Magyarország kulturális minisztere Kézdivásárhelyen: Támadás alatt áll szabadságunk

A történelem és napjaink történései is arra figyelmeztetnek, hogy a magyaroknak, székelyeknek ágyú és harang is kell, sőt az egyik feltételezi a másikat: az ágyú az erőt, a harang pedig a keresztény hitet jelképezi – hangoztatta Hankó Balázs Magyarország kulturális és innovációs minisztere a nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen.

„És talán manapság mindkettőre nagyobb szükségünk van, mint valaha. Támadás alatt áll szabadságunk, a békénk, és támadás alatt áll hitünk is” – húzta alá az MTI szerint ünnepi beszédében a miniszter. Úgy fogalmazott: „nemzeti identitásunk alapjait akarja az új birodalom eltörölni, a teremtett világ rendjét akarják átírni”. Ezért szükség van a magyarok évszázadok által edzett erejére, teremtőbe vetett hitükre.

A nemzeti ünnep alkalmából díszbe öltözött háromszéki városban az idén is felvonulással kezdődött az ünnepség. A helyi iskolák diáksága mellett huszárok, hagyományőrző csoportok és a környező falvak szekereken érkező képviselői vonultak fel magyar és székely zászlókat lobogtatva a főtéri ünnepség helyszínére, a Gábor Áron-szoborhoz.

„Ma, amikor egy hagyományőrző huszár felvonulás is ünnepivé teszi Kézdivásárhelyt, egy magyar lovassal kevesebb lesz. De öröksége, elkötelezettsége tovább él a székely és összmagyarságban. Főhajtással és emlékplakett avatással adóztunk Potápi Árpád János emlékének, aki életét a Kárpát-medencei magyarság szolgálatának szentelte” – írta ki az esemény után Facebook-oldalára a miniszter. Az emlékplakettet Vetró András szobrászművész alkotta, és a tragikus hirtelenséggel elhunyt egykori nemzetpolitikai államtitkárnak állítottak emléket a Molnár Józsiás Általános Iskola udvarán, a tanintézet 2023-ban felavatott tornatermének falán.

Az MTI beszámolója szerint Hankó Balázs háromszéki származására utalva felidézte: nagyapja történetei és a család története elevenedik meg itt, amely összefügg a magyarság történelmével. „Tudjuk jól, érezzük, történjen bármi is: összetartozunk” – mondta.

Emlékeztetett, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet egyik legfontosabb szuverenitásküzdelme volt, és a magyarság történelmében soha semmi nem maradt következmények nélkül. „Ez is arra int bennünket, hogy a magyarok sorsával – bárhol is éljenek a Kárpát-hazában –, gondosan és pontosan kell bánnunk. Különösen azoknak kell így tenniük, akik vállalják a képviseletüket: akik a magyarok képviseletét vállalják, és nem másokat képviselnek a magyarokkal szemben” - hangsúlyozta.

Rámutatott: Gábor Áron városában kötelezi az ünneplőket a tüzérőrnagy emléke, hogy a vasból, rézből ágyút és harangot is lehet önteni. „Harang és ágyú '48-49 címere, mindkettő a magyart védi. A magyar, székely pedig, ahogy tette történelmében, most is védi Európát, védi a normalitást” - fogalmazott Hankó Balázs.

Arra is kitért, hogy a nemzeti ünnepen nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Fejedelmek aranya kiállítás, amelyet a román hatóságok „el akartak bürokráciázni”, de a magyar hatóságok nem engedték, „hogy összetartozásunkat meggátolják”. Ezért a jegyekből származó bevétel fele a székelyföldi múzeumokhoz kerül, létrejön a „kulturális unió Erdéllyel”.

Bokor Tibor, a város RMDSZ-es polgármestere arra intett, hogy március 15-én minden magyarnak kötelessége kitűzni a kokárdát, ünnepelni és emlékezni, és Kézdivásárhelyen még nem volt soha, hogy ne tette volna ezt több ezer ember.