ErdélyGPT-vel és mikroinfluenszerekkel készül az RMDSZ a következő választásokra

Az eseményt lezáró sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kiemelte, hogy a kongresszuson elfogadott dokumentum rögzíti azt az irányt, amit a következő évekre megszabott magának a RMDSZ. Elmondta, hogy Antal Árpádot hétfőtől nevezik ki stratégiai igazgatónak. Újságírói felvetésre közölte, hogy az államfő távolmaradásának okáról Nicușor Dant vagy az elnöki hivatalt kellene kérdezni.

Az Orbán-kritikus Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjáról kérdésre válaszolva elmondta, hogy az elismerésnek és az író politikai beállítottságának semmi köze nincs egymáshoz, és rossz úton jár, aki ezt a kettőt összekapcsolja. „Olvastam Krasznahorkai könyveit, ragyogó írónak tartom” – tette hozzá.

Újabb kérdésre válaszolva közölte, hogy a stratégiai igazgatói poszt nem fizetett tisztség, és Antal Árpád továbbra is az Országos Önkormányzati Tanács elnöke marad. Ugyanakkor elutasította azokat a „spekulációkat”, hogy Antal kinevezésével az utódlását készíti elő. „Jó erőben vagyok, megyünk előre, a csapat jön utánam” – jegyezte meg.

Beszélt arról is, hogy nem támogat további adóemeléseket. A helyi közigazgatási reformról szóló vita elhúzódásáról elmondta, hogy a kormánynak előbb az önkormányzatok alkalmazotti létszámának felső határait rögzítő sürgősségi rendelet kell módosítania. Hozzátette, hogy reményei szerint jövő kedden egyezségre jutnak a reformról a koalícióban.

Közölte, hogy nem támogatja és demagógiának tartja a kétkamarás parlament létszámának csökkentését, ami egyébként a kormányprogramban sem szerepel. „Ha egykamarás lenne a parlament, az más, de ehhez előbb módosítani kell az alkotmányt” – jelentette ki.

A küldöttek „látható többséggel” megszavazták a kongresszus elé terjesztett stratégiai dokumentumot. Ezzel a kongresszus véget ért.

Antal Loránt Hargita megyei szenátor szerint az RMDSZ akkor léphet szintet, ha képes lesz megújulni. „Nem elég a múlt értékeire támaszkodni, meg kell tanulni az új eszközöket, hogy versenyképesek legyünk” – magyarázta. Szerinte a jövő nem azoké, akik félnek a változástól. „Mutassuk meg, hogy minket nem lehet megkerülni. Kovácsoljunk a lehetőségeinkből sikert” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ román partnerei kiszámíthatatlanok, ami megnehezíti az eredményes politizálást.

Vinze Loránt EP-képviselő felemlegette, hogy az Európai Bizottság elutasította az európai őshonos kisebbségek jogainak elismerését. De szerinte az RMDSZ-nek nem szabad feladnia a küzdelmet. Úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek józan ésszel kell beleállnia ebbe a csatába, hogy ne szerezzen fölöslegesen ellenségeket. „Bizonytalanság idején a józan ész forradalmi érték. Nem a múlt, hanem a jövő nyelve is” – jelentette ki.

Miklós Zoltán képviselő szerint a közösségnek újratervezésre van szüksége. „Mindig megtaláltuk a módját annak, hogyan legyünk sorsunk kovácsai. Ehhez most nekünk innovációra és rezilienciára van szükség” – jelentette ki. Szerinte az innováció felkarolásával, a reziliencia megszerzésével az erdélyi magyarságnak esélye van arra, hogy ne csak túléljen, hanem alkalmazkodjon és fejlődjön. A közösségnek pedig éreznie kell, hogy van, aki dolgozik értük – utalt az RMDSZ feladataira. „Egységben az erőnk, a közösségben a jövőnk” – zárta felszólalását.

„Aki a medvét biztatja, hogy érjen utol, az nem a szövetségesed” – idézett egy dakota közmondást Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, majd Csoma Botond után ő is nekiment az Erdélyi Magyar Szövetségnek, és a párt alelnökének, Csomortányi Istvánnak. Szabó szerint, aki „azzal biztatja a román politikumot és másokat, hogy soha többé RMDSZ”, az nem lehet a szövetségesed.

