Pedagógusszövetség: Az új tanügyi törvény módosítása nélkül nem fog működni az új középiskolai kerettanterv

A 2023-ban elfogadott közoktatási törvény módosítására és a tananyag teljes átdolgozására van szükség ahhoz, hogy alkalmazható legyen a középiskolai kerettanterv, mondja Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke. A március 6-ig közvitára bocsátott tervezet kezdeményezői a rugalmasságot, az iskola és a diák választási lehetőségeinek növelését emelték ki, de a szakemberek közül többen rögtön jelezték, hogy ebben a formában a kerettanterv hátrányos lenne a kisebbségi oktatás számára (erről szóló cikkeink itt és itt olvashatóak). Az RMPSZ a kisebbségi oktatásért felelős államtitkársággal és az RMDSZ-szel közösen javaslatcsomagot nyújtott be a minisztériumhoz, erről kérdeztük Ferencz-Salamon Alpárt. Néhány fontosabb állítás az RMPSZ alelnökétől:

• A közvitára bocsátott tervezet valójában korlátozza a mozgásteret a kötelezően választható tantárgyak és tantárgyi témák esetében
• Az új kerettanterveket a régi tananyagi körülmények között alkalmazni katasztrofális eredményekhez vezethet
• A törzsanyagban szereplő óraszámnak megfelelően differenciált tananyagot és ehhez igazított vizsgatételeket kell lehetővé tenni, például a magyar és a román tantárgy esetében a humán, illetve a reál profilú osztályokban
• A román nyelv oktatásában, akárcsak az idegen nyelvek esetében, lehetővé kell tenni a csoportbontást

A középiskolai kerettanterv módosításának egyik célja, hogy kevésbé legyen túlzsúfolt az iskolások programja. A közvitára bocsátott terv szerint a kisebbségi iskolákban a magyar nyelv és irodalom tanulásából adódó plusz óraszámot a választható tantárgyak mennyiségének csökkentésével lehetne ellensúlyozni vagy az iskola dönthet úgy, hogy második idegen nyelvet nem tanulnak a diákok, és akkor nem is kell ebből érettségizniük. Ezzel kapcsolatban mit javasoltak?

Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy szövetségünk nincs megelégedve a minisztérium által közvitára bocsátott kerettanterv-javaslatcsomaggal sem tartalmi, sem procedurális szempontból.

Egyrészt úgy gondoljuk, hogy az új tanügyi törvény által előírt új Nemzeti Alaptanterv kidolgozásának szükségessége, illetve a törvény szellemisége megkövetelte (volna) a közoktatás minden szintjét érintő, átfogó curriculáris reform elindítását. Nem lehet a pandémia előtt kidolgozott elemis és 5-8-as tanterveket és kerettanterveket a világjárvány utáni időszak teljesen megváltozott oktatási igényeihez hatékonyan alkalmazni. Ugyanakkor az új törvény szerinti tananyagi reform középiskolás szinttel történő elindítása ismét összehangolatlan követelményeket, illetve az oktatási szintek közötti szakmai-tartalmi-követelményrendszeri szakadékok mélyülését eredményezhetik. Továbbá úgy értékeljük, hogy a közvita időszakában főként az iskolában töltött idő mennyiségére (kerettantervi óraszámok) lett helyezve a hangsúly, holott a valós curriculáris megújulást elsősorban a minőségi, tartalmi, korszerű fejlesztési területeket érintő szempontok szerinti szakmai vita tudta volna hatékonyan elindítani.

Másrészt úgy gondoljuk, hogy a kezdeményezők által meghirdetett kerettantervi flexibilitás és curriculáris deszcentralizáció elve a többségi oktatás szempontjából is csak korlátozottan, a kisebbségi oktatásban pedig aligha valósulhat meg.

A teljes vitaanyag arra a logikára van/volt felépítve, hogy a választható tantárgyaknál ugyan mutatkozik mozgástere az iskoláknak, ellenben a kötelezően választható tantárgyak és tantárgyi témák kategóriájánál ezt a mozgásteret is jelentős mértékben korlátozták. Mindez a kisebbségi oktatás esetében hangsúlyosabban mutatkozott, hisz a magyar nyelv és irodalom beépítése, illetve ez által a második idegennyelv választható tantárgyak csoportjába történő irányítása az opcionális tárgyak csoportját még nagyobb mértékbe leterhelte.

Harmadrészt, a munkacsoportok munkáját nagymértékben megnehezítette a munkafolyamat alatt közzétett miniszteri egyeztetések eredményeinek híradásai is, (lásd történelem vagy a földrajz körüli vita, vallásórák helyzete, latin tantárgy kérdésköre stb.), amely a közvitára bocsátott anyag relevanciáját, a legtöbb szakirány esetében teljes mértékben megkérdőjelezte. Mindehhez a keretekhez, amelyekhez igazodni kellett, hozzáadódnak azok a törvényi keretek is, amelyeket a jelenleg érvényben levő 198/2023-as közoktatási törvény, vagy az abból fakadó módszertanok (lásd. pl. a vallásórák, a A zsidók történelme. A Holokauszt. / Kommunizmus története tanórák köztelezettsége vagy az új érettségi rendszer vizsgakövetelményei) előírnak.

