Kelemen Hunor március 15-i ünnepi beszéde Székelyudvarhelyen: ritkán volt ilyen nagy a tét, hogy előre megyünk vagy hátra

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök március 15-i ünnepi beszéde indítójául egy elmondása szerint egy éppen kellő mértékben „harcias” Vörösmarty idézetet választott mottójául: „Győzni, előre magyar”. Az elnök szerint ugyanis nagy kihívások előtt állnak a magyarok, és a békepárti magyar miniszterelnökkel összhangban azt mondta, „nagy harcok várnak ránk, és mi győzni akarunk!”

A hol tartunk ma, és hová akarunk eljutni? – kérdés után a költőből lett politikus azzal folytatta, „könnyű helyzetben vagyunk” – ezzel némileg összezavarva az őt hallgató ünneplőket, de gyorsan feloszlatta a homályt azzal, hogy hozzátette, a ’48-as hőseink emlékére könnyű emlékeznünk, mert „sűrű fonatával találkozunk” Erdélyben.

„Petőfi kiszáradt fájától Keresztúr mellett, el egészen Gábor Áron legendává nemesült emlékéig Háromszék majd’ valamennyi szegletében. És minden emlék azt tanítja: a szabadságot nem adták és nem adják ingyen. A szabadságot ki kell vívni! A szabadságért harcolni kell! A szabadságért dolgozni kell! Harcolni és dolgozni minden áldott nap, békeidőben különösen!” – mondta az RMDSZ elnöke.

Kelemen szerint amikor tenni kellett a szabadságért, a székelyek cselekedtek, ahogy tették mindig is, ha veszély fenyegetett. Az agyagfalvi nemzetgyűlés által megfogalmazott teendőiből felidézte: „A székelység harcot nem kezd, de a megyékben élő testvérei pusztulását hidegen el nem nézhetvén, elhatározta, hogy az egész székelység nemzeti honvédséggé alakul.”

„Büszkén mondom, hogy a szabadság a történelmi génjeinkben van. Ahogy ott van a szolidaritás is, amint azt Agyagfalván egyértelműen kimondták. Mi nem hagyjuk magára a testvéreinket!” – mondta Kelemen, aki biztosan hallotta Orbán beszédét, aki meg arról fantáziált, hogy a magyarok DNS-ben van a szabadságharcosság.

Kelemen a múltidézés után „a keservesen bonyolult jelenről” is beszélt, arról, hogy milyen teendőket lát.

„Először is szögezzük le azt, hogy a gyulafehérvári ígéretek maradéktalanul máig sem teljesültek. Nagy adóssága ez a román államnak az erdélyi, romániai magyarok fele. De mindaz, amit elértünk 35 év alatt, több, mint amennyivel a kommunizmus alatt és előtte, a két világháború között rendelkeztünk. És a szabadság mégis veszélybe került, mégis veszélybe kerülhet. (…) 2024 győztes választási év volt az erdélyi magyarok számára, győztes választási év volt Udvarhely számára is. (…) És igen, hölgyeim és uraim, ahogy ígértük, idéntől kormányon vagyunk. Nehéz időket élünk, de most rajtunk a sor, hogy az előttünk álló években a józan észre hallgatva, az erdélyi magyarok érdekeitől vezérelve cselekedjünk” – mondta az elnök.

Az általa veszélyként azonosított szélsőségesek kapcsán azt is elmondta, hatalmas erőt jelentenek ma a román parlamentben. „Ők a magyarellenesek. Ők azok, akik azt mondják, örüljünk, hogy az ország, Románia a kisebbségeknek földet és vizet adott. Legyen elég – mondják ők” – utalt Kelemen az elnökválasztásból kizárt Georgescura.

Mint folytatta: „Ők akarják visszafordítani a történelem kerekét, hogy Románia ismét elszigetelt, perspektíva nélküli ország legyen, mint amilyen volt 44-45 év kommunista diktatúra alatt. Most már nem egy, hanem egész sor magyarellenes jelölt verseng a hatalomért. Hölgyeim és uraim, nekünk, magyaroknak nem érdekünk visszatérni oda, ahonnan alig szabadultunk. Nekünk nem ez az érdekünk, mert megtanultuk, hogy a káoszban, a diktatúrában a nemzeti kisebbségek, az etnikai közösségek húzzák a rövidebbet. Sem a józan ész, sem az egészséges életösztön nem engedheti, hogy ez velünk újra megtörténhessen. És nem engedjük, nem fogjuk engedni!” – hangsúlyozta.

Ezután Crin Antonescura, a kormánypártok közös elnökjelöltjére terelte a szót, akivel szerinte megvédhetik a szabadságot a szélsőségesektől, aki arra is utalt, hogy Antonescu jó választás.

„A jó választás mindig a közös sors és a szabadság választása. Rabság és elnyomás helyett a szabadságot választani: igen, az a jó választás! Háború helyett a békét választani, halál helyett az életet választani: az a jó választás! Bezárkózás helyett az együttműködést, a konnektivitást választani: az a jó választás! Süllyedés helyett az emelkedést választani: az a jó választás! A józan észt választani a valóság állandó torzítása helyett: igen, az a jó választás! És az emberi méltóságot választani a megaláztatás helyett: az a jó választás! És ha minél többen ezt választjuk, akkor az ország, amelyben élünk, tisztelni fogja a polgárait és tisztelni fogja a közösségeket.

És ritkán volt ilyen nagy a tét. Előre megyünk vagy hátra – ez a kérdés, ezen múlik a közösségünk jövője” – jelentette ki az elnök. Hozzátéve, ők azt javasolják, hogy mivel a szabadság a jövőről szól, előre kell menni.

Kitért arra is, hogy szerinte bármi történjen a nagyvilágban, bármi történjen közvetlen vagy távoli környezetünkben, a magyar-magyar együttműködés töretlen marad. „Az erdélyi magyarok és a Budapesti kormány számíthat egymásra. Amikor arra van szükség, hogy harcoljunk, akkor váll-vállvetve harcolunk egymásért, ahogy tettük az elmúlt években. Ha meg építkeznünk kell, akkor akadályokat nem ismerve tesszük, közösen, mert a mi életünk nagy tanulsága, hogy a nemzet egy, a nemzet oszthatatlan!” – mondta Kelemen a sorok között ülő Soltész Miklós miniszterelnök-helyettes államtitkárhoz is címezve.