„Mi a második mondat a soha többé RMDSZ után? Vegyespárt? Románpárt? Mert ez a társaság az elmúlt időszakban semmilyen testületbe nem tudott bejutni. Beszéljünk őszintén. Zöldmezős beruházásként hozták létre Magyarországról, és utána átvették fölöttük a románok a hatalmat. Csomortányi István az itt ülő Bolojannak volt a tanácsadója, és bomlasztotta Nagyváradon a magyarokat. (…) ‘89 előtt ezek voltak a szekusok, de lehet, hogy '89 után is” – fogalmazott Szabó Ödön.

Szerinte Csomortányi István mondata, hogy „soha többé RMDSZ” azt jelenti, nincs etnikai politizálás Erdélyben.

Az EMSZ-szel kötött megállapodása értelmében az RMDSZ egy befutó helyet biztosított a pártnak a választásokon.

Kereskényi Gábor volt az első felszólaló, aki a magyarországi választásokat is szóba hozta, és egyértelműen a Fidesz mellett foglalt állást. Szatmárnémeti polgármestere arról beszélt, hogy eldurvult a magyarországi közbeszéd, az ellenzék már a tettlegességnél tart. „Egyes ellenzéki politikus pisztolyokkal az oldalukon jelennek meg rendezvényeken” – utalt Ruszin-Szendi Romuluszra, a Tisza politikusára.

„Tudom, hogy egyeseknek közülünk nem tetszik az RMDSZ és a Fidesz stratégiai szövetsége, de nem veszik észre, hogy nem csak az idők változnak, hanem a személyek is”

– jelentette ki, arra utalva, hogy a magyarországi politikából már kiöregedtek a „markáns baloldali politikusok”.

Szerinte az RMDSZ-nek a magyarországi választások közeledtével „bizonyos erkölcsi minimumokhoz” tartania kell magát, mert „aki a feleségét lehallgatja”, abban nem lehet megbízni. Ez egyértelmű utalás volt Magyar Péterre, a Tiszta elnökére. Kereskényi beszéde mérsékelt tapsot kapott.

Csép Éva Maros megyei képviselő az egyik legfontosabb problémának nevezte a családon belüli erőszak növekedését Romániában. Üdvözölte, hogy az RMDSZ stratégiai dokumentumának része a szembenézés is. Szerinte az RMDSZ-nek nem szabad magára hagynia az elesetteket: az időseket, a fogyatékkal élőket, a bántalmazott nőket. „A mi munkánk nem a holnapról, hanem a holnaputánról szól” – mondta az RMDSZ Nőszervezetéről.

Winkler Gyula EP-képviselő a szórványban élő magyar közösség szempontjából tekintett vissza a 35 évre. Szerinte a rendszerváltás utáni első időszakban a „szülőföld visszaszerzésére” összpontosított a szórvány, a második korszak már a jövőstratégiákról, az RMDSZ cselekvési tervéről szólt, amelynek több elemét is ismertette. „A szórvány külső segítség nélkül nem igazán tud egyről a kettőről jutni” – jegyezte meg. A politikus köszönetet mondott mindazoknak az RMDSZ-ből, akik támogatták az építkezést a szórványban. „A közösségben a jövőnk. Részei vagyunk mi is az erdélyi magyar közösségnek. Ha feladjuk a szórványt, a tömböket kezdi mardosni az asszimiláció” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele – az összefogás mellett – a szórványnak is eszköz a megmaradásra.

A hozzászólások napirendi pontnál rendszeresen félig kiürül az RMDSZ kongresszusain az ülésterem. Nem történt ez másképp Zsukiménesen sem: a küldöttek jelentős része hosszas dohányszünetet tart, egy részük már csak szavazáskor tér vissza a munkálatokhoz.

Csoma Botond képviselő, az RMDSZ szóvivője maratonfutáshoz hasonlította az RMDSZ munkáját, és az Erdélyi Magyar Szövetségnek, illetve „holdudvarának” üzent.

„15 éve ugyanazt a sértettséget, ugyanazt a pávatollal való ékeskedést látjuk, ugyanazt a nagy hangot, és ugyanazt a nulla felelősséget. Ők azok, akik ahelyett, hogy velünk futnának, az árnyékban loholnak és nem csak loholnak, hanem támadnak is” – mondta.

„Mi titeket is szeretünk, mert közösségünk része vagytok, de aggódunk is értetek, mert úgy látjuk, hogy kicsit kifulladtatok, de nem szeretnénk azt, hogy megfulladjatok” – üzente Csoma az EMSZ-nek.

