Március 15. Erdélyben – itt követtük a nap történéseit

Vajdaszentiványi táncot jár Nicu Ștefănuță függetlenként megválasztott EP-képviselő, az EP alelnöke azon a videón, amelyet március 15. alkalmából tett közzé a Facebook-oldalán.

„Fiatal korom óta szeretem a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, zenét és az erdélyi táncokat, melyeket amatőr táncosként gyakorlok is. A magyarok nem csak a szomszédaink, hanem testvéreink is. Isten éltessen a nemzetközi magyar napon!” – írta a magyarul is megosztott üzenetben.

A Szeben megyéből származó Nicu Ștefănuță egyébként a 2024-es európai parlamenti választások előtti kampányában is megszólította az erdélyi magyar közösséget.

„A Tisza szövetségbe hív minden magyart a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban” – üzente az erdélyi, délvidéki magyaroknak Magyar Péter EP-képviselő, a Tisza párt elnöke a magyarországi ellenzéki alakulat március 15-i rendezvényén tartott beszédében, számolt be a Telex.

A politikus azt mondta, a határon túliak is számíthatnak a Tiszára, de most szerinte az anyaország van bajban.

„Az nem lehet, hogy a zsarnokság elválassza a magyart a magyartól. Segítsetek az anyaországnak, ahogy azt mindig is tettétek!”

– idézte Magyar Pétert a Telex.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök is üzent a külhoni magyaroknak, levelében azt írta, „együtt kell kiállnunk minden olyan »őrült terv« ellen, ami háborúba taszíthatja Európát”. Március 15-i beszédében pedig minden eddiginél durvább kifejezést használt a bírókra, civilekre, újságírókra és ellenzéki politikusokra.

Üzenetet küldött a romániai magyaroknak Bukarest főpolgármestere, aki független elnökjelöltként indult a májusi államfőválasztáson.

Nicușor Dan nem csűrte, csavarta a szavakat, nem is állított megmosolyogtató dolgokat, mint Marcel Ciolacu miniszterelnök, sőt békésen harcias gondolatai sem voltak, mint Kelemen Hunor szövetségi elnöknek.

Na, de akkor mit mondott a független elnökjelölt?

Először is gratulált és köszönetet mondott a romániai magyar közösségnek a magyar nemzet ünnepe alkalmából azért, mert értékes hozzájárulásunk van Románia fejlődésében. „Együtt építjük a virágzóbb jövőt, és közös sikerünk mindannyiunkon múlik” – jelentette ki a politikus.

„Reméljük, hogy közösen végrehajthatjuk azokat a mentalitásbeli reformokat, amelyek az elmúlt 30 évben hátráltatták az állam modernizációját” – írta Facebook-oldalára Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje a magyar nemzeti ünnep alkalmából a román mellett magyarul is közzétett üzenetében.

Lasconi szerint „a magyarság nemzeti ünnepén, amikor 1848-as forradalmárok szabadságharcára emlékezünk, a népek harmóniájára és összefogására is emlékezünk.” Az államfőjelölt elavult megközelítésnek nevezte a „téves nacionalizmust” és azt írta, „mindannyian Romániában élünk, abban az országban, amelyet szeretünk, és azt kívánom, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül éljünk békében és jó megértésben”.

A politikus magyaroknak szóló ünnepi üzenetében a kölcsönös megismerést, tiszteletet, a közös kulturális örökség meghatározását is emlegette.

Nem Lasconi az egyetlen államfőjelölt, aki március 15. alkalmából köszöntötte a romániai magyarokat, Nicușor Dan független jelölt is rövid üzenetet fogalmazott meg, Crin Antonescu sem mulasztott el üzenni.

A történelem és napjaink történései is arra figyelmeztetnek, hogy a magyaroknak, székelyeknek ágyú és harang is kell, sőt az egyik feltételezi a másikat: az ágyú az erőt, a harang pedig a keresztény hitet jelképezi – hangoztatta Hankó Balázs Magyarország kulturális és innovációs minisztere a nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen.

