest. I-es például Kolozsvár, II-es pedig például Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda vagy épp Gyergyószentmiklós. III-as rangú települések még mindig városok, ilyen például Kovászna. IV-es rangúak pedig a községközpontok, például Bardóc (azért emelem ki pont ezt a települést, mert a polgármesteri hivatalának oldalán elérhető az idei adókról és illetékekről szóló határozat, amiben ezt leírják, egyébként egy város esetében sem mindig van ez meg), míg V-ös rangúak jellemzően falvak, amelyek valamilyen községközponthoz tartoznak, például Kilyén Sepsiszentgyörgyhöz, Nyújtód pedig Kézdivásárhelyhez tartozik hivatalosan. Az A zóna általában belvárost jelent, a B zóna pedig az azzal határos negyedeket (románul semicentrală) majd így tovább, ahogy egyre távolabb kerülünk a település központjától, egyre alacsonyabb besorolást kap (C-t vagy D-t).

És még mindig nem tudjuk, hogy pontosan mennyi az adott ingatlan adója, mert az csak az adóalap helyi önkormányzat által megszavazott része. Tehát még ismerni kell a helyi önkormányzat által megszavazott adókulcsot. A törvény előírása szerint 0,08% és 0,2% közötti adókulcsról dönthettek, ami ugyanakkor nem lehet alacsonyabb a tavalyinál. Kézdivásárhely és Csíkszereda önkormányzata 0,1 százalékos adókulcsról szavazott, de mindkét határozatban megemlítik, hogy 2025-ös évhez hasonlóan született meg a döntés.

Példaként nézzük meg, hogy mennyi adót kellene fizetni a 60 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanunk után, ha az Sepsiszentgyörgy belvárosában áll. Ennek adóköteles értéke a következő lesz: 60 (hasznos alapterület) x 1,4 (átalakítási együttható) x 2677 (négyzetméterenkénti érték) x 2,4 (korrekciós együttható) = 539 683,2 lej. Ebből az adó pedig 539 683,2 x 0,08% = 431,7 lej. Beszúrok egy táblázatot arról, hogy miként változna az ingatlanunk adója a települések függvényében (mindenhol központtal számolva).

Ugyanakkor még mindig nem biztos, hogy ennyit is kell fizetni. A kormány ugyan eltörölte a 30, 50 és 100 évnél régebb épült ingatlanokra, a három emeletnél magasabb (vagy nyolc lakrésznél többet tartalmazó) tömbházakra a kedvezményeket, illetve a fogyatékossággal élők sem fizetnek már kevesebbet, de az önkormányzatok még így is dönthetnek bizonyos adókedvezményekről. Például a bardóci határozatban 5 éves adókedvezményt határoztak meg az olyan ingatlanok után, amelyet természeti katasztrófa sújtott.

Maradjunk még egy kicsit az eltörölt kedvezményeknél, mert ezek jelentős csökkenéseket eredményezhettek. Ebben az esetben még konkrétabb példával jövök. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere az adókról szóló videójában több példát is említ, de van egy 60 négyzetméteres, központi tömbházlakás is, ami nagyon hasonlít a mi mostani elképzelt ingatlanunkra. Az 1968-ban elkészült négyemeletes tömbházban található ingatlanra tavaly Csíkszeredában 202 lejt kellett fizetni, miután alkalmazták a különböző kedvezményeket (-30 százalék, mert 50 évnél régebb épült és -10 százalék, mert három emeletnél magasabb az épület), idén pedig 540 lejt (gyakorlatilag annyit, amennyit mi is számoltunk). Az ingatlanadó jelentős emelkedésének háttérében a korábbi kedvezmények eltörlése áll. Tehát azt, hogy mennyivel emelkedtek az adók az is befolyásolja, hogy tavaly mekkora kedvezmények voltak érvényben (ezek mértékéről akkor az önkormányzatok dönthettek).