A képviselő megjegyezte, hogy ha az EMSZ-nek az a véleménye az RMDSZ-ről, amit Csomortányi István mindennap hangoztat, „akkor az lenne a tisztességes, hogy kollégája, Zakariás Zoltán képviselő, aki RMDSZ-es listán került be a parlamentbe, lemondana a mandátumáról”.

Zakariás Zoltán az RMDSZ-szel kötött megállapodás értelmében kapott képviselői helyet.

Az egyéni hozzászólások következnek, a küldöttek egyenként 4 és fél percet állhatnak a mikrofonhoz. Elsőként Tamás Sándor kapott szót. A Kovászna megyei RMDSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy az autonómiának hagyományai vannak Erdélyben és Székelyföldön, és ez ütközik a bukaresti gondolkodásmóddal. Kifejtette, hogy a modern világhoz alkalmazkodva új képességeket kell megtanulni Székelyföldön is. Dicsérte Kelemen Hunort, aki jó irányban tartja az RMDSZ-t és Antal Árpád polgármestert, akinek mandátumai alatt rengeteget fejlődött Sepsiszentgyörgy. Szerinte Kelemen jól döntött, hogy Antalt nevezte ki stratégiai igazgatónak.

Borbély László volt ügyvezető elnök kiemelte, hogy az RMDSZ-nek mindössze három elnöke volt 35 év alatt. Mindegyiküknek köszönetet mondott a munkájukért, és megtapsoltatta a küldötteket. Felidézte, hogy 2016-ban lemondott a tisztségeiről, és most egyszerű tagként szolgálja a szervezetet, 2017-től pedig a fenntartható fejlődésért felelős kormányzati tisztséget tölt be. „Fontos politikai vezetők nem értik meg, hogy a fenntarthatóság nem csak környzetvédelmet jelent” – méltatlankodott. Közölte, hogy segíti az RMDSZ-t, amíg tudja, és reméli, hogy még sokáig aktív marad.

„Az előző kormányzati ciklusban egyedül az RMDSZ dolgozott Erdély és Románia építésén” – jelentette ki beszámolójában Cseke Attila fejlesztési miniszter, aki az elért eredmények között a bölcsődeépítési, illetve a közművesítési programot említette.

Cseke szerint az RMDSZ-t politikai haszonszerzés miatt a partnerei ugyan kitolták a kormányzásból, de a tavalyi év után erősebben térhettek vissza oda. Elmondása szerint amikor visszatértek, akkor rosszabb állapotokat kaptak, mint amire számítottak. „A kassza üres volt, a politika szétesett, a társadalomban nőtt a széthúzás, a magyarellenes hangok egyre erősebbek lettek, ezért a nagy terveket újra kellett gondolni” – mondta, és szerinte sikerként kell értékelni, hogy sikerült megmenteni a korábban említett fejlesztési programokat.

„A mostani kormányban még mindig mi vagyunk a józan ész, mi vagyunk az egyetlen erő, ami megvédi az önkormányzatokat. Szükség van létszámcsökkentésre, de csak racionálisan” – folytatta beszédét, és felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ már megakadályozta a magyar települések beolvasztását és „nemet mondott a megamegyékre”. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ nem fogja engedni, hogy „Bukarest a magyar falvaktól és városoktól vegye el, amit mások pazarlásra költöttek” Szerinte a megkezdett fejlesztéseket folytatni kell, és ami most nem folytatható, azt el lehet napolni.

A mostani kormányzati ciklus eredményeiről szólva azt hangsúlyozta, hogy a „tűzoltás mellett” a parajdi katasztrófa után a fejlesztési minisztérium adott pénzt a Maros megyei önkormányzatoknak a sótalanító berendezésekre, megújult a csíkszeredai járóbetegrendelő, Kolozsváron átadták a zeneakadémia új épületét, Temesváron pedig egy még nagyobbat terveznek. Emellett finanszírozták a marosvásárhelyi, nagybányai és szatmári repterek felújításák, a fiataloknak pedig lakásokat építettek. Az elért eredmények között említette az építési engedélyek kiadásának reformját, valamint azt, hogy ingyenesen lehet igényelni a telekönyveket.

Cseke Attila 2026-ra pedig újabb közművesítési beruházásokat ígért a közösségek.

A következő két évben az RMDSZ politikai irányát és cselekvéseit meghatározó, stratégiainak nevezett dokumentumot Antal Árpád ismertette. Eszerint a közösség felépítésének kerete „a pragmatikus transzilvanizmus”, amelynek lényege: együttműködés a térségben, józan ész a döntésekben, tisztelet az Erdélyben élő többi nemzet és etnikum iránt és „következetes érdekképviselet itthon, Erdélyben, Bukarestben, Budapesten és Európában”.

