Rutte Bukarestben új védelmi logikát hirdetett: az ipari képességekben és gyors reagálásban látja a siker kulcsát

Miután az amerikai hadsereg 1200 katonát kivont Romániából, a NATO-főtitkár Mark Rutte kétnapos látogatást tett Bukarestben. Az első napján a román államfővel és miniszterelnökkel tárgyalt, csütörtökön pedig végig részt vett a városban rendezett NATO-Industry Forum 2025 eseményen. Nem véletlenül időzítették ide: a katonai szövetség most próbál meg politikai és ipari választ adni arra az űrre, amelyet az amerikai lépés okozott.

A csapatkivonást a Trump-adminisztráció az amerikai katonai jelenlét globális újraosztásával és költségcsökkentéssel indokolta. Bukarestben viszont ezt sokan bizalomvesztésként érzékelték, de az amerikai kongresszusban is vita alakult ki, és az amerikai sajtó is kritizálta a döntést. A NATO most azt próbálja egyértelműsíteni, hogy a szövetség keleti szárnya nem gyengülhet el még akkor sem, ha Washington máshol húzza meg a vonalakat.

A fórum nyitóbeszédét mondó Nicușor Dan államfő szerint a jelenlegi biztonsági környezetben már nem lehet különválasztani a védelmi politikát az ipartól. Azt mondta: nem arról van szó, hogy a NATO vagy Románia választja a fegyverkezést, a valóság kényszeríti rá őket.

„Minden jelenlegi fenyegetés és kihívás – az ukrajnai háborútól a kibertámadásokig és a hibrid hadviselésig – arra emlékeztet bennünket, hogy a béke és a biztonság soha sincsenek garantálva. Éppen ezért az újrafegyverkezés nem választás kérdése, hanem szükségszerűség. Nem a NATO vagy Románia döntése, hanem kényszerű válasz a valóságra” – mondta az elnök.

Románia célja, hogy a GDP 5 százalékát tudja védelmi célokra fordítani 2035-ig. Ennek része az is, hogy a román védelmi ipart újraépítsék. Dan szerint bár a szektor évekig elhanyagolt volt, több vállalat ma is rendelkezik olyan infrastruktúrával és tudással, amellyel bekapcsolódhat a NATO ellátási láncaiba.

Az elnök arról is beszélt, hogy 2035-ig konkrét infrastrukturális projekteket is indít az ország a keleti szárny megerősítésére, például vasúti és kikötői fejlesztéseket a Fekete-tenger térségében.

Mark Rutte főtitkár szerint Oroszország fenyegetése nem fog megszűnni az ukrajnai háború végén, sőt, az orosz stratégia hosszú távra épít, és nem egyedül: Kína, Észak-Korea, Irán is vele mozog, a NATO-nak pedig ehhez kell alkalmazkodnia.

Rutte szerint a szövetség tagjai az elmúlt időszakban több pénzt különítettek el védelemre – de a pénz önmagában nem elég. Valós kapacitásokra van szükség: gyártásra, szállításra, készletekre, fejlesztésre. Ezek nélkül nem működik az elrettentés sem. A NATO védelme ipari háttér nélkül csak üres ígéret.

A főtitkár külön szólt a fórumon jelen lévő cégekhez: azt kérte, ne csak reagáljanak az állami megrendelésekre, hanem gondolkodjanak rendszerszinten, hosszú távon. Kiemelte a DIANA programot, amely civil és katonai technológiákat köt össze: mesterséges intelligencia, új meghajtások, kvantumtechnológia – ezek ma már mind részei a katonai felkészülésnek is.

Az esemény legfontosabb politikai üzenetét Mark Rutte már előző nap világossá tette, de ismét megerősítette: ha Romániát megtámadják, a NATO minden tagállama – mind a 31 – a segítségére siet. A NATO-főtitkár szerint, ha szükséges, a katonai jelenlét növelhető – akár a Keleti Őrszem nevű művelet keretében is, amely kifejezetten az orosz határ menti szövetséges országok védelmét szolgálja.