Ugyanakkor büntetést is lehetővé tesz a jogszabály: Kolozsvár a határozat szerint gátat szeretne szabni az engedély nélküli építkezéseknek, ezért az építési engedélytől eltérően megvalósított épületek esetében 20 százalékkal kell többet fizetni, míg az építési engedély nélkül elkészült ingatlanok esetében 50 százalékkal kell többet fizetni. Az ingatlan adóját meg lehet többszörözni, ha az el van hanyagolva (erre is volt már példa Kolozsváron, az érintettek biztosan emlékeznek az 500 százalékos „büntetésre”.)

Ezekhez képest szinte elenyésző az a 10 százalékos kedvezmény, amit azok kaphatnak, akik március 31-ig kifizetik az adó teljes összegét, vagyis 90 százalékát.

Telkek, kertek, kaszálók és legelők

Talán egyértelmű volt eddig is, hogy egy ingatlan esetében számtalan tényező befolyásolja, hogy végül mennyi adót kell utána fizetni, de ez még mindig nem minden. Városon lehet, hogy gyakrabban találni a példában elképzelt házat, de vidéki környezetben szinte biztosan tartoznak hozzá melléképületek, udvar, sőt kert is. Márpedig ezek után szintén fizetni kell.

Ha egy ingatlan olyan telken áll, amelyen különböző melléképületek is vannak, illetve kert is található mellette, akkor rögtön magasabb lesz az adója. Egyszerűsítve, most csak udvarral fogok számolni, a különböző kerteket meg melléképületeket mellőzöm. A belterületen található – építésre szánt – telkek esetében a kormány az inflációhoz igazított (5,6 százalékos) drágítást írt elő, Korodi szerint azért, mert ezekre már eddig is magasak voltak az adók.

Ebben az esetben az adószámítás viszonylag egyszerű, a terület nagyságát meg kell szorozni az önkormányzat által hektáronként meghatározott összeggel. A törvény egyébként egy intervallumot ad meg, amiben a település rangjának és az azon belül elfoglalt helyének (A, B, C vagy D zóna) megfelelően kellett dönteniük. Az alábbi táblázat természetesen csak a magánszemélyekre vonatkozik.

Kisebb községekben jellemzően nincsenek zónák, a korábban említett települések közül hektáronként Kilyénben 894 lejt, Nyújtódon 1369 lejt, Bardócon pedig 1864 lejt kell fizetni (a Bardóchoz tartozó falvakban, például Székelyszáldoboson 1554 lejt).

Folytatom a konkrét példámat. Városon nyilván kisebbek az udvarok, ha egyáltalán vannak, falun valamivel nagyobb területet lehet felszámítani. Mivel az előző példánkban egy központi ingatlant vettem, az udvar esetében is maradok ennél. Városon egy legfeljebb 100 négyzetméteres (0,01 ha) egészen kis udvarral számolok, míg községekben egy 10 áras udvarral (0,1 ha).

A kerteket most nem fogom nagyon részletezni. Az adófizetés ott is a terület nagysága, a település rangja és a kormány által elfogadott, a terület hivatalosan bejegyzett jellegétől (szántó, kaszáló, szőlős, gyümölcsös) függő hektáronkénti egységár határozza meg. Például egy 20 áras felszántott területnél (ha az hivatalosan is szántó, és nem kaszáló vagy legelő) Csíkszereda központi részén (A zóna) a következőképpen alakul az adó: 0,2 (a terület nagysága hektárban kifejezve) x 75 lej x 4 (a település rangjának megfelelő szorzó a mezőgazdasági beltelkek esetében), azaz 60 lej. Egy ugyanekkora, ugyanabban a zónában fekvő kaszáló esetében ez az összeg 44,8 lej. Egy ugyanekkora külvárosi (de még mindig belteleknek számító) szántó esetében az adó összege 32,8 lej Csíkszeredában (és minden más II-es rangú városban, pl. Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen vagy Marosvásárhelyen). I-es rangú település esetében 5-ös szorzót kell alkalmazni, míg V-ös rangú települések esetében 1-est.

Persze a telkek után fizetendő összeg csak abban az esetben igaz, ha ezekre nem szavaztak meg külön kedvezményeket. Ugyanebben az esetben is eltöröltek néhány adókedvezményt, például súlyos fogyatékossággal élőknek ez nem jár már a kormány döntése szerint, de így is rendelkezik néhány kedvezményről a törvény. Például háborús veteránok lakóházához tartozó telkek után továbbra sem kell fizetni (sőt, az özvegyeknek sem kell addig, ameddig nem mennek újra férjhez). Az önkormányzatok is dönthetnek bizonyos adókedvezményről, a természeti katasztrófa sújtotta telkek után fizetendő adót egy időre eltörölhetik, vagy a műemlékként nyilvántartott épületek telke is lehet adómentes vagy kedvezményes.

Az autók

Éles vita alakult ki a járművek után fizetett adók miatt is, főleg, mert ennek összehasonlítására készült egy dedikált oldal is.

A decemberben elfogadott új rendelkezés azt az elvet érvényesíti, hogy aki a többet szennyez, az többet is fizet. A járművek után fizetett adót ugyanis a szennyezési normák és a hengerűrtartalom befolyásolja. Jellemzően minden megkezdett 200 köbcenti hengerűrtartalom után kell fizetni a szennyezési normák és a hengerűrtartalom alapján meghatározott táblázat szerint. Ezt a táblázatot az önkormányzatok határozták meg, de a kormány is tett rá egy javaslatot.

A törvény egyébként számos egyéb kategóriát is meghatároz, például azt, hogy a forgalomba be nem íratott gépjárművek után hogyan kell adót fizetni vagy épp a 12 tonnánál nagyobb tehergépjárművekre hogyan kell adót számolni, de most azokra nem térek ki. Inkább hozok egy konkrét esetet arra, hogy miként számolunk. Ha van egy 1364 köbcentis személygépkocsi, akkor az 1600 köbcentinél kisebb kategória adott szennyezési normájának megfelelő összeget meg kell szorozni 7-tel (1364/200 = 6,82, ami kerekítve 7). A táblázatból az látszik, hogy azokra az 2000 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú autókra ugrik igazán meg az adó összege, amire az emberek jellemzően azt mondják, hogy nagy autók.

A képzeletbeli 60 négyzetméteres ház mellé vegyünk egy képzeletbeli autót is, ne egy nagyon menőt, hanem egy romániai átlagautót, az egyik legnépszerűbb személyautónak számító Dacia Logant. Ezek közül is a 2015-ös Dacia Logan 1.5 dCi (dízelmotoros) változatát. Ennek a hengerűrtartalma 1461 köbcenti (erre utal az 1.5 is), illetve a többségük jellemzően E6 besorolású, ami az egyik legolcsóbb kategória. Ez egy forgalomba íratott autó, aminek van rendszáma, lehet vele közlekedni. A korábban már említett települések szerint ennek az adója a következőképpen alakul:

Érdemes mellé tenni, hogy a Dacia Logan esetében sem mindegy, hogy mikor készült, a 2015 előtti modellek jellemzően még E5 szennyezési normának felelnek meg, így 17,6 lejből indul a számolás, tehát jellemzően 140,8 lej az adó összege. Vagyis ennyi lenne, mert március 31-ig ebben az esetben is 10 százalékos kedvezmény jár. A fogyatékossággal élők adókedvezményét viszont ebben az esetben is hatályon kívül helyezte a kormány.

Fontos újdonság, hogy megszűnik az elektromos autók adómentessége, helyette egy 40 lejes átalányadót vezettek be. A hibrid autókra érvényben lévő eddigi 90 százalékos kedvezményt is csökkentették, legfeljebb 30 százalékos kedvezményt kaphatnak a kilométerenként 50 grammnál kevesebb széndioxidot kibocsátó hibrid járművek, az önkormányzatok döntésének függvényében. Szatmárnémetiben például az önkormányzat döntése értelmében 10 százalékos kedvezményt kapnak a kilométerenként 50 grammnál kevesebb széndioxidot kibocsátó hibridautók. Egyébként Szatmáron tavaly sem volt 90 százalékos kedvezmény, csupán 50 százalékos járt a hibrid járművekre.

Jól látszik, hogy Sepsiszentgyörgy „kiugró” értékkel szerepel a listában, nem meglepő, hogy az emberek tüntetést szerveztek. Antal Árpád polgármester korábban egy tudatos várospolitikai döntéssel magyarázta az adók alakulását, az ingatlanadót a törvény által megengedett legalacsonyabb szinten tartották, ez a fenti táblázatokból ki is derül, ugyanakkor a magasabb adókkal próbálja visszafogni az autók számát. „Egy értékválasztás mentén döntöttünk, mert úgy gondoljuk, hogy a lakhatás fontosabb, mint az autózás, ezért így alakítottuk ki a százalékokat. Éppen ezért nem korrekt egyetlen elem alapján összehasonlítani a kosarat, mert lehet, hogy egyik városban olcsóbb az autóadó, viszont a lakásadó és parkolási díj sokkal drágább, ezért az egész kosár összértékét kell figyelembe venni” – mondta a polgármester.

És hol kell a legtöbb adót fizetni?

Ha már ennyit számoltunk, akkor teszünk egy kísérletet arra, hogy megnézzük a képzeletbeli családunknak mennyi adót kell fizetnie a különböző erdélyi településeken. Emlékeztetőül, van egy 60 négyzetméteres közművesített téglaházuk, ami után semmilyen kedvezményre nem jogosultak, egy kicsi udvaruk és egy 2015-ös Dacia Logan 1.5 dCi személyautójuk.

A vidéket és a várost külön táblázatba szedem, elsősorban azért, mert a vidéki környezetben már annyira eltértünk a valószínűsíthető tényleges viszonyoktól, hogy félrevezető hasonlítani. Nem szerepel az összegben sem kert, sem melléképület, ami sok esetben valószínűsíthetően van, és ami után szintén adót kell fizetni.

Egy városi környezethez valószínűleg találóbb a példánk, főleg, hogy a vizsgált városok Kolozsvár kivételével mind II-es rangúak, tehát a törvényben meghatározott korrekciós együtthatók is azonosak. Szatmárnémeti került az első helyre, amit az magyaráz leginkább, hogy a városaink esetében ott volt a legmagasabb a lakóingatlanok adókulcsa (0,1184 százalék). Ugyanakkor még ez is távol van a törvény által engedélyezett 0,2 százaléktól.

Kolozsvár éllovassága pedig elsősorban abból származik, hogy magasabb rangú, mint a más vizsgált települések, ami nemcsak magasabb korrekciós együtthatókat, hanem egy esetleges udvarra is magasabb adó(tartomány)t határoz meg a jogszabály.

Mire fel ez a nagy adóemelés?

A kormány megígérte, hogy a helyi adók továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítják. Cseke Attila határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a helyi adóbevételeket a kormány a központi költségvetésbe irányítja át. Cseke hangsúlyozta, a helyi adóbevételek elvonása sértené a közpénzek kezelésének alapelveit. „Ilyesmiről nem is volt szó a koalícióban. Az más kérdés, hogy a költségvetés kidolgozásakor hogyan változik az áfából és a jövedelemadóból visszaosztott összegek aránya” – magyarázta. Más szóval, a helyi adók függvénye is, hogy mire lesz a önkormányzatoknak pénze. A G4Media korábban azt írta, hogy az új adók és illetékek nyomán Sepsiszentgyörgyön csaknem megduplázódhatnak az önkormányzat bevételei, amire valószínűleg szüksége is lesz, hiszen tavaly a helyi adókból befolyt pénz még az alapvető városi szolgáltatásokra sem volt elegendő.

∗ Szatmárnémeti esetében nem frissítették a decemberi határozatban a telekadó számítását, ezért az inflációval kiigazított összeg alapján számoltunk.

A helyi adók és illetékek kiszámításáról szóló törvényt itt találjátok, 453. cikktől kezdődnek, az összeállítás elkészítésénél az Europa Liberă România anyagát használtuk. Az említett települések helyi adókról szóló határozatait pedig ide linkelem: Kolozsvár, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Marosvásárhely és Bardóc. Székelyudvarhely azért nem került be az összesítésbe, mert a városháza honlapján nem voltak elérhetőek a szükséges határozatok.