A dokumentum fontosabb pontjai:

• Az erdélyi magyar oktatási és kulturális intézményrendszet megőrzése mellett a minőségi megújulás vált kulcskérdéssé, az RMDSZ feladata ezért kettős: védőháló, amely megakadályozza a közösségi leszakadást, és ugródeszka, amely lehetőséget ad az új nemzedékeknek az előrelépésre;
• Az elmúlt évtizedekben a nagyvárosi térségek jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az erdélyi magyar közösség kevesebb mint 9 százaléka él ezekben a központok-ban, ezért a közösség többsége járulékos vesztese volt ezeknek a folyamatoknak. Ezen a helyzeten az RMDSZ szerint változtatnik kell és változtatni fog: a fejlesztésekből, forrásokból és lehetőségekből a vidéki és kisvárosi magyar közösségeknek is arányosan részesülniük kell.
• Bővíteni és erősíteni kell a kapcsolattartást a külföldre elszármazott erdélyi magyarokkal. Ehhez sokrétű programokra van szükség: az erdélyi táboroztatásoktól az európai parlamenti képviselők bevonásával szervezett találkozókig. Az RMDSZ ezért hazaváró-programot indít a gördülékeny hazatérés érdekében, őket is segíti az otthonteremtésben és munkahelykeresésben.
• Megszólítják a vegyes házasságban élőket és az ő gyermekeiket, mert ők is a magyar közösség a részei. Ez a politikai közösség az ő otthonuk is. Egy régi adósságot törlesztenek azzal, hogy világossá teszik: „a magyar közösség ajtaja mindenki előtt nyitva áll, aki kötődik értékeinkhez, nyelvünkhöz, kultúránkhoz”.
• „Felelősséggel tartozunka közösségeinkkel együtt élő cigányságért is, akikkel közösen kell dolgoznunk egy méltányosabbés igazságosabb társadalomért. Az RMDSZ célja a cigányság felzárkóztatása, képviseletének erősítése, közös válaszaink megfogalmazása a szociális, oktatási és munkaerőpiaci kihívásokra” – olvasható a dokumentumban.
• Az RMDSZ támogatja a szavazási korhatár 16 évre csökkentését, mert felelősséget akar adni a fiataloknak, és jelezni: számít rájuk a közösség jövőjét meghatározó döntésekben is.
• Megelőző programokat indítanának, hogy a fiataloknak ne az ital vagy a kábítószer legyen a menekülés; megakadályoznák, hogy gyerekek ezrei essenek ki idő előtt az iskolából; lebontanák azokat a falakat, amelyeket az előítéletek emelnek magyar és cigány emberek között.
• Az RMDSZ válasza az elvándorlásra: hazaköltözésre és gyerekvállalásra biztatják a fiatalokat, támogatják a családokat. A leszakadó rétegekhez tartozókat, a hátrányos helyzetű családokat segítik a felzárkózásban.
• Elutasítják a községek erőszakos összevonását és a megyék megszüntetését. „Olyan országot akarunk, ahol az önkormányzatok erősek, szabadok és képesek arra, hogy fejlődést hozzanak közösségeiknek. Minél több központi hatáskört át kell adni a helyi és megyei önkormányzatoknak, hogy jobb minőségű közszolgáltatásokat és jobb életminőséget tudjanak szolgáltatni a polgároknak” – olvasható a dokumentumban.
• Csökkenteni kell a gazdasági, szociális és regionális egyenlőtlenségeket.
• Támogatják a digitális oktatási alkalmazások létrehozását és fejlesztését, amelyek segítik a gyerekek tanulását. Elindítják a 60+ akadémiát, valamint aktivizáljuk a nyugdíjas polgármestereket, hogy tapasztalataikkal támogassák a helyi közösségeket.
