Megakadtak a tárgyalások a bírák és ügyészek nyugdíjairól, a koalíció szerint túlzóak a követelések

A szerdai, több mint háromórás egyeztetés ellenére sem sikerült megállapodnia a bírákat és ügyészeket képviselő delegációnak és a kormánykoalíció vezetőinek a különnyugdíjreform új változatáról – írta a HotNews. A felek ugyan egyetértettek abban, hogy hosszabb átmeneti időszakra lenne szükség, de az igazságszolgáltatás képviselői által kért nyugdíjszámítási képletet a politikai oldal nem fogadta el. A koalíció szerint a javaslat „aránytalan és társadalmilag igazságtalan”.

A vita középpontjában a nyugdíj mértéke állt. A politikai vezetők javaslata szerint a bírák és ügyészek speciális nyugdíja továbbra is az utolsó nettó fizetés 70 százalékán alapulna.

Az igazságügyi tisztségviselők azonban ennél kedvezőbb megoldást kértek: azt szeretnék, ha a nyugdíj a bruttó jövedelem 65 százaléka legyen.

A koalíció számításai szerint ez gyakorlatilag azt eredményezné, hogy egy bíró vagy ügyész a korábbi nettó fizetésének akár 97–98 százalékát kapná meg nyugdíjként, amit a kormányoldal sem szakmailag, sem társadalmi szempontból nem tart elfogadhatónak.

Vita volt az átmeneti időszakról is, vagyis arról, mennyi idő alatt kellene elérni, hogy minden bíró és ügyész egységesen 65 évesen mehessen nyugdíjba. Az igazságszolgáltatás képviselői 18 évet kértek, ezt azonban a koalíció elutasította. A HotNews információi szerint a kormányzati oldal végül kész lett volna 17 évre csökkenteni ezt a periódust, de csak akkor, ha nem kell növelni a nyugdíjak összegét.

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az RFI-nek azt mondta, a bírák és ügyészek követelései aránytalanok. Szerinte a bruttó bér 65 százalékából számolt nyugdíj olyan mértékű kedvezményt jelentene, amely figyelmen kívül hagyja Románia gazdasági lehetőségeit és a társadalmi szolidaritást. Úgy fogalmazott: „nem állhat elő olyan helyzet, hogy a bírák és ügyészek a korábbi nettó bérük több mint kilencven százalékát kapják meg, miközben a romániai nyugdíjrendszer nagy része súlyos terhelés alatt áll”. Csoma szerint reális érték a nettó 70–75 százalék közötti sáv lenne.

A politikus azt is jelezte, hogy a kormánykoalíció számára nem maradt más választás, mint új törvénytervezetet készíteni, és ismét felelősségvállalással terjeszteni a parlament elé. Ehhez azonban elengedhetetlen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) időben érkező jóváhagyása.

A bírák és ügyészek különnyugdíjainak reformja a helyreállítási alap (PNRR) egyik kulcseleme: ha a parlament nem fogadja el a módosítást november 28-ig, Románia elveszíthet 231 millió euró uniós támogatást.

A szerdai egyeztetésen jelen lévő miniszterelnök, Ilie Bolojan rákérdezett a CSM képviselőinél, hajlandók-e rekordidő alatt véleményezni az új tervezetet. Ők azonban csak annyit mondtak: ezt csak akkor tudják eldönteni, ha látják a friss törvényszöveget, tehát nem vállaltak előzetes határidőt.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy a korábbi reform azért bukott el az Alkotmánybíróságon, mert a kormány nem várta meg a CSM kötelező, 30 napos véleményezési időszakát.

Az igazságügyi tisztségviselők reakciói sem voltak egységesek. Néhányan konstruktívnak nevezték az egyeztetést, és úgy vélik, közeledtek az álláspontok. Más résztvevők szerint viszont a koalíció „nem akart érdemben engedni”, és úgy érzik, a politikusok azt üzenik: a bírák és ügyészek „kevesebbet érdemelnek, mint a rendvédelmi dolgozók”.

A reform sorsa így továbbra is bizonytalan. Románia néhány hétre van attól, hogy elveszítsen több mint kétszázmillió eurót az igazságügyi reform elakadása miatt, miközben a politikai vezetők és a bírák–ügyészek képviselői sem tudtak megállapodni sem a nyugdíj mértékéről, sem az átmeneti időszakról. A következő napokban derül ki, hogy elkészül-e időben a koalíció új törvénytervezete, és a CSM hajlandó-e gyorsított eljárásban véleményezni azt.