Lia Savonea ellen tüntettek Bukarestben, a régi botrányok és új feszültségek tolták utcára a civileket

Péntek este több mint ötszázan gyűltek össze Bukarestben, a Legfelsőbb Bíróság előtt, hogy a testület frissen kinevezett elnöke, Lia Savonea távozását követeljék. A tiltakozást több civil szervezet – köztük a Corupția Ucide, a Rezistența, az Inițiativa România és a Declic – szervezte, és már az elején leszögezték: nem a teljes bírói kart akarják sarokba szorítani, hanem azt a működési mintát, amit szerintük Savonea képvisel. A helyszínen közben egy kisebb ellentüntetés is zajlott, ügyvédek részvételével, akik éppen őt védték.

A Legfelsőbb Bíróság előtti tér estére megtelt olyan üzenetekkel, mint a „Vissza akarjuk a korrekt igazságszolgáltatást!”, „Savonea, ne feledd, a te napod is eljön!” vagy a sokat idézett „Rossz döntések, tele temetők”. A forgalom szinte teljesen leállt. A civilek azt mondják, az igazságszolgáltatás „erkölcsi újraindítása” lenne a céljuk, és hogy Savonea működése az, ami szerintük mára tarthatatlanná vált.

A Savonea által vezetett Legfelsőbb Bíróság volt ugyanis az a testület, amely megtámadta az alkotmánybíróságon azt a törvénytervezetet, amely radikálisan átalakította volna a romániai bírák és ügyészek nyugdíjba vonulásának feltételeit, és 65 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt, véget vetve a 48-50 éves kor körül kezdődő „speciális nyugdíjak” gyakorlatának. Az alkotmánybíróság természetesen formai okokra hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette a jogszabályt, és a bírák nyugdíjazásának kérdésében továbbra sincs előrelépés, az igazságszolgáltatás képviselői által kért nyugdíjszámítási képletet a kormány nem fogadta el.

Az este a friss sérelmeken túl hónapok, sőt évek feszültségeit hozta a felszínre. Savonea megítélését régóta mérgezik olyan ügyek, mint a hírhedt 2015-ös ítélet, amelyben egy általuk vezetett bírói tanács mindössze nyolc hónap felfüggesztettet adott annak a férfinak, aki 13 éves unokahúgával létesített szexuális kapcsolatot – ráadásul azzal az indoklással, hogy a lány „beleegyezett”. Ezt akkor országos felháborodás követte, és az ügy azóta is vissza-visszatér, valahányszor szóba kerül Savonea neve.

A helyzetet nem segítették azok a nagy horderejű ügyek sem, amelyekben az elmúlt években hozott döntéseket sokan vitatták. Ilyen volt például a Forradalom-per vádiratának elutasítása, vagy Mario Iorgulescu ügyének újratárgyalásra küldése, miután korábban 13 év börtönt szabtak ki rá. A kritikusok szerint ezek a döntések együtt rajzoltak ki egy olyan bírói profilt, amely sokak számára egyszerűen nem fér össze a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjával.

Savonea 2025. augusztus 1-jén történt kinevezése újabb olaj volt a tűzre. A Declic bíróságon támadta meg a döntést, azt állítva, hogy a jelölési eljárást rendkívüli sietséggel, gyakorlatilag az elnökválasztási eredmények bejelentése után indították el, és útközben figyelmen kívül hagyták mind a korábbi integritási, összeférhetetlenségi aggályokat, mind a társadalmi ellenállást. A civilek szerint a folyamat túl átlátszóan próbált átnyomni egy már korábban is vitatott jelöltet a rendszer élére.

A Savonea körüli viták egyik legérzékenyebb része azonban a férjével, Mihai Savoneával közös ingatlanügyletekhez kapcsolódik. A Bukarest melletti Chiajnán zajló tranzakciókról évek óta beszélnek, és nemcsak azért, mert egy 2500 négyzetméteres telekről van szó, amelyet a polgármester családjához köthető emberek adtak el a házaspárnak, majd néhány évvel később Savonea nevére került, végül pedig építési engedélyekkel együtt továbbadták. Az is komoly visszhangot váltott ki, hogy a bíró a 30 ezer eurós bevételt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, majd később mindössze „kihagyásnak” nevezte.

A történet másik ága Mihai Savonea ingatlanfejlesztési üzlete volt egy szomszédos telken, ahol egy tömbház épült, és a partner egy korrupció miatt elítélt volt bíró fia lett, aki állítólag egymillió eurót tett bele készpénzben. A helyi polgármesteri hivatal meglepő gyorsasággal adott engedélyeket a projektre, ami tovább növelte a gyanút, hogy a kapcsolat nem csupán üzleti.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vizsgálatot indított a tranzakciók miatt – végül összeférhetetlenséget nem állapított meg, de e döntés inkább csak tovább mélyítette a civil szféra bizalmatlanságát, amely szerint a vizsgálat nem volt elég alapos, és túl sok kérdés maradt nyitva.

Mindeközben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírái a tüntetést „példátlan eszkalációnak” nevezték, és azzal érveltek, hogy a rendszer problémáiért a törvényhozás mulasztásai felelősek nem pedig a bírák. A civilek válasza az volt, hogy a tiltakozás nem a rendszer ellen szól, hanem egy konkrét vezetői modell ellen, amely szerintük súlyosan árt a bíróságok hitelességének.