• Létrehozzák az ErdelyGPT-t, a magyarul beszélő, lokális tudással rendelkező asszisztenst – amely magyar nyelvű ügyintézési segítséget nyújt: űrlapok, beadványok, nyomtatványok, nyilatkozatok kitöltésében támogat, lefordítja és értelmezi a román nyelvű dokumentumokat. Ezzel csökkenti a kiszolgáltatottságot és az anyanyelvűség hiányából fakadó hátrányokat.
• Az RMDSZ társadalomszervezésből társadalmihálózat-működtetésre vált. Az ígéret szerint programokat indítanak, akciókat szerveznek, és összekötik a különböző társadalmi csoportokat. Stratégiai partnerséget ajánlanak azoknak, akik értékes és hasznos munkát végeznek a közösségben.
• Országjáró körutat szerveznek az RMDSZ kormányzati vezetői számára, nyílt lakossági fórumokkal és tematikus szakmai találkozókkal. Olyan digitális felületeket indítanak el, amelyek interaktív tájékoztatást nyújtanak a mindennapi kormányzati munkáról.
• Az RMDSZ szenátorai és parlamenti képviselői újraindítják a vidéki fogadóórákat. Erre a célra egy digitális felületet is létrehoznak, amely gyorsabbá és követhetővé teszi a lakossági problémák regisztrálását és megoldását.
• A mesterséges intelligencia segítségével a közösségi médiából és online fórumokból hely- és témaspecifikus problématérképet készítenek.
• Átfogó kutatást indítanak, amely helyzetképet ad a 15-20 éves generáció értékeiről, pályaválasztási és családalapítási opcióiról, továbbtanulási lehetőségeiről, politikai és közéleti szerepvállalásáról.
• Munkacsoportokat hoznak létre klíma, tech és kultúra témakörben. Közösségi alkotótereket teremtenekk a nagyvárosokban. Jövőre Ifjúsági Kongresszust szerveznek.
• Az RMDSZ közösségi digitális mikroinfluenszer-hálózatot szervez. Olyan hiteles, közösségi tartalomgyártókat támogatnak, akik a szövetség társadalomszervezési céljait a digitális térben valósítják meg. Tanárokat, akik érdekes oktatóvideó-sorozatot gyártanak; szakértőket és vállalkozókat, akik online segítik gyakorlati tanácsokkal a pályakezdőket; közösségi szervezőket, akik jó példákat és személyes tapasztalatot osztanak meg.
• Az RMDSZ ügyvezető elnökségét program-alapú, politikai menedzsmenti egységgé alakítják. Fő funkciója a szervezet működtetésén túl, a stratégia koordináció, valamint a közösségi programszervezés lesz – erőforrásokat, szakmai támogatást nyújt a jól működő és társadalmilag fontos programok számára.
• Stratégiai igazgatót neveznek ki, aki felkészíti a szervezetet a választásokra, döntéstámogatást nyújt, stratégiai partnerségeket épít, és gondoskodik arról, hogy a demográfiai, önkormányzati és szakpolitikai célok mérhető eredményekben testesüljenek meg Erdély-szerte.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes felszólalásában arról beszélt, az erdélyi magyar közösség útja sikeres volt az elmúlt 35 évben, a legnagyobb sikernek pedig azt nevezte, hogy reagálni tudott a kihívásokra. Románia egy olyan páciens, aki 35 éven keresztül csak a tüneteket kezelte, most pedig nehéz helyzetben van, többek között a kamatköltségek miatt, fejtette ki. „Ezt a helyzetet nem mi okoztunk, de amikor szükség volt arra, hogy kormányra lépjünk, akkor nem futamodtunk meg” – mondta a volt pénzügyminiszter.

Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célja, hogy „legyen fejlődés, ne csak céltalan megszorítás” és „a behemót államot le kell építeni”. Arról is beszélt, hogy a közeljövőben nagyobb változások várhatóak, mint az elmúlt 35 évben, ugyanakkor „egy közösség, amelyik újítani mer, de nem felejti el a gyökereit, az sikeres tud lenni”. Hozzátette, hogy ehhez a fiatalokra is szükség van, őket is be kell vonni.

Beszédében Kelemen hangoztatta, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele sok mindenre jelent garanciát, és felsorolta a közösségi jogok terén elért eredményeket. Beszámolt a kormány eddigi két deficitcsomagjának intézkedéseiről. „Fájdalmas időszakban vagyunk, de jobb bentről a döntéseket befolyásolni” – érvelt a kormányzati részvétel mellett. Szerinte az RMDSZ-nek nem szabad sodródnia, hanem irányt kell mutatnia. „Olyan országot kell teremtenünk, amelyben jó magyarnak lenni. (…) Hiszek abban, hogy ezt meg tudjuk csinálni. Van ehhez erőnk akaratunk” – fogalmazott.

Kelemen a demográfiai válság kapcsán fontosnak nevezte a családok védelmét, a fiatalok szülőföldön tartását. Szerinte az ehhez szükséges intézkedéseket költségvetési válságtól függetlenül meg kell hozni. Úgy vélte, hogy a fiatalok itthontartásához az oktatást is fejleszteni kell. Kitért arra, hogy a válságkezelés közben a vállalkozókat is támogatni kell, nyitni kell az innováció, a digitális eszközök felé. Beszélt arról, hogy a közösségnek jogbiztonságra van szüksége, ezért az RMDSZ a kisebbségi törvény elfogadását, a szimbólumhasználat védelmét továbbra is feladatának tartja.

Kitért arra, hogy a szervezetnek is meg kell újulnia. „Ez azt jelenti, hogy többet hallgatunk az emberekre, és gyorsabban reagálunk” – magyarázta, hozzátéve, hogy ehhez szükség lesz az RMDSZ struktúráinak átalakítására. Ezt stratégiai igazgatót neveznek ki, aki felkészíti a szervezetet a választásokra, döntéstámogatást nyújt, stratégiai partnerségeket épít, és gondoskodik arról, hogy a demográfiai, önkormányzati és szakpolitikai célok mérhető eredményekben testesüljenek meg Erdély-szerte. A tisztség elvállalására Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert kérte fel, aki kongresszus elé terjesztett stratégiai dokumentum kidolgozásban is részt vett.

Kelemen Hunor a politikai beszámolóját az RMDSZ elmúlt 35 évének felidézésével kezdte. „Voltak sikereink, kudarcaink, de minden mélypont után felálltunk” – jelentette ki. Szerinte az RMDSZ mindig képes volt megújulni, és formálni jövőt, és a pandémia után megtanulta azt a fogalmat, hogy „rezilincia” fogalmát. „A rezilincia az, hogy ha kell, többször újrakezdjük, de a céljainktól nem térünk el” – fogalmazott, a marosvásárhelyi katolikus újraindítására célozva. Köszönetet mondott mindenkinek, aki az elmúlt 35 évben a közösségi munkában részt vett. „Minden egyes szülőnek rész van ebben, aki magyar iskolába íratta a gyerekekét” – tette hozzá.

Beszélt arról, hogy az RMDSZ-t az elmúlt 35 évben kívülről és belülről is szétszakítani, de a szervezet egyben maradt. Felsorolta az elmúlt három és fél évtized eredményeit a nyelvi és az oktatási jogok terén. Szerinte az erdélyi magyar közösség bebizonyította, hogy nem csupán elszenvedi a történelmet, hanem alakítja is. „Erdélyben van magyar jövő. Bebizonyítottuk, hogy államalkotó közösség vagyunk. Nem csak kértünk, hanem adtunk is, sőt többet adtunk, mint amennyit kértünk” – fogalmazott.

Kelemen szerint az RMDSZ feladata a jövőépítés is. Van mire büszkének lenni, de ennyivel nem elégedhetünk meg – tette hozzá.

Fájó sebnek nevezte a parajdi katasztrófát, aminek a hátterében az emberi közöny áll, és az állam iránti maradék bizalmat is megszüntette az érintett emberekben. De ezt a tragédiát szolidaritás követte, „mindenki tette a dolgát”, de a bányát nem sikerült megmenteni – idézte fel, hangsúlyozva: a közösség nem fog beletörődni abba, hogy Románia egy következmények nélküli ország legyen.

Kelemen szerint a világ korszakhatáron áll, új rend van kialakulóban, és nem tudni, mikor nyugszanak le „ezek a tektonikus mozgás”. Ezt szerinte az RMDSZ nem tudja befolyásolni, de jövőt kell biztosítania közösségnek. A tavalyi évben történtek kapcsán kijelentette: a rendszerváltási utáni korszakban gyökerezik az elnökválasztás érvénytelenítése. Emlékeztetett arra, hogy a román hírszerzés egyik kiemelt műveleti terepe jó ideig a magyar közösség volt. „Nem tőlünk kell félteni az országot”.

A jelenlegi költségvetési válságról elmondta, a polgárok joggal érzik, hogy bizonytalan a holnap, de az RMDSZ nem menekül a felelősségvállalás elől, ezért is vesz részt kormányban. „Ez a mi felelősségünk a nemzeti és politikai közösségünk iránt” – jelentette ki. Szerinte mára az emberek nem csak az államban, hanem egymásban sem bíznak, de az RMDSZ hisz abban, hogy lehet egy tisztességes országot teremteni. Hangsúlyozta azt is: a közösség nem engedheti meg, hogy mások döntsenek helyette.

Az államról kijelentette: „rosszul működik, de legalább drága”. Szavai szerint az RMDSZ számára az a fontos, hogy a magyar közösségek biztonságban legyenek, ezért ellenzik az a közösséget érintő iskolaösszevonásokat. Megismételte, hogy az adóemeléseket nem tartja reformnak, de ezeket a lépéseket meg kellett telni, más megoldása nem volt a kormánynak. „A reform igazságosabb társadalmat jelent, például azt, hogy a kiváltságosok különnyugdíját meg kel szüntetni. A méltányos teherviselés az egyetlen út” – jelentette ki, hozzátéve: teljesen új helyzet elé állítja a koalíciót, ha az alkotmánybíróság ezt a reformot felülírja.

Az RMDSZ volt ügyvezető elnökét, az idén hetvenéves Takács Csabát köszöntötte a kongresszus. Kelemen Hunor ajándékot – egy festményt – is átadott a szervezet alapító tagjának. „Egy szót mondok: köszönöm” – mondta az ünnepelt.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa elnökének kérésére elfogadták a napirendi pontokat.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke arra kérte a küldötteket, hogy az ülésvezetői feladatokat a Szövetségi Állandó Tanács tagjai lássák el. Ezután a mandátumigazolás következik.

A kongresszus tulajdonképpeni munkálatainak elkezdése előtt technikai szünetet tartanak. Ezt az alkalmat használjuk ki arra, hogy megírjuk: a politikai esemény legnagyobb hiányzója – Nicușor Dan mellett – Markó Béla. Az RMDSZ volt elnöke tudomásunk szerint a rendszerváltás utáni kongresszusok egyikéről sem hiányzott, azután sem, hogy átadta a tisztséget Kelemen Hunornak. Értesüléseink szerint a zsukiménesi felszólalását a szervezők is betervezték, ám ez végül elmaradt.

A Sapientia rektora, Tonk Márton után a rutén kisebbség parlamenti képviselője lépett mikrofonhoz. A kisebbségek frakciójának nevében felszólaló Iulius Firczak magyarul mondta el a beszédét.

A Kárpát-medencei magyar szervezetek nevében Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üdvözölte a kongresszus részvevőit.

A történelmi egyházak vezetői beszélnek következő percekben a küldötteknek.

Radu Miruță USR-s gazdasági miniszter után Orbán Viktor kapott szót. Azzal kezdte a beszédét, hogy nagy öröm érte a magyarokat, mert Krasznahorkai László Nobel-díjat kapott. „Nekünk, magyaroknak, van egy rémálmunk: megjelenik a Jóisten, és megkérdezi a magyaroktól, hogy mi okból vagyunk a világon. És ha erre nem tudunk válaszolni, kihúz minket a nemzetek listájáról” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarok kis nemzetként csak a teljesítményükkel válaszolhatnak erre a kérdésre. „Ezért kell megköszönnünk Krasznahorkai Lászlónak, hogy munkásságával szerzett ismét néhány évtizedet a magyar nemzet számára” – jegyezte meg.

Orbán Viktor kijelentette a jövő nem azoké, akik nézelődnek, hanem azoké, akik cselekednek. A jövő azoké, akik a tetteikkel és a munkáikkal beszélnek, és aki nem él a jövő lehetőségeivel, elveszíti azt – mutatott rá.

Kelemen Hunorhoz fordulva elmondta, hogy a magyar kormány 2010-ben újraegyesítette a nemzetet, de ezt az eredményt el is lehet veszíteni. „Jövőre nem csak a magyar kormányról, hanem Magyarország szuverenitásáról is döntünk. A hazának szüksége lesz az erdélyi magyarokra” – jelentette ki a 2026-os magyarországi választásokra utalva. Az RMDSZ szerinte Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Budapesten a megbízható partner, „egy nemzetstratégiai tényező”.

Szerinte az erdélyi magyarság az élő bizonyíték arra, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. Ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el – húzta alá. Az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz. Minden nap újra és újra győz – fogalmazott.

Szavai szerint Budapesten úgy látják, Románia és Magyarország közös érdeke, hogy a Duna medencéjében stabilitás legyen. Azt itt élő népek ne letapossák egymást, hanem „összeműködjenek”. Ha a szomszédaink erősek és szabadok, mi is erősebbek és szabadabbak leszünk, ezért érdekeltek vagyunk Románia fejlődésében, Bolojan miniszterelnök és kormánya sikerében is – hangsúlyozta.

