Okafogyottá vált az udvarhelyi civilek akciója, olyan sós a Kis-Küküllő vize, hogy már nincs mit megmenteni

Hivatalosan el se kezdődött, de már véget is ért az udvarhelyi akciócsoport halmentő kezdeményezése, mert már nem maradt olyan hal, amit meg lehetne menteni a Kis-Küköllő vizsgált szakaszán. Szerintük a bözödi víztározó sem húzza már sokáig, ezért most a szakembereken a sor, hogy az Erdőszentgyörgy utáni szakaszokon lépjenek valamit.

Kristály Tibort, az országos halászati és akvakultúra ügynökség (ANPA) székelyföldi képviselőjét kerestük meg az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport (UTCA) pénteki akciója kapcsán, hogy engedélyeztetés esetén kivonulnak-e a helyszínre felügyelni. Mint tőle megtudtuk, az ANPA csapata épp telefonhívásunkkor ért a Kis-Küküllőhöz, hogy felmérjék a terepet.

Mint Kristály megjegyezte, ők az udvarhelyi civil akciócsoport kezdeményezésétől függetlenül szálltak ki a helyszínre. Hozzájuk nem érkezett megkeresés, és nem is tudja, hogy az udvarhelyi civil szervezet mit szeretne megmenteni, mert a terepet már bejárt kollégáitól úgy értesült, hogy „nincs olyan halállomány a folyóban, amit ki kellene venni és máshová kellene tenni”. Mint kijelentette, a civileknek legfeljebb egy „teljesen steril” akciója lehetne, mert se élő, se halott halat nem látni most a vízben. Részletesebb beszámolót Kristály Tibort reggelre ígért, amikor már ő is körbejárta a terepet.

„Olyan sós a víz, hogy szalonnát lehetne elrakni benne”

Visszahívtuk tehát Magyari Lajost, az UTCA alapítóját, hogy a fejlemények tudatában reagáltassuk, hisz pár óra eltelt azóta, hogy ők is kiszálltak a Kis-Küküllőhöz halakat menteni.

„Kint voltunk a terepen, nincs mit cifrázni: már nincs, mit megmenteni, semmi nincsen a folyóban, minden meg van dögölve” – jelentette ki Magyari Lajos. Mint kifejtette, annyira sós a Kis-Küküllő vize, hogy a szalonnát el lehet rakni benne télire.

Bár a Kis-Küküllő nem halad át sem Parajdon, sem Erdőszentgyörgyön, a vízgyűjtő térségben zajló sóterhelés mégis hatással van a környező vízfolyásokra – így a Korond-patakra, a Bözödi-patakra és a Nyárádra is. Magyari szerint a sóval szennyezett víz a Bözödi-patak mentén egészen Erdőszentgyörgy hídjáig kipusztította az élővilágot, és a sókoncentrációt jelenleg csak a Bözödújfalusi víztározóból elengedett édesvíz hígítja – ez azonban szerinte már csak körülbelül egy hétig tarthat ki. A hatóságoknak ennyi idejük van arra, hogy közbelépjenek, és megakadályozzák, hogy az Erdőszentgyörgy alatti szakaszon is teljesen kipusztuljon a vízi élővilág.

Az UTCA a maga részéről úgy döntött, hogy hal hiányában leállítja a mentőakciót. Legfeljebb akkor folytatják, ha engedélyt kapnak a környezetvédelmi hatóságtól, és a szakemberek a segítségüket kérik.

Mivel a bözödi–víztározó kb. 18,4 millió m³ vízzel rendelkezik, a Kis-Küküllő átlagos vízhozama mintegy 10 m³/s, ez a víz mennyiség elméletben kb. 21 napig vagyis körülbelül 3 hétig elegendő – ha kizárólag ezzel a hozammal keverik, és nem vesznek figyelembe semmilyen további környezeti tényezőt (pl. további sóbehozatal, párolgás, más forrásokból érkező víz stb.).

Előzmények

Az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport pénteken jelentette be, hogy nagy erőkkel kivonulnak a Kis-Küküllőhöz halait megmenteni. Már ha van, amit. A parajdi sóbánya miatt ugyanis veszélybe került a folyó élővilága.

Mivel az akcióra még nem kaptak engedélyt a civilek, de már elkezdték a mentést, a Maros megyei prefektusnál próbáltuk megérdeklődni, hogy mit szólnak az akcióhoz. Esetleg a Maros megyei vészhelyzeti bizottság készül-e halmentésre? Választ azonban tőlük nem kaptunk.

Mint azonban Székely Annamáriától, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség igazgatójától megtudtuk, a környezetvédő hatóságok felé már jelezték az akciót, az ők részükről rendben is lett volna a dolog. Székely Annamária épp azt javasolta, állategészségügyi szempontból bízzák majd a szakhatóságra, hogy hol lehet a Kis-Küküllőből kimentett halakat elengedni. Mint leszögezte, engedélykérés kapcsán a Maros megyei környezetvédelmi ügynökség (APM) az illetékes, akivel egyeztetnek. De a halászati és akvakultúra ügynökség (ANPA) az, ami ellenőrizheti és koordinálhatja a halkifogásokat.