A pedagógusok szövetsége, együttműködve a kisebbségi oktatásért felelős államtitkársággal és az RMDSZ oktatásért felelős főosztályával 17 munkacsoportot hozott létre a kisebbségi magyar oktatás szemszögéből releváns középiskolai kerettanterv-javaslatok szakmai véleményezése és a kisebbségi oktatás szempontjaihoz történő igazítása érdekében. A fő cél az volt, hogy a jelenleg érvényben levő kerettantervi összóraszámokhoz képest a középiskolás diákok heti óraszámai csökkenjenek. Továbbá fontos szempont volt, hogy méltányos körülményeket teremtsünk a kisebbségi oktatást érintően, minden szakirány sajátosságának figyelembe vételével a második idegennyelv tanulásának, a román nyelv és irodalom, mint nem anyanyelvi nyelv elsajátításának támogatásának, az egészséges életmódra történő nevelés fontosságának, illetve adott szakok kisebbségi oktatási nyelven történő alkalmazásának.

Javaslatcsomagunkban kértük a kerettantervek fokozottabb flexibilizációját és deszcentralizációját, különös hangsúllyal a kötelező törzsanyag óraszámainak csökkentésére, a választható és szakspecifikus tanórák szabadabb alkalmazhatóságát. Beadványunkban hangsúlyoztuk, hogy szükség van a középiskolai kerettantervek mellett az óvodai, elemi és az 5-8-as oktatás kerettanterveinek újragondolására, új, 21. századi követelményeknek megfelelő tantervek fejlesztésére a közoktatás minden oktatási szintjén, illetve átfogó, alapos és újragondolt pedagógusképzési és továbbképzési programok bevezetésére és fokozottabb központi finanszírozására is.

Ami a második idegennyelv kérdéskörét illeti, munkacsoportjaink igyekeztek olyan mértékben kerettantervi mozgásteret biztosítani tanintézményeink számára, hogy helyi szintű döntéssel, a különböző szakok sajátosságait figyelembe véve lehetőséget biztosíthassunk a szakspecifikus tananyagrész keretóraszámaiból és/vagy a választható tantárgyak óraszámaiból a második idegen nyelv oktatásának, amennyiben iskolaszinten ezt fontosnak és szükségesnek ítélik meg. Fontos itt megjegyeznünk, hogy a javaslatcsomag hangsúlyozza az idegennyelvek oktatása terén a nyelvi készségek szerinti csoportbontás szükségességét.

A minisztérium tervezetében a reál osztályok esetében 11-12. osztályban csak két magyar és román óra szerepel a törzsanyagban, amit nem lehet a profilnak megfelelő választható tantárgyakból kiegészíteni. Ez sokak szerint kevés, főleg, hogy ezek érettségi tantárgyak, és eddig gyakorlat volt az, hogy az opcionális tantárgyak tulajdonképpen érettségi tantárgyak voltak. Ezzel kapcsolatban milyen javaslat született?

Ki kell hangsúlyozni már a legelején, hogy mind a többségi, mind pedig a kisebbségi kerettanterv-javaslatok alkalmazhatóságának első és legfontosabb, elmaradhatatlan feltétele egy teljes és átfogó tananyagi reform. Az új kerettanterveket a régi tananyagi körülmények között alkalmazni katasztrofális eredményekhez vezethet. Ugyanakkor, a kerettantervi (legyen az többségi vagy kisebbségi) javaslatok egy jó része, akárcsak a kérdés által érintett témakör is, törvénymódosítást vagy kiegészítést igényel.

Erre a specifikus kérdésre részben a tanügyi törvény ad választ. A 2023/198-as közoktatási törvény 102-es cikkelyének 4-es bekezdése előírja a többségi humán tagozatot illetően a differenciált érettségi alkalmazásának lehetőségét. A törvény ezt elősorban a filológia szakra alkalmazza, de a kerettantervi javaslatok nagyobb óraszámot írnak elő a reál osztályokkal szemben a társadalomtudomány osztályt érintően is, így a többségi oktatás érettségi próbáit illetően is törvényi pontosításra lesz szükség.

Tekintettel a hangsúlyos óraszámkülönbségekre, az A3-as (a kisebbségi román nyelv érettségi próba) esetében is differenciált tananyag bevezetését és ehhez igazított vizsgatételek alkalmazását kell lehetővé tenni a kisebbségi humán tagozat osztályai, és a kevesebb heti óraszámmal rendelkező más szakok osztályai számára. Ehhez is a törvény kiegészítésére, módosítására van szükség.