„Ma béke, együttélés, összeműködés van”- mondta, hozzátéve: magyar részről Románia csatlakozásának a kivívása a schengeni övezethez ennek bizonyítéka. Ilyen múlttal, amilyen a két ország közös múltja, a békés együttélés nem magától értetődő, nem véletlen, hanem döntés nap mint nap.

Beszéde végén a kongresszusnak azt kívánta, hogy az RMDSZ-nek legyen ereje végigvinni, amit elkezdett. Szavait vastaps fogadta.

Sorin Grindeanu, a PSD ideiglenes elnöke a küldöttek mellett külön üdvözölte a magyar miniszterelnököt. Megköszönte Orbánnak, hogy Budapest támogatta Románia schengeni csatlakozását. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy a kölcsönös tisztelet erősebb a nézeteltéréseknél. Emlékeztetett, hogy multietnikus környezetben, Temesváron nevelkedett, majd a populizmus veszélyéről beszélt. Szerinte az RMDSZ stabilitást hozott általában a román politikába és a jelenlegi koalícióba. Elismerte, hogy a koalícióban vannak véleménykülönbségek, de ezeket természetesnek nevezte. „Néha úgy tűnik, hogy nem egy nyelvet beszélünk, de ez nem az RMDSZ hibája. Az a fontos, hogy a koalíciós partnerek egyetértsenek abban, ami igazán fontos: többek között a lakosság vásárlóerejének megőrzésében. Fontos, hogy együttműködjünk a román gazdaság felélénkítésében is” – jelentette ki.

A szabadon beszélő politikus sikertörténetnek nevezte az RMDSZ-t, mert a rendszerváltás után mindvégig sikerült megőriznie a politikai relevanciáját. Beszéde végén Kelemen Hunort a barátjának nevezte.

A meghívottak közül elsőként Ilie Bolojan miniszterelnök beszélt. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kiemelte: nagyváradi polgármesteri megbízatása idején meggyőződött arról, hogy a közösség erősebb, ha az etnikai és vallási diverzitást nem elválasztó tényezőként kezeli, hanem erőforrásként hasznosítja. Kijelentette, hogy a románok és a magyarok közötti kötelékek erősek, az RMDSZ a híd szerepét tölti be a két közösség között. „Közös a felelősségünk abban, hogy ez a régió a stabilitás térsége legyen” – fogalmazott. Szerinte az RMDSZ többször is bebizonyította, hogy felelős koalíciós partner. Elmondta, hogy egy olyan országban hisz, amelyben a kölcsönös tisztelet határozza meg a közösségek mindennapjait.

Az RMDSZ elnöke szerint a kongresszus célja új fejezetet nyitni, és „beszélni a jövőről”. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a román és a magyar kormányfő is a teremben ül. Ez szerinte a magyar közösségnek is fontos üzenet. Felidézte: a szövetség vállalta, hogy a két ország között „híd” legyen, mely összeköti a közösségeket, a két nemzetet. Kelemen Hunor románul is megköszönte Ilie Bolojannak, hogy elfogadta a meghívást. Majd Orbán Viktorhoz fordulva kijelentette, hogy a Fidesszel kötött stratégiai szövetség azt is jelenti, hogy az RMDSZ mindig számíthat a magyar kormánypártra.

Külön köszöntötte Sorin Grindeanut, a PSD ügyvivő elnökét, a képviselőház vezetőjét, megjegyezve, hogy az RMDSZ és a PSD kapcsolata mindig is a kölcsönös tiszteleten alapult. Majd a többi meghívott köszöntése következett: Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Radu Miruță gazdasági miniszter, Varujan Pambuccian, a kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője, Lázár János magyar miniszter, Dragoș Pâslaru európai alapokért felelős miniszter, az erdélyi történelmi egyházak püspökei, Tonk Márton Sapientia-rektor, majd a határon túli magyar szervezetek vezetői.

Emil Boc arról beszél, hogy Kolozsvár európai, a kisebbségekkel toleráns várossá fejlődött. Egy olyan településsé, ahol a nyelvi különbözőségek nem emelnek falakat a közösségek közé. „Célunk az, hogy nemzetiségtől függetlenül a kolozsváriak ne hagyják el a városukat. Azt szeretnénk, hogy térjenek haza a szülővárosukba, akik időközben távoztak” – jelentette ki. A polgármester dicsérte a kormányt és a koalíciót, amiért igyekszik európai pályán tartani az országot.