Itt a lista arról, hogy mit érint a PNRR 7 milliárd eurós karcsúsítása
A Romániának az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében eredetileg megítélt 28,5 milliárd euróból 21,62 milliárd euró marad a legutóbbi újratárgyalás után. A Beruházások és Európai Projektek Minisztériuma közzétette a beruházások listáját, így kiderült, mi az, amire kevesebb vagy semmilyen uniós forrás nem áll majd az ország rendelkezésére, írta meg az Economedia. A PNRR-ből azok a projektek maradnak ki, amelyek biztosan nem készülnének el a 2026 augusztusi határidőig, mint például a kolozsvári metró, de a kórházépítésre vagy a vasúti infrastruktúra fejlesztésére fordítható összegek is jelentősen csökkentek.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter már korábban bejelentette, hogy a kedvezményes hitelkeret mintegy 7 milliárd euróval csökkent, azaz az eredetileg megszabott kb. 15 milliárdból kb. 8 milliárd eurónyi hitelt hívhat le Románia, hozzátette viszont, hogy 2,15 milliárd euró átkerül a vissza nem térítendő forrásokhoz, amit a moldvai autópálya két szakaszának megépítésére fognak felhasználni.
A Romániának eredetileg megítélt 14,9 milliárd eurós hitelkeretből és 13,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatási keretből 8,06 milliárd euró hitel és 13,56 milliárd euró támogatás marad elérhető, emlékeztet az Economedia.
A nemrég közzétett táblázatból az derül ki, hogy összesen 5,6 milliárd euró kerül át a hitelkeretből a vissza nem térítendő támogatások keretébe. A kedvezményezettek között van a már említett autópályaszakaszok mellett például az egyetemek digitalizálását és a jövő szakmáira való felkészítésüket célzó projekt vagy az idősotthon-hálózat kiépítése.
A vissza nem térítendő támogatások keretéből ugyanakkor 2,8 milliárd euró kerül át a hitelkeretbe – tehát ezeknél a beruházásoknál Románia elveszti az „ingyen” kapott támogatást –, és több beruházásnál csökken is a keret: a zöld iskolahálózat fejlesztésére 162 ezer euróval, a kórházak felszerelésének fejlesztésére 511 ezer euróval, a vasúthálózat korszerűsítésére pedig 1,3 millió euróval lehet kevesebbet fordítani.
A legtöbbet a kórházakra és a vasútfejlesztésre szánt pénzből vágtak
A 19 kórház megépítésére kért 1,047 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásból 511 milliót elveszít az ország, 259,8 millió eurót pedig kedvezményes hitel formájában hívhat le.
A vasúthálózat korszerűsítését célzó projektek 3,24 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatása 1,36 milliárd euróval csökken és 1,87 milliárd átkerül a hitelkeretbe.
Teljesen eltörölték a finanszírozható projektek közül a középületek energetikai hatékonyságának növelését célzó beruházást, ami 300 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott volna.
Nem kapja meg a kért 42,2 millió eurót az a projekt, amelyik az igazságügyi rendszer hozzáférhetőségét és minőségét fejlesztette volna.
Elvesztette a 168 millió eurós kedvezményes hitelkeretet az alacsony jövedelmű lakosság vízhálózathoz kapcsolását célzó beruházás.
120 millió eurós hitelkeretet veszített el a környezetvédelmi minisztériumnak az a projektje, amelyik a környezetvédelmi területek kezelési tervének aktualizálását és a védelemre szoruló újabb területek azonosítását célozta volna.
Elveszett az a 600 millió eurós kedvezményes hitelkeret is, amit a bukaresti és a kolozsvári metrók építésére lehetett volna fordítani.
Emellett több projekt esetében csökken a lehívható hitel vagy támogatás. Ilyen a fiataloknak, illetve egészségügyi és tanügyi szakembereknek építendő lakások projektje (139 millió euróval kisebb hitelkeret), 2404 km bicikliút építése (93,06 millió euróval kisebb hitelkeret), tíz regionális oktatási konzorcium és tíz szakmai kampusz fejlesztése (169 millió euróval kisebb támogatási keret), az energiaügyi minisztérium kombinált hő- és elektromos energiát fejlesztő projektje (213,6 millió euróval kevesebb hitelkeret), napelemgyártásra és -újrahasznosításra, valamint az elektromos áram tárolására szolgáló ipari hálózat kiépítése (150 millió euróval kisebb hitelkeret), de a múzeumok korszerűsítésére és létrehozására vonatkozó projektek is (33,7 millió euróval kisebb hitelkeret).
Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján „szerencsétlenségnek” nevezte, hogy Románia 7 milliárd eurót elvesztett a PNRR-s keretből.
„Ez előzmény nélküli, még sosem fordult elő sem EU-s, sem más támogatási programmal, hogy ilyen sok, kedvező kamattal elérhető pénzt veszítsünk el” –
mondta. A liberális tárcavezető szerint külön munkacsoportnak kellene azon dolgoznia, hogy a már elkezdett, de a PNRR-s támogatást elveszítő beruházásokhoz forrást találjanak.
Az európai alapok kulcsfontosságúak ahhoz is, hogy Románia elkerülje a recessziót, mondta kedden Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke.
Dragoș Pîslaru csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, nagy erőkkel keresik a finanszírozási megoldást azokra az autópályaszakaszokra, amelyek az uniós közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos problémák miatt kikerültek a PNRR-ből. Az A7-es, az A8-as és az A3-as autópálya bizonyos szakaszairól van szó, bár érdekes módon ezek nem szerepelnek a Beruházások és Európai Projektek Minisztériumának összesítő táblázatában. A tárcavezető a SAFE Programot és a kohéziós alapokat említette finanszírozási alternatívaként.
Feszültség a koalícióban a beruházások leállítása miatt
A kormány csütörtöki ülésén első olvasatban tárgyalta annak a sürgősségi rendeletnek a tervezetét, amely előírja a még el nem kezdett illetve a 30 százaléknál kisebb mértékben megvalósult beruházások felfüggesztését. Ez a PNRR és az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében megkötött szerződésekre is vonatkozna.
Dragoș Pîslaru elmondta, hogy az állam túlvállalta magát: az EU helyreállítási alapjában Romániában rendelkezésre álló 28,5 milliárd euró terhére összesen 47,4 milliárd euró értékben kötöttek finanszírozási szerződéseket különböző projektekre. „Nagyon-nagyon sok olyan beruházást próbálunk megvalósítani, amelyek segítik az ország fejlődését, de meghaladják Románia pénzügyi lehetőségeit. Ez olyan, mint amikor egy ebédhez egyszerre tíz fogást kezdünk elkészíteni, de egyiket sem fejezzük be, és a végén (...) éhesen maradunk” – szemléltette a helyzetet az Agerpres szerint.
Cseke Attila fejlesztési miniszter is bejelentette, hogy ebben az évben sem az Anghel Saligny program keretében, sem az Országos Beruházási Társaságon (CNI) keresztül nem kötnek új kivitelezési szerződéseket, az ideiglenes felfüggesztésre pedig azért van szükség, hogy „biztosítani lehessen a finanszírozást a PNRR-be foglalt, prioritásnak számító beruházásokra”.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) tiltakozott a sürgősségi rendelet ellen. A párt közleményében hangsúlyozta, hogy a csütörtöki kormányülésen első olvasatban tárgyalt jogszabály csak a koalíciós felek közötti konszenzus esetén fogadható el a Bolojan-kabinet részéről. A szociáldemokraták azt is jelezték, hogy hétfői vezetőségi ülésükön javaslatokat dolgoznak ki a sürgősségi rendelet módosítására. Többek között azt kifogásolják, hogy a tervezet nem tartalmaz objektív kritériumokat annak meghatározására, hogy melyik beruházások számítanak előrehaladottnak.
A PNRR-s források odaítélése az Európai Bizottsággal kötött egyezség eredménye, az Anghel Saligny program esetében viszont a PSD még reménykedhet abban, hogy beleszólhat az alakulásába. A párt már korábban is hangoztatta, hogy az Anghel Saligny program számukra vörös vonalat jelent és a folytatását feltételként szabták a kormányon maradáshoz.
Ez nem is csoda, az Expert Forum friss jelentése ugyanis rámutat, hogy a szociáldemokrata vezetésű településeken hagyták jóvá a legtöbb (2606) projektet a program keretében. A jelentés megjegyzi, hogy nyilvánvaló, hogy a projektek jóváhagyása politikai alapon történik és mindenikre nincs valós anyagi keret: a PSD-s települések 2606 jóváhagyott projektjéből is csak 307-et számoltak el teljes mértékben, 511-et még részlegesen sem, 396-ra pedig szerződést sem kötöttek. Az Anghel Saligny program kedvezményezettjeinek sorában a PNL-s (1762, ebből 186-ot számoltak el és 298-ra nem is kötöttek szerződést), majd az RMDSZ-es (366, ebből 26-ot számoltak el és 98-ra nem is kötöttek szerződést) vezetésű települések következnek.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!