Nicușor Dan viszontagságos utazásának krónikája: hófogság Párizsban, vadászgépek Svájcban, mémek Romániában

Ritkán fordul elő, hogy egy államfő külpolitikai útja után nem elemzések, hanem mémek uralják le az internetet. Nicușor Dan párizsi látogatása azonban pontosan ilyen lett. Miközben hivatalosan a csúcstalálkozójáról és Ukrajna biztonsági garanciáiról folytak a tárgyalások, a közösségi hálókon már egészen más kérdések foglalkoztatták a népet: vajon Nicușor Dan hóembert épít-e a terminál előtt, miccset süt-e Emmanuel Macron társaságában, vagy lapáttal próbálja-e kiásni a Spartan repülőt a párizsi hókupacból.

Nicușor Dan viszontogságai Párizstól Bukarestig

Az elnök január 6-án érkezett Párizsba egy román katonai Spartan géppel. A terv szerint a koalíciós találkozó, kézfogások, nyilatkozatok követték volna egymást, majd gyors visszaút Bukarestbe. Egy pontig ment is minden az eltervezett napirend szerint. A párizsi Tettrekészek Koalíciójának csúcstalálkozóját követően Nicușor Dan megtartotta sajtótájékoztatóját is, ahol arról beszélt, hogy a részt vevő országok egyetértettek Ukrajna további támogatásának szükségességében, és egy olyan katonai keretről is megállapodtak, amely a jövőbeli biztonsági garanciákat rögzíti. A nyilatkozatok után az elnök akár haza is indulhatott volna, azonban a kedd késő esti indulást lefújták, és szerdán reggel kiderült, hogy a francia fővárost sűrű havazás bénította meg, miközben a román fővárosból is azt jelezték, a sűrű köd miatt nem tud leszállni a Spartan, hiába indulnának el.

Persze, ez nem ment ilyen egyszerűen, a delegáció először is menetrendszerűen kiment a reptérre, ahol annak rendje-módja szerint konkrétan fel is ültek a repülőre, és órákon keresztül arra vártak, hogy elinduljanak, majd többórás vesztegelés után leszállították őket, és visszakísérték a terminálba, ahol szendvicseket kaptak, hogy csillapítsák az éhségüket. Két sikertelen próbálkozás után harmadszorra sikerült elrugaszkodni a francia földtől.

Ezek a részletek már beizzították a mémgyárakat, a tranzitzónában tébláboló elnök figurája elég volt ahhoz, hogy az internet rákapjon a témára. Sorra jelentek meg a viccesebbnél viccesebb képek arról, ahogy az elnök a párizsi reptéren bolyong, hógolyózik, hóembert épít, vagy a kifutópályán próbálja tolni a beragadt Spartan gépet. A mémek nyilván túlzások, de pontosan rámutatnak valamire: a román állam működése néha maga is groteszk látványt nyújt.

Végül szerda délután, közel nyolc óra várakozás után a harmadik próbálkozás bizonyult sikeresnek, az út nagyjából négy óráig tartott, a bukaresti leszállás este nyolc körül történt meg.

„Megérkeztünk Bukarestbe. A repülés során, a svájci légtér felett, repülőgépünket két F-18-as repülőgép kísérte, ami a Crans-Montana-i tűzvész áldozatainak nemzetközi szállításában nyújtott támogatásunk elismerésének gesztusa volt” – írta Dan szerda este a Facebookra, ahol a svájci gépekről készített néhány felvételt is megosztott, ebből aztán egy másik vita kerekedett, mindjárt kitérünk arra is, de először lássuk, ki mit mond a katonai gépről, és arról, hogy kell-e Romániának saját elnöki gép.

Nicușor Dan spórlása versus Iohannis luxizása

A Spartan alapvetően katonai szállítógép, nem utasszállításra vagy elnöki utakra tervezték. Lassabban halad, mint egy polgári járat, hangosabb is, a kabinban folyamatos a motorzaj, és a komfort messze elmarad attól, amit egy menetrend szerinti gépen megszoktak az utasok. Nicușor Dan maga is utalt rá, hogy az ilyen repüléseken a kommunikáció is erősen korlátozott, így az utazás nemcsak hosszabb, hanem egyfajta kényszerű elszigeteltséggel is jár.

Ezen a ponton már mindenki arról beszélt, hogy kínossá vált Dan kényszerű párizsi tartózkodása, és nem lehet ilyen körülmények között utaztatni egy államfőt. Sokan nem értették, hogy van az, hogy épp egy katonai gép nem tud fel- és leszállni, miközben a kereskedelmi járatoknak sikerül ez. Ezen a ponton már Radu Miruță, védelmi miniszter is kénytelen volt megszólalni, elmondta, hogy a Spartan ugyan katonai célokra tervezett repülőgép, de amikor a fedélzeten az államfő utazik, sokkal szigorúbb biztonsági szabályok lépnek életbe. Ha a felhőalap 60 méter alá csökken, vagy a látótávolság 600 méter alá esik, a leszállás nem engedélyezett.

A költségek kérdése szintén gyorsan előkerült. Radu Miruță szerint egy párizsi út a Spartan katonai szállítógéppel nagyjából 30 ezer euróba kerül, ami – állítása szerint – még így is eltörpül ahhoz képest, amennyit a korábbi államfő idején fizetett az állam hasonló utakért. A védelmi miniszter elmagyarázta: ebből mindössze 6 720 euró a közvetlen kiadás, vagyis az üzemanyag, a repülőtéri illetékek és a pilóták napidíja, a fennmaradó összeg pedig a gép üzemeltetéséből adódik, beleértve a karbantartást, az olaj- és szűrőcseréket, óránként mintegy 2 630 eurós tételben.

Miruță itt nem véletlenül említette meg Klaus Iohannis nevét: a volt elnök hivatali idején az utazások rendszeresen váltak témává. Iohannis előszeretettel bérelt luxuskategóriás polgári repülőgépeket, amelyekkel Japántól Dél-Amerikán át Afrikáig járta a világot, miközben az utak költségei következetesen titkosak maradtak, és visszatérő témát szolgáltattak a sajtónak. A miniszter szerint már az akkori árakon számolva is hatszor többe került egy párizsi út, mint most, mai árakkal korrigálva pedig a különbség még látványosabb lenne.

Felmerült ismét az is, hogy micsoda dolog az, hogy minden szomszédos országnak vannak becsületes állami protokollra használatos gépei, csak Románia nem képes vásárolni magának egy gépet. Egy gép nem elég, jött a replika, kettő kellene valójában. Több megszólaló, köztük Dragoș Damian üzletember nyíltan azt vetette fel, hogy Románia évek óta halogat egy olyan döntést, amelyet más országok rég meghoztak: szükség lenne egy valódi elnöki gépre, nem egy katonai szállítóra. Az érvelés szerint a Spartan alkalmatlan ilyen utakra, a visszatérő logisztikai és kommunikációs gondok pedig inkább kínosak, mint takarékosak, még akkor is, ha Nicușor Dan egyelőre úgy látja, hogy a költségvetési helyzet miatt „most nem jött el az ideje” egy ilyen beszerzésnek. A vita mindenesetre új lendületet kapott, és ismét felmerült a kérdés: meddig lehet még időjárásra, megszorításokra és katonai kompromisszumokra hivatkozva elodázni az elnöki repülő ügyét.

F–18-asok az égen: gesztus, rutin vagy kommunikációs zűrzavar?

A hazafelé vezető út mellékszála a svájci légtér felett bukkant fel, amikor a Spartan repülőt két F–18-as vadászgép kísérte egy ideig. Nicușor Dan ezt kezdetben nyilvánosan baráti gesztusként értelmezte, a svájci hatóságok részéről érkező elismerésként a Crans-Montanában megsérült áldozatok korábbi romániai légi szállításáért. A Transtelexen is megírtuk, hogy a súlyos égési sérültek légi úton való szállításában nyújtott támogatást Románia a svájci hatóságoknak.

Patrick André de Hillerin újságíró azonban, akit a Hotnews is idézett, és aztán több más média átvette, a svájci hadsereg válaszára hivatkozva azt írta: az F–18-asok egy szokásos légtérellenőrzési feladatot hajtottak végre.

A vita odáig fajult, hogy az elnök végül közzétette a pilóta és a zürichi irányítótorony közötti hangfelvételt, amelyen egyértelműen elhangzik: a vadászgépek „köszönetnyilvánításként” csatlakoznak a román katonai géphez. Nicușor Dan talán először fogalmazott nagyon kategorikusan, és nem próbált diplomatikus lenni, hanem kifejezetten Románia hitelességét érintő támadásnak nevezte azokat a beszólásokat, amik aláásták az ő kijelentését, és azt mondta, elfogadhatatlan, hogy egy szimbolikus katonai gesztusból dezinformációs vita kerekedjen. Az államfő a Facebook-bejegyzésében elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állításait egyes médiumok „hazugságként” állították be. Dan közölte, hogy tiszteletben tartja a korrekt újságírást, még akkor is, ha az kritikus vele szemben, de a tények elferdítését határozottan visszautasítja.