Washingtonban politikai vihar kerekedett a romániai amerikai csapatkivonásból
A Romániából tervezett amerikai csapatkivonás heves vitát váltott ki az Egyesült Államok kongresszusában. A Donald Trump vezette adminisztráció döntése a katonai jelenlét csökkentéséről a republikánusok és a demokraták körében is felháborodást keltett, miután a Pentagon – a vádak szerint – nem tájékoztatta időben a törvényhozókat, és a részleteket titokban tartotta. A csapatkivonás terve ugyanakkor ellentmondásosnak tűnik Trump korábbi ígéreteivel, amelyek a NATO keleti szárnyának megerősítéséről szóltak – írta a Reuters. A romániai jelenlét csökkentése Bukarestben is aggodalmat keltett, mivel az ország a NATO keleti szárnyának egyik kulcspozícióját tölti be.
A keddi szenátusi meghallgatáson a Pentagon vezetőit azzal vádolták, hogy nem tájékoztatták megfelelően a törvényhozókat a döntésről, amely a Mihail Kogălniceanu légibázison és más kelet-európai állomáshelyeken szolgáló amerikai alakulatokat is érinti. A szenátusi fegyveres szolgálatok bizottságának több tagja úgy fogalmazott: a védelmi minisztérium „a Kongresszus háta mögött” hozott döntést, miközben a Fehér Ház álláspontját sem mindig követi.
Pete Hegseth védelmi miniszter a Reuters szerint utasította a Pentagon munkatársait, hogy csak engedéllyel tarthatják a kapcsolatot a kongresszusi tagokkal, és ezzel gyakorlatilag központosította az információáramlást a minisztériumban. A republikánus Dan Sullivan szenátor külön is bírálta Elbridge Colbyt, a Pentagon legfőbb stratégiai tisztségviselőjét, aki szerinte „az egész adminisztrációban a legrosszabbul kezeli a Kongresszussal való kommunikációt”.
A meghallgatáson a szenátorok Austin Dahmert, a védelmi stratégiai főosztály új jelöltjét is kérdőre vonták, miután azt állította: a törvényhozókat három alkalommal is tájékoztatták a kivonulásról. „Ki tartotta ezeket a tájékoztatókat, és mikor? Mert én nem voltam meghívva” – fakadt ki Rick Scott szenátor. A bizottság elnöke, Roger Wicker végül közölte: ilyen tájékoztatók nem történtek, mire Dahmer elismerte, hogy félreértésről lehetett szó.
A demokraták is élesen bírálták a Pentagon működését. Jacky Rosen szenátor szerint a védelmi minisztérium hónapok óta nem egyeztet a Kongresszussal az új nemzetbiztonsági stratégiáról. „Úgy tűnik, a Pentagon egyáltalán nem érzi fontosnak a párbeszédet a Kongresszussal” – mondta Rosen. Több tisztviselő pedig maga is elismerte, hogy az utóbbi hónapokban nehezen követik az adminisztráció változó prioritásait, köztük az Ukrajnának szánt fegyverszállítások leállítását, majd újraindítását.
A Pentagon hivatalosan nem kommentálta az ügyet, de a Reuters szerint a szenátusi meghallgatás az egyik legélesebb politikai összecsapás volt a védelmi minisztérium és a Kongresszus között Trump újraválasztása óta.
A Pentagon hivatalosan nem kommentálta az ügyet, de a Reuters szerint a szenátusi meghallgatás az egyik legélesebb politikai összecsapás volt a védelmi minisztérium és a Kongresszus között Trump újraválasztása óta.
Az amerikai döntést a Wall Street Journal is bírálta, mert a lap szerint Bukarest csak utólag értesült a rotációs erők leépítéséről, ami „diplomáciai zavart” keltett a NATO-ban, és ezzel a Trump-adminisztráció rossz üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnök felé, egy olyan időszakban, amikor az orosz hadsereg drónincidensekkel provokál a NATO keleti szárnyán, és esze ágában sincs befejezni az ukrajnai háborút.
A Trump-adminisztráció bejelentése szerint a katonai jelenlét 1800–2000 főről körülbelül 1000-re csökken a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu támaszponton. A Pentagon álláspontja szerint pedig nem kivonulásról van szó, nem a NATO-val szembeni bizalomvesztésről, hanem egy erőpozíció újraszámolásáról, amelynek keretében az Egyesült Államok – saját megítélése szerint – ott koncentrál katonai jelenlétet, ahol az hosszú távon jobban megtérül. Romániában azonban a NATO-katonai jelenléte továbbra is erős, körülbelül 3500 külföldi katona állomásozik az országban, többségük az európai országokból érkezett.
A Transtelex korábbi írásai az amerikai katonai jelenlétről és a NATO keleti szárnyának erősítéséről itt olvashatók.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!