„És talán manapság mindkettőre nagyobb szükségünk van, mint valaha. Támadás alatt áll szabadságunk, a békénk, és támadás alatt áll hitünk is” – húzta alá az MTI szerint ünnepi beszédében a miniszter. Úgy fogalmazott: „nemzeti identitásunk alapjait akarja az új birodalom eltörölni, a teremtett világ rendjét akarják átírni”. Ezért szükség van a magyarok évszázadok által edzett erejére, teremtőbe vetett hitükre.

A nemzeti ünnep alkalmából díszbe öltözött háromszéki városban az idén is felvonulással kezdődött az ünnepség. A helyi iskolák diáksága mellett huszárok, hagyományőrző csoportok és a környező falvak szekereken érkező képviselői vonultak fel magyar és székely zászlókat lobogtatva a főtéri ünnepség helyszínére, a Gábor Áron-szoborhoz.

„Ma, amikor egy hagyományőrző huszár felvonulás is ünnepivé teszi Kézdivásárhelyt, egy magyar lovassal kevesebb lesz. De öröksége, elkötelezettsége tovább él a székely és összmagyarságban. Főhajtással és emlékplakett avatással adóztunk Potápi Árpád János emlékének, aki életét a Kárpát-medencei magyarság szolgálatának szentelte” – írta ki az esemény után Facebook-oldalára a miniszter. Az emlékplakettet Vetró András szobrászművész alkotta, és a tragikus hirtelenséggel elhunyt egykori nemzetpolitikai államtitkárnak állítottak emléket a Molnár Józsiás Általános Iskola udvarán, a tanintézet 2023-ban felavatott tornatermének falán.

Az MTI beszámolója szerint Hankó Balázs háromszéki származására utalva felidézte: nagyapja történetei és a család története elevenedik meg itt, amely összefügg a magyarság történelmével. „Tudjuk jól, érezzük, történjen bármi is: összetartozunk” – mondta.

Emlékeztetett, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet egyik legfontosabb szuverenitásküzdelme volt, és a magyarság történelmében soha semmi nem maradt következmények nélkül. „Ez is arra int bennünket, hogy a magyarok sorsával – bárhol is éljenek a Kárpát-hazában –, gondosan és pontosan kell bánnunk. Különösen azoknak kell így tenniük, akik vállalják a képviseletüket: akik a magyarok képviseletét vállalják, és nem másokat képviselnek a magyarokkal szemben” - hangsúlyozta.

Rámutatott: Gábor Áron városában kötelezi az ünneplőket a tüzérőrnagy emléke, hogy a vasból, rézből ágyút és harangot is lehet önteni. „Harang és ágyú '48-49 címere, mindkettő a magyart védi. A magyar, székely pedig, ahogy tette történelmében, most is védi Európát, védi a normalitást” - fogalmazott Hankó Balázs.

Arra is kitért, hogy a nemzeti ünnepen nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Fejedelmek aranya kiállítás, amelyet a román hatóságok „el akartak bürokráciázni”, de a magyar hatóságok nem engedték, „hogy összetartozásunkat meggátolják”. Ezért a jegyekből származó bevétel fele a székelyföldi múzeumokhoz kerül, létrejön a „kulturális unió Erdéllyel”.

Bokor Tibor, a város RMDSZ-es polgármestere arra intett, hogy március 15-én minden magyarnak kötelessége kitűzni a kokárdát, ünnepelni és emlékezni, és Kézdivásárhelyen még nem volt soha, hogy ne tette volna ezt több ezer ember.

Ki az a Szacsvay? Vagy Váradi József? Hát Barabás? És mi közük az 1848-as forradalomhoz? Ünnepi kvízünkben a szabadságharc erdélyi személyiségei között próbálunk meg eligazodni, tedd próbára a tudásod itt.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a magyar nemzeti ünnep alkalmából megfogalmazott szombati üzenetében elmondta, mára már Románia egy olyan EU- és NATO-tagállam, amelyik magas szinten biztosítja az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét.

A magyar közösség része ennek a sikertörténetnek, és hozzájárul országunk fejlődéséhez, legyen szó gazdaságról, oktatásról, kultúráról vagy közigazgatásról. Ezt bizonyítja a RMDSZ jelenléte a jelenlegi kormánykoalícióban

– idézte a kormány sajtóirodájának közleményét az Agerpres. A miniszterelnök köszöntötte a romániai magyarokat a március 15-i ünnep alkalmából, és elismerését fejezte ki a közösségnek az ország fejlődéséhez és a politikai stabilitáshoz való hozzájárulásáért.

A kormányfő szerint az 1848-as forradalmak idején a románok és a magyarok egyaránt modernizációt, egyenlő jogokat, tisztességes politikai képviseletet akartak. Az akkor meghirdetett eszmék hangsúlyai eltértek ugyan, ám lényegében egyformán a békére és a megértésre, a szabadságra, az egyenlőségre és a haladásra való törekvéseket fejezték ki – írta az üzenetében. Marcel Ciolacu szerint a március 15-i ünnep a jövőbe tekintésre is alkalmat ad.

„Egy olyan egyesült Európában élünk, ahol a szabadság, a szolidaritás, a tisztelet és a demokratikus értékek fontosabbak, mint valaha. Meggyőződésem, hogy Románia és Magyarország osztozik ebben a közös európai jövőképben, és az országaink közötti kapcsolatok továbbra is a konstruktív párbeszéd és együttműködés útján fognak haladni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Üzenete végén Ciolacu megállapította: ma fontosabb, mint valaha, hogy a falak helyett hidak épüljenek a közösségek között. „A jövőnk attól függ, hogy képesek vagyunk-e együtt dolgozni. Miniszterelnökként megerősítem elkötelezettségemet egy olyan Románia mellett, ahol valamennyi polgár úgy érzi, hogy tiszteletben tartják, értékelik és bevonják a döntésekbe” – írta a kormányfő.

Ilie Bolojan ügyvivő államfő a magyar nemzeti ünnep alkalmából megfogalmazott szombati üzenetében azt mondta, sajnálatos módon az egész világon elterjedtek a diszkriminációt, a gyűlöletet, a kirekesztést és erőszakot szító szélsőséges megnyilvánulások. A társadalmi válságok pedig még inkább szükségessé teszik az emberek közötti szolidaritást, a békét és fejlődést biztosító értékek támogatását, és a határozott szembeszállást a széthúzást és a bizalmatlanságot gerjesztő ideológiákkal – vélekedett.

„Romániában a magyarok (...) hozzájárultak a közösségek közötti együttműködéshez. A társadalmunkat meghatározó egység a sokféleségben értékes elve (...) biztosítja valamennyi polgár jólétét és méltóságát, etnikai hovatartozástól függetlenül” – idézte az ügyvivő államfőt az elnöki hivatal közleménye.

Üzenetében Bolojan üdvözletét küldte valamennyi magyar nemzetiségű román állampolgárnak, aki március 15-én a nemzeti identitását, hagyományait, kulturális és történelmi hovatartozását ünnepli. „Köszöntöm a romániai magyar kisebbséget, amelyik ebben a fontos és nehéz évben megerősítette az európai irányultságát” – fogalmazott az ügyvivő államfő az Agerpres szerint.

Bolojan nyitott és felelős partnernek nevezte a magyar kisebbséget. „Bízom abban, hogy ennek az együttműködésnek megmutatkozik majd a jelentősége abban a jövőben, amelyet közösen építünk a fiatalabb nemzedékek számára” – írta az üzenetében.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök március 15-i ünnepi beszéde indítójául egy elmondása szerint egy éppen kellő mértékben „harcias” Vörösmarty idézetet választott mottójául: „Győzni, előre magyar”. Az elnök szerint ugyanis nagy kihívások előtt állnak a magyarok, és a békepárti magyar miniszterelnökkel összhangban azt mondta, „nagy harcok várnak ránk, és mi győzni akarunk!”

A hol tartunk ma, és hová akarunk eljutni? – kérdés után a költőből lett politikus azzal folytatta, „könnyű helyzetben vagyunk” – ezzel némileg összezavarva az őt hallgató ünneplőket, de gyorsan feloszlatta a homályt azzal, hogy hozzátette, a ’48-as hőseink emlékére könnyű emlékeznünk, mert „sűrű fonatával találkozunk” Erdélyben.

„Petőfi kiszáradt fájától Keresztúr mellett, el egészen Gábor Áron legendává nemesült emlékéig Háromszék majd’ valamennyi szegletében. És minden emlék azt tanítja: a szabadságot nem adták és nem adják ingyen. A szabadságot ki kell vívni! A szabadságért harcolni kell! A szabadságért dolgozni kell! Harcolni és dolgozni minden áldott nap, békeidőben különösen!” – mondta az RMDSZ elnöke.

Kelemen szerint amikor tenni kellett a szabadságért, a székelyek cselekedtek, ahogy tették mindig is, ha veszély fenyegetett. Az agyagfalvi nemzetgyűlés által megfogalmazott teendőiből felidézte: „A székelység harcot nem kezd, de a megyékben élő testvérei pusztulását hidegen el nem nézhetvén, elhatározta, hogy az egész székelység nemzeti honvédséggé alakul.”

„Büszkén mondom, hogy a szabadság a történelmi génjeinkben van. Ahogy ott van a szolidaritás is, amint azt Agyagfalván egyértelműen kimondták. Mi nem hagyjuk magára a testvéreinket!” – mondta Kelemen, aki biztosan hallotta Orbán beszédét, aki meg arról fantáziált, hogy a magyarok DNS-ben van a szabadságharcosság.

Kelemen a múltidézés után „a keservesen bonyolult jelenről” is beszélt, arról, hogy milyen teendőket lát.

„Először is szögezzük le azt, hogy a gyulafehérvári ígéretek maradéktalanul máig sem teljesültek. Nagy adóssága ez a román államnak az erdélyi, romániai magyarok fele. De mindaz, amit elértünk 35 év alatt, több, mint amennyivel a kommunizmus alatt és előtte, a két világháború között rendelkeztünk. És a szabadság mégis veszélybe került, mégis veszélybe kerülhet. (…) 2024 győztes választási év volt az erdélyi magyarok számára, győztes választási év volt Udvarhely számára is. (…) És igen, hölgyeim és uraim, ahogy ígértük, idéntől kormányon vagyunk. Nehéz időket élünk, de most rajtunk a sor, hogy az előttünk álló években a józan észre hallgatva, az erdélyi magyarok érdekeitől vezérelve cselekedjünk” – mondta az elnök.

Az általa veszélyként azonosított szélsőségesek kapcsán azt is elmondta, hatalmas erőt jelentenek ma a román parlamentben. „Ők a magyarellenesek. Ők azok, akik azt mondják, örüljünk, hogy az ország, Románia a kisebbségeknek földet és vizet adott. Legyen elég – mondják ők” – utalt Kelemen az elnökválasztásból kizárt Georgescura.

Mint folytatta: „Ők akarják visszafordítani a történelem kerekét, hogy Románia ismét elszigetelt, perspektíva nélküli ország legyen, mint amilyen volt 44-45 év kommunista diktatúra alatt. Most már nem egy, hanem egész sor magyarellenes jelölt verseng a hatalomért. Hölgyeim és uraim, nekünk, magyaroknak nem érdekünk visszatérni oda, ahonnan alig szabadultunk. Nekünk nem ez az érdekünk, mert megtanultuk, hogy a káoszban, a diktatúrában a nemzeti kisebbségek, az etnikai közösségek húzzák a rövidebbet. Sem a józan ész, sem az egészséges életösztön nem engedheti, hogy ez velünk újra megtörténhessen. És nem engedjük, nem fogjuk engedni!” – hangsúlyozta.

Ezután Crin Antonescura, a kormánypártok közös elnökjelöltjére terelte a szót, akivel szerinte megvédhetik a szabadságot a szélsőségesektől, aki arra is utalt, hogy Antonescu jó választás.

„A jó választás mindig a közös sors és a szabadság választása. Rabság és elnyomás helyett a szabadságot választani: igen, az a jó választás! Háború helyett a békét választani, halál helyett az életet választani: az a jó választás! Bezárkózás helyett az együttműködést, a konnektivitást választani: az a jó választás! Süllyedés helyett az emelkedést választani: az a jó választás! A józan észt választani a valóság állandó torzítása helyett: igen, az a jó választás! És az emberi méltóságot választani a megaláztatás helyett: az a jó választás! És ha minél többen ezt választjuk, akkor az ország, amelyben élünk, tisztelni fogja a polgárait és tisztelni fogja a közösségeket.

És ritkán volt ilyen nagy a tét. Előre megyünk vagy hátra – ez a kérdés, ezen múlik a közösségünk jövője” – jelentette ki az elnök. Hozzátéve, ők azt javasolják, hogy mivel a szabadság a jövőről szól, előre kell menni.

Kitért arra is, hogy szerinte bármi történjen a nagyvilágban, bármi történjen közvetlen vagy távoli környezetünkben, a magyar-magyar együttműködés töretlen marad. „Az erdélyi magyarok és a Budapesti kormány számíthat egymásra. Amikor arra van szükség, hogy harcoljunk, akkor váll-vállvetve harcolunk egymásért, ahogy tettük az elmúlt években. Ha meg építkeznünk kell, akkor akadályokat nem ismerve tesszük, közösen, mert a mi életünk nagy tanulsága, hogy a nemzet egy, a nemzet oszthatatlan!” – mondta Kelemen a sorok között ülő Soltész Miklós miniszterelnök-helyettes államtitkárhoz is címezve.

Sepsiszentgyörgyön keddtől péntekig múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezett a Székely Nemzeti Múzeum (Csatára fel!), így azt is mondhatnánk, hogy a sárkányolő városában már a hét elején berúgták a Pilvax ajtaját, utat nyitva a Március 15. előtt.

Csütörtök kulturális és helyismereti utazáson vehettek részt az 5-8. osztályos tanulók, a városi kisvonat ugyanis bejárta velük Sepsiszentgyörgy 48-as emlékhelyeit a Bod Péter Megyei Könyvtár és Vadon Egyesület szervezésében. Pénteken többek között huszár kísérte e a lábbuszos a diákokat iskolába, más gyerekek kokárdát gyártottak, a szemerjai csata emlékművénél pedig a felnőttek koszorúztak, hogy aztán szombaton már igazán forradalmi legyen a hangulat. Akinek ez nem volt elég, az a Székely Nemzeti Múzeum Géniuszok a hősök mögött. Háromszék az 1848–1849. évi szabadságharcban tárlatvezetésén is részt vehetett.

Kiadósat ünnepelnek tehát a szentgyörgyiek, a vakmerőbbek szombaton hajnalban a hősök emlékfutásán kezdhették a napot (Fitness Tribe emlékfutás), tízkor a SepsiPilvax is kinyitott a Tein Teaházban, ahol kiállítás tematikus beszélgetések és Kávézás Aáry-Tamás Lajossal, oktatási jogok biztosával és kreatív írásműhely is lesz Tamás Dénes íróval.

De a Székely Nemzeti Múzeumba ezúttal ingyenes a belépés, érdemes tehát ide is benézni.

A szentgyörgyiek egyébként rengeteg szobrot, emlékművet meg fognak koszorúzni, a teljesség igénye nélkül a listájukon van: a Gábor Áron-szobor és Nicolae Bălcescu-szobor, Gróf Mikó Imre szobra (Erzsébet park), Berde Mózsa szobra (Erzsébet park), Gábor Áron-emléktábla (Bod Péter Megyei Könyvtár épülete), Kossuth Lajos-szobor (Kónya Ádám Művelődési Ház), 1848–49-es honvéd emlékmű (Erzsébet parkban).

A város keleti és nyugati részéből is elindulnak a politikai pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői és elhelyezik koszorúikat a honvéd emlékműnél.

12:30-kor a nyugati városrészből a Váradi-Bartalis kőtömbös kopjafától (a Váradi József Általános Iskolától) indulnak a cserkészek, civilek, politikusok és a hagyományőrző huszárok és más lovasok is.

Lesz egy 125 méter hosszú székely zászló, amelyet a városban működő magyar tannyelvű iskolák diákjai fognak tartani.

A keleti városrészből az indulás az eprestetői csata emlékművétől (Állomás negyed) ugyanekkor indul, az összetétel nagyjából megegyezik, tehát Kelet és Nyugat Sepsiszentgyörgy esetében nem sokban különbözik egymástól.

A főtéri ünnepségen beszédet mondanak: Antal Árpád-András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Hidvéghi Balázs, a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, áldást Péterfi Ágnes unitárius lelkész mond. Az eseményt hagyományosan a magyar és székely himnusz nyitja, zárja.

Program szerint 19 órától ünnepi hangversenyen folytatódik az ünneplés.

Kiadós március 15-i eseménysorozatra számíthatnak a székelyudvarhelyiek, miután a város új polgármestere, Szakács-Paál István bizonyítani szeretne Udvarhely egyik legnagyobb ünnepén.

A szabadságharcra emlékező ünnep apropóján már péntek este megnyílt a Pilvax Kávéház a székelyudvarhelyi városháza udvarán, ahol Szakács-Paál ünnepi öltözetben, kokárdával a mellén invitálta meg a lakosságot közös ünneplésre.

Elmondása szerint fél 12-kor koszorúzással kezdenek a város központjában lévő Patkóban (a Tamási Áron Gimnázium egykori bentlakásával szemben), 12-től pedig hivatalosan is kezdetét veszi az ünnepség.

„Velünk lesz Soltész Miklós miniszterelnök-helyettes államtitkár úr, itt lesz Kelemen Hunor az RMDSZ szövetségi elnöke, velünk lesz Antal Lóránt szenátor úr, itt lesznek a történelmi egyházaknak a képviselői, az evangélikus, lutheránus egyház püspöke, rengeteg színvonalas előadással készültünk” – sorolta a polgármester.

Délutántól a Pilvax Kávéházban is színes programmal készülnek a fiatalok, Szakács-Paál kiemelte, hogy a kávéház vasárnap is nyitva lesz, és fél 3-tól magát, Petőfi Sándor is beszédet mond a „balkonról”. Mint ismeretes Udvarhely animációkkal már életre hívta Udvarhelyszék neves szülöttjét, Orbán Balázst is az RMDSZ udvarhelyi kampányindítóján. De az sem ismeretlen az udvarhelyiektől, hogy színészek öltöznek be a fontosabb szereplőknek.

„Kedves magyar barátaim! Március 15-e nemcsak az Önök ünnepe – fontos nap ez mindannyiunk számára” – írta magyarul Crin Antonescu elnökjelölt az 1848-49-es magyar szabadságharc ünnepére küldött üzenetében Facebook-oldalán.

Majd románul is megismételve az első pár sort, azzal folytatta, hogy március 15-e a szabadság, a méltóság és a bátorság napja, az a nap, amikor „megvédtétek identitásotokat”.

„Tisztelgünk Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Gábor Áron, Szacsvay Imre – de Nicolae Bălcescu előtt is, aki egy európai Romániáról álmodott. Az ő értékeik egyesítenek bennünket: szabadság, méltóság, igazságosság. Románia a magyarok országa is. Az Önök otthona, ahogy a miénk is. Együtt élünk, együtt dolgozunk, együtt építkezünk. És Románia sokkal szegényebb lenne a magyar közösség kultúrája, nyelve, hagyományai és energiája nélkül” – jelentette ki Antonescu.

Az államelnökjelölt a magyar orvos- és gyógyszerészképzést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellehetetlenítésében játszott szerepe, korábbi „Székelyföld nem létezik” kijelentései után kénytelen volt hangsúlyozni azt is, hogy egy évtized elteltével megváltoztak a nézetei, és mint mondta, (most már) tiszteli a magyarokat és tisztelni is fogja, meghallgatja őket és meg is védi az identitásotokhoz való jogunkat.

„Románia csak akkor lesz erős ország, ha minden polgára otthon érzi magát benne.
Köszönöm az RMDSZ-nek a bizalmat, a kiegyensúlyozottságot, a hozzájárulást egy olyan politikai projekthez, amely előreviszi Romániát” – tette hozzá.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök üzenete március 15-re, az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom ünnepére:

Minden március 15-én megidézzük hőseinket, de ezen a napon közösségünk szabadságának állapotáról is számot adunk.

A mi közösségünk megtanulta, hogy soha nem dőlhet hátra elégedetten, mert nekünk, erdélyi magyaroknak a szabadságunk biztosítása folyamatos küszködés, néha küzdelem.

Ha a mára tekintünk, az itthon és a világban zajló változásokra, okkal mondhatjuk: keservesen bonyolult a helyzet.

2024 győztes választási év volt az erdélyi magyarok és az RMDSZ számára. Erős parlamenti képviseletünk lett, és idéntől kormányon tehetünk közösségünk jövőjéért.

Mégsem örülhetünk maradéktalanul. A szélsőséges erők is hatalmasat erősödtek a parlamentben, szerintük örüljünk, hogy a nemzeti kisebbségek földet és vizet kapnak Romániától. Mindannyian ugyanazt a célt szolgálják: hogy visszautat építsenek a sötét múlt felé, amit 35 éve próbálunk magunk mögött hagyni.

Mi, magyarok, nem engedhetjük meg, hogy ez újra megtörténjen. Nem kérünk az elszigetelt, Európából kifelé sodródó Romániából!

Az erdélyi magyarok mindig tudták, mit jelent a szabadság. Tudták 1848-ban, amikor fegyvert fogtak, tudták a kommunizmus éveiben, amikor nem hagyták magukat elnémítani, és tudják ma is.

Ahogyan a történelmünk során oly sokszor, a szabadságot és közösségünk jövőjét most ismét együtt kell megvédenünk!

Ritkán volt ilyen nagy az elnökválasztás tétje, és ritkán ilyen egyszerű a választás. Előre megyünk vagy hátra – ez a kérdés.

A jövő előre van, ezért mondjuk ma is:

Győzni, előre magyar!

Katonaeledel-kóstolót tartanak Gyergyószentmiklóson, nem először a városban, itt ugyanis ennek nagy hagyománya van.

A március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó eseményre vasárnap kerül sor, és Török Zoltán tábori szakács tizenkilencedik alkalommal fog elkészíteni egy olyan ételkülönlegességet, ami a katonák étkeztetéséhez hozzá tartozott hajdanán. Hogy pontosan mit főz az meglepetés lesz, írja a Székelyhon.

Aki tehát belekóstolna a katonaéletbe, annak március 16-án a Népművészeti Alkotóház udvarára kell menni, a nagymise után, 11.45-kor a Csíkszentdomokosi Fúvószenekar vezeti majd az egybegyűlteket a Szent Miklós Templomtól.

A szervezők kérik az ünneplőket, hogy kokárdát tűzve, zászlókkal csatlakozzanak a Népművészeti Alkotóházhoz vonuló menethez. A helyszínen az ételről, katonaeledelekről, régi szokásokról tartott ismertető után minden résztvevő megkóstolhatja a tábori szakács főztjét.

Lesz fotókiállítás is, ahol állítólag Bartók Béla zeneszerző képét is kiállítják.

„Mi így készülünk március 15-re, immár második alkalommal piros-fehér-zöld színekbe fog pompázni a Deák Ferenc utca. (…) Méltóságteljes március 15-ét mindenkinek, tisztelet a hősöknek!” – hívta fel a figyelmet Oláh Emese kolozsvári alpolgármester Facebook-videójában a Deák Ferenc (Eroilor) sétálóutca oszlopain lévő Március 15. – Minden magyar ünnepe feliratokra.

Az RMDSZ kolozsvári szervezete mindenkit arra biztat, hogy vegyen részt a központi eseményeken, a kolozsvári rendezvénysorozat hagyományosan felvonulással indul, amely a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézettől indul 13 óra után.

Mint arról beszámoltunk, múlt évben először ünnepi utcai dekorációval készülhetett a március 15-i nemzeti ünnepre az RMDSZ. Bár nem tűnik nagy jelentőségű eseménynek, de Kolozsvár rendszerváltás utáni történetében még sosem kapott ilyen dekorációt a nemzeti ünnep alkalmából, sőt, Gheorghe Funar polgármestersége idején a városban tilos volt a magyar jelképek használata, és csak a 2000-es évek közepétől következett be változás: civil és jogi nyomásra Kolozsvár elmozdult a többnyelvűség irányába, de még Horváth Anna alpolgármesternek sem sikerült ilyen eredményt elérnie, mint tavaly Oláh Emesééknek.

Kolozs megyében mintegy félszáz településen tartanak megemlékezést a nemzeti ünnep alkalmából az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak, az iskolák, a civil szervezetek és a kulturális intézmények közös szervezésében.

A székelyföldi városokban rendszerint van ünnepi utcai dekoráció március 15. alkalmából. Idén is ünnepi színekbe öltöztették Sepsiszentgyörgyöt és Székelyudvarhelyet. Sőt, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely városvezetőit már büntették is azért, mert magyar zászlókat helyeztek ki az ünnep alkalmából.