A kisebbségi diákok románoktatásának hatékonyabbá tételére milyen javaslatok születtek a kerettanterv szintjén?

Elsősorban javasoltuk, hogy minden szinten és minden szak esetében a román nyelv oktatásában, akárcsak az idegen nyelvek esetében, lehetővé kell tenni a csoportbontást. Mint ismeretes, a közoktatásban minden csoportbontás további poszt-szükségletet, így többletfinanszírozási szükségletet is eredményez, amelynek kereteit az oktatási minisztériumnak biztosítania kell. A csoportbontás módszertanát illetően kihangsúlyoztuk, hogy ez elsősorban az adott diákcsoport nyelvi kompetencia-szintjének megfelelően kell megtörténjen, akárcsak az idegennyelv oktatás esetében is, annak érdekében, hogy az iskola a nyelv elsajátításához a legmegfelelőbb nyelvi körülményeket tudjon teremteni. Ugyanakkor szorgalmazzuk, hogy ahol csak lehet, a szakspecifikus tárgyak (CS-curriculum de specialitate vagy CS flexibil) és/vagy a választható tárgyak keretóraszámaiból az iskola a szükségnek megfelelően különítsen el a verbális és írott román szövegértést és szövegalkotást támogató, elmélyítő tanórákat.

Kritika volt az is, hogy az új tanügyi törvényben megfogalmazott érettségi követelményekkel nincs összhangban a javasolt kerettanterv, mert nem fektet hangsúlyt az ún. komplementáris tantárgyakra, amiből majd vizsgázni kell, és a szaklíceumok esetében a szaknak megfelelő választható tantárgyakra sem. Ezzel kapcsolatban van új javaslat, illetve a szaklíceumok számára milyen fontos javaslatok születtek még?

A szaklíceumok esetében az előbbiekben vázolt javaslatok mellett (mint például a nyelvi kompetencia szintek szerinti csoportbontás) szakembereink fontosnak látják a szakspecifikus tanórák óraszámainak keretében egy Szakspecifikus nyelvezet román nyelven témájú tantárgy bevezetését, annak érdekében, hogy lehetőség adódjon elsajátítani az adott szak jellegzetes szókincsét, illetve fejleszteni ezáltal is a szakoktatásban részesülő diákok kommunikációs kompetenciáit, növelve esélyeiket a munkapiacon való elhelyezkedés terén.

A munkacsoportokban kiemelt figyelemmel kezelték a tanórák számának a csökkentését, a kerettantervek érettségi követelményekkel történő összehangolását, illetve a kerettantervi óraszámok olyan szintű újrarendezését, hogy hangsúlyosabban támogatva legyen mind az iskolai felkészülés a szakmai gyakorlatra (pl. labor órákat érintő javaslatok, új tárgyak/technikai megoldások oktatása a Vállakozástan és az Alkalmazott informatika tantárgyak keretén belül stb.), mind pedig az érettségire.

Kisebbségi diákokat érintő probléma az is, hogy vannak kisebb középiskolák, ahol egyetlen osztály működik évfolyamonként, és még az is osztott, például filológia-természettudomány profilú, és ilyen helyen nem biztos, hogy teljesíteni lehet a csoportok minimális létszámát, illetve azzal is gond lehet, hogy a törzsanyag csökkentésével kijön-e a tanárok katedrája. Ezzel kapcsolatban volt-e javaslat?

Úgy gondolom, hogy ez elsősorban olyan kérdés, amelyet nem is főként a kerettantervek szintjén, hanem inkább a törvényi előírások szintjén kell orvosolni. Mi erre a megoldást egyrészt abban látjuk, hogy a kerettanterv engedje meg azt, hogy az iskolák a helyi szükségletek szerint tudják alakítani kerettantervi óraszámaikat, ezáltal hatékonyabban megfelelve körülményükből, helyeztükből adódó sajátos kihívásaiknak. Ezt a típusú flexibilizációt is javasoltuk megfontolásra az oktatási minisztérium fele. Másodsorban kihangsúlyozom ismételten azt is, hogy akárcsak más problémák esetében is, ebben a helyzetben is szükség lesz a közoktatási törvény előírásainak pontosítására, kiegészítésére.

A pedagógia profilú osztályoknál is felmerült az a probléma, hogy sok, a szaknak megfelelő tantárgy nem jelent meg a törzsanyagban. Erre vonatkozóan mit javasoltak?

A pedagógiai profilú osztályok esetében is a fő célok közé tartozott az, hogy egyrészt csökkenjen a jelenleg érvényes összóraszámokhoz képest a heti összóraszám, illetve a kisebbségi (pontosabban a magyar) pedagógiai középiskolai oktatás szakspