Brüsszel: az AUR EP-képviselője állt ki az RMDSZ-es Vincze és Winkler mellett, akik egy oldalon találták magukat a Tiszával

Az Európai Parlament 2026 januárjában két egymást követő napon szavazott olyan ügyekről, amelyek szorosan összefüggtek az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodással és az Európai Bizottság politikai felelősségével. Bár a két voksolás politikai értelemben egymásra épült, a szavazási mintázatok csak részben fedték egymást, különösen az RMDSZ és az Európai Néppárt (EPP) esetében.

Január 21-én az Európai Parlament arról döntött, hogy az EU–Mercosur megállapodást az Európai Unió Bírósága (EUB) elé küldi-e véleményezésre, annak vizsgálatára, hogy összhangban áll-e az uniós szerződésekkel. A szavazás rendkívül szoros volt: 334 képviselő igennel, 324 nemmel, 11-en tartózkodtak.

Ez a voksolás látványosan megtörte a hagyományos frakciófegyelmet: a jogi kontrollt nemcsak baloldali, zöld és konzervatív képviselők támogatták, hanem több romániai és magyar EP-képviselő is, köztük a Tisza Párt delegációja. Az RMDSZ két EP-képviselője, Vincze Loránt és Winkler Gyula viszont nemmel szavazott, azaz ellenezte, hogy az egyezmény bírósági vizsgálatra kerüljön.

Január 22-én már az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványról szavazott a parlament. Itt az erőviszonyok egyértelműen kirajzolódtak: 165 igen, 390 nem, 10 tartózkodás mellett az indítvány elbukott.

Ebben az esetben az Európai Néppárt egységesen a Bizottság mellett állt ki, és a szavazást a frakció kulcsfontosságúnak minősítette. Ennek ellenére Vincze Loránt és Winkler Gyula tartózkodott, ami automatikusan kiváltotta a Néppárt új belső szabályzata szerinti szankciókat.

Megérkezett az AUR-képviselő, hogy megvédje az RMDSZ-t

A döntés után az egyik legélesebb hangvételű reakció nem balról vagy a liberális oldalról érkezett, hanem – amint az a HotNews kiszúrta – az AUR részéről. Gheorghe Piperea nyíltan támadta az Európai Néppárt döntését, amelynek értelmében a frakciófegyelmet megszegő képviselőket hat hónapra megfosztják több parlamenti jogosultságuktól. Piperea közösségi oldalán „demokráciaellenesnek” nevezte a szankciókat, azt állítva, hogy azok sértik a képviselők szabad mandátumát, és szerinte „megfélemlítő eszközként” szolgálnak azokkal szemben, akik nem hajlandók feltétel nélkül követni a brüsszeli pártvonalat.

Az AUR-os politikus külön hangsúlyozta, hogy szerinte elfogadhatatlan, ha egy európai parlamenti képviselőt azért büntetnek, mert nemmel szavaz, tartózkodik vagy nem vesz részt egy politikailag vitatott szavazáson. Bár Piperea nem kizárólag az RMDSZ képviselőire hegyezte ki mondandóját, posztjaiban egyértelműen közéjük sorolta Vincze Lorántot és Winkler Gyulát is, akiket a „pártfegyelem áldozatainak” nevezett. Ez a helyzet annál is visszásabb, mert így az erdélyi magyar érdekképviselet védelmében végül egy román nacionalista párt politikusa szólalt fel a leghangosabban.

Mindeközben az érintettek hallgattak. Vincze Loránt és Winkler Gyula mindeddig nem adott érdemi magyarázatot arra, miért tartózkodtak egy olyan, a Néppárt által kulcsfontosságúnak minősített szavazáson, amelyről előre tudható volt, hogy következményekkel jár. A HotNewsnak sikerült telefonon elérnie Winkler Gyulát, aki mindössze annyit közölt, hogy nem kíván reagálni Piperea kijelentéseire, a tartózkodás politikai indokairól azonban nem beszélt. Vincze Lorántot a lap nem tudta elérni.

Még az RMDSZ-en belül sem világos, mit gondolnak valójában a Mercosurról

A bizalmatlansági indítvány körüli vita egyik leginkább problémás eleme nem maga a szavazás, hanem az, hogy az RMDSZ két, egymással nehezen összeegyeztethető narratívát futtat párhuzamosan a Mercosur-ügyben, miközben következetesen azt állítja: minden döntését a romániai magyar gazdák érdekei vezérlik.

Az egyik kommunikációs irányban az RMDSZ – különösen Vincze Loránt megszólalásaiban – a Mercosur kockázatait hangsúlyozza. Ebben az értelmezésben a megállapodás komoly veszélyt jelenthet a helyi és kelet-európai mezőgazdaságra, különösen akkor, ha életbe lépése nem jár együtt hatékony parlamenti ellenőrzéssel, védőintézkedésekkel és pénzügyi kompenzációval. Ez a narratíva arra épül, hogy a romániai magyar gazdák érdekeit csak szigorú kontroll és konkrét biztosítékok mellett lehet megvédeni.

Ezzel párhuzamosan azonban megjelenik egy másik értelmezés is, főként Winkler kommunikációjában, amely szerint a Mercosur-tárgyalásoknak pozitív mellékhatása van, mert az Európai Bizottság olyan garanciákat vállalt, amelyek hosszabb távon akár stabilizálhatják, sőt megerősíthetik is az európai közös agrárpolitika finanszírozását. Ebben az olvasatban a Mercosur nem önmagában pozitív, de egy politikai alku részeként kezelhető, amelyből megfelelő feltételek mellett az agrárium még profitálhat is.

A két narratíva azonban nem találkozik egy világos politikai stratégiában. Miközben az RMDSZ egyszerre beszél a Mercosur jelentette veszélyekről és a feltételes előnyökről, nem derül ki, hogy melyik értelmezés az irányadó, és milyen konkrét eszközökkel kívánják érvényesíteni a sokat hangoztatott gazdaérdekeket. Erre rakódik rá harmadik elemként a bizalmatlansági indítvány esete, ahol az RMDSZ képviselői kiléptek a Néppárt által kijelölt sorból, noha a szavazás politikai jelentősége és a lehetséges következmények előre ismertek voltak. Így kívülről nehezen követhető, hogy a párt pontosan milyen stratégiát követ. Hogy mindezeket tisztázzuk, kérdéseket küldtünk a két RMDSZ-es EP-képviselőnek, és arra kértük őket, tegyék egyértelművé:

• az RMDSZ szerint a Mercosur-egyezmény alapvetően veszély vagy lehetőség,
• miért szavaztak nemmel a bírósági véleményezésről szóló határozatra,
• és mindez miként vezetett el ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítvány során a tartózkodást választották.

Végre egy oldalon van az RMDSZ a Tiszával

A történet másik ironikus eleme, hogy az RMDSZ-es képviselők most ugyanazon a politikai oldalon találták magukat, mint a Tisza Párt európai parlamenti képviselői, akiket szintén szankcionált a Néppárt. A különbség azonban lényeges: míg a Tisza nyíltan vállalta, hogy nem vesz részt a szavazáson, és ezt politikai döntésként, előre kommunikálta, addig az RMDSZ esetében továbbra is hiányzik az indoklás.

A Tisza Párt azért maradt távol a voksolástól, mert álláspontja szerint a bizalmatlansági indítvány okafogyottá vált, miután az Európai Parlament megszavazta, hogy jogi eljárást indítson a Bizottság ellen a Mercosur-egyezmény ügyében. Magyar Péter szerint ez már érdemi felelősségre vonásnak számított, a további politikai gesztus pedig csak szimbolikus lett volna.

Magyar Péter korábban élesen bírálta az RMDSZ-t: nyilvános megszólalásaiban azt állította, hogy az erdélyi magyar párt képviselői azért maradtak az Európai Néppártban, hogy kémkedjenek a Tisza után, miután azok a Tisza felvételét nem támogatták. A 2025 tavasza óta tartó feszült viszony tükrében különösen viccesként hat, hogy a két RMDSZ-es képviselő ugyanabba a fegyelmi kategóriába került, mint a Tisza Párt képviselői.

A Néppárt új belső szabályzata kimondja, hogy az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványokról szóló szavazások kulcsfontosságúnak minősülnek. Ennek megfelelően azok a képviselők, akik a frakció hivatalos álláspontjával szemben szavaznak, tartózkodnak, vagy méltányolható ok nélkül nem vesznek részt a voksoláson, hat hónapra elveszítik több, a frakciótagsághoz kapcsolódó jogosultságukat. Ezek közé tartozik a plenáris ülésen a frakció nevében történő felszólalás joga, új jogalkotási dossziék jelentéstevői pozíciójának betöltése, valamint frakciószintű kezdeményezések indítása. A szabályozás szerint felmentés kizárólag indokolt, dokumentált távollét – például betegség – esetén adható.