Az államelnöki hivatal részletesen elmagyarázta, hogy miért bérelnek magánrepülőgépet Klaus Iohannisnak

Az államelnöki hivatal a sajtónak küldött válaszában adott magyarázatot arra, hogy miért bérel magánrepülőgépet Klaus Iohannis elnök hivatalos külföldi útjaira. Az államelnöki hivatal, ahogyan várható volt, arról nem közölt információt, hogy a hivatalos látogatásokhoz mennyit költ a magángépek bérlésére, de hosszasan magyarázza, hogy miért van erre szükség.

Az elnök külföldi utazásai azután keltették fel a sajtó érdeklődését, hogy kiderült, nem nagyon spórolt az elnöki hivatal, és egy luxusgéppel repítette Klaus Iohannist Japánba és Szingapúrba. A sajtó úgy számolt, az elnöki hivatal legalább 350 ezer eurót fizethetett, de olyan vélemények is vannak, amelyek szerint félmillió euró fölötti összegébe került az elnöki adminisztrációnak ez a látogatás. Az is sokak érdeklődését felkeltette, hogy az otopeni-i felszállása után a járat egy rövid időre megállt Nagyszebenben, és csak utána vette az irányt Japán felé. Többen erre is rákérdeztek, de az adminisztráció a jelek szerint mindenkinek (az Agerpres, a Digi24 és a G4Media is megkapta) ugyanazt a választ küldte el.

Válaszában az államelnöki hivatal emlékeztet, hogy 2010-ig az egykori román légi közlekedési vállalat, a Romavia biztosította a hivatalos látogatásokhoz az elnöknek a repülőgépet. Akkor azonban fizetésképtelenné vált. Ezt követően a Tarom légitársasággal, vagy más romániai légitársaságokkal kötöttek szerződéseket az 1998/755-ös kormányhatározat alapján. 2013-ig a Tarom két gépet tartott folyamatosan üzemképes állapotban, hogy szállítsák az elnököt a hivatalos útjaira. Ennek költségeit a közlekedési minisztérium állta.

2013 után viszont ezeket a gépeket is a társaság menetrend szerinti járataihoz kezdik használni, ami a tájékoztatás szerint bizonytalanságot eredményezett a hivatalos utazások biztosításával kapcsolatban, és többletkiadásokkal is járt, mert a Tarom járatainak a menetrendje nehezen volt összeegyeztethető a hivatalos látogatások napirendjével.

Azt írják, hogy a vállalat több ízben sem tudott gépet biztosítani az államelnök napirendjének megfelelően az útjaira, vagy ha igen, nagyon magas áron, mert felszámolta az illető gép menetrend szerinti járatokból való kivonása nyomán keletkezett pluszköltségeit is.

Azt írják, hogy a magas rangú közméltóságok légi szállítására szolgáló repülőgép hiánya:

• működési problémákat,
• gazdasági veszteséget
• és mindenekelőtt imázskárosodást okoz külföldön Romániának.

Az elnöki hivatal napra pontosan megjegyzi, hogy 2015. május 11-én jutott az adminisztráció tudomására, hogy a vállalatnak nehézségei vannak a különjáratokhoz szükséges repülőgép biztosításával, és ezután kezdeményezte az Államelnöki Hivatal egy kormánygép beszerzését, és a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyta a védelmi minisztériumon belül a különleges repülések végrehajtásával foglalkozó struktúra létrehozását. A repülőgép beszerzése azonban mindeddig még nem történt meg.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint végül 2017 elejéig béreltek Tarom-gépeket a különjáratokhoz, utána már más magánszolgáltatókhoz kellett fordulniuk, mert 2016 folyamán „együttműködési nehézségek” merültek fel a Tarommal való szerződéses kapcsolatban.

Az államelnök és a román küldöttség Japánba és Szingapúrba tett hivatalos, illetve állami látogatásáról annyit írnak, hogy az előírásoknak megfelelően történt.

A repülőgépek modelljének a kiválasztásával kapcsolatban annyit jegyeznek meg, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek és a konkrét út sajátosságai alapján döntenek. Megjegyzik, hogy a kormányőrség (SPP) ellenőrzi, hogy a különleges repülések végrehajtására vonatkozó jogszabályok által előírt repülésbiztonsági és védelmi feltételek teljesülnek-e.

Klaus Iohannis államfő összesen 26 alkalommal repült hivatalos hazai és külföldi látogatásai során az elmúlt 14 hónapban. Csak 2022-ben összesen 22 alkalommal szállt repülőre – írja a Libertatea a Boarding Pass összesítése nyomán.

Az összesítésből az is kiderül, hogy Iohannis nem csak a Japánba vezető útja előtt iktatott be egy rövid megállót Nagyszebenben, hanem rendszeresen ezt teszi. A Libertatea hiába érdeklődött a hivatalnál, mert erre a kérdésre nem kaptak választ. A 26 alkalomból összesen 19 esetben állt meg a gép Nagyszebenben is.

Az is kiderül, hogy az elnöki hivatal nem először bérelt a luxemburgi Global Jet cégtől (innen béreltek ugyanis a Japánba való útra is) gépet a hivatalos útjához. 2022 februárjában egy párizsi és egy brüsszeli, valamit 2022 szeptemberében egy nagy-britanniai és egy amerikai hivatalos látogatáshoz is ettől a cégtől béreltek repülőt, igaz nem pont azt a típust, mint amit a távolkeleti úthoz, hanem egy kevesebb férőhelyest. Az elnök az utazásai többségéhez azonban nem a luxemburgi cégtől bérelt repülőt, hanem a Romániában bejegyzett Toyo Aviation cégtől, amelynek összesen 5 magángépe van. Egyébként ettől a cégtől 2015-ben is szerződött már gépet a hivatal egy brüsszeli útjához.

A Libertatea annak is utánajárt, hogy mennyi időt sportolt az elnök azzal, amikor belföldi utazásokhoz bérelt repülőt. Tavaly összesen három alkalommal történt ez meg, ebből kétszer a caracali NATO-bázisra kísérte a hivatalos romániai látogatáson lévő portugál kollégáit. Május 19-én António Costa miniszterelnököt, míg december 20-án Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnököt kísérte el. Akkor is kisebb és olcsóbb gépet béreltek, mint a mostani japán útja során. Úgy számoltak, hogy repülőgéppel és autóval nagyjából másfél óra alatt tették meg az utat, ha csak autóval mentek volna, akkor nagyjából 2 órával mentek volna többet jövet-menet. Az elnök harmadik belföldi útja egy nagysinki látogatás volt, amikor Nagyszebenbe utazott repülővel. Ugyanakkor azt is megjegyzi a lap, hogy a franciák például már betiltottak az ilyen rövid távú repülőutakat.

Az elnöki hivatal az Agerprest korábban úgy tájékoztatta, hogy 2022-ben a 21 külföldi útjára 16.604.678,40 lejt (kb. 3.373.207 euro) költött az elnök. A Boarding Passon összesen 19 olyan út szerepel, amikor az elnök repülőt bérelve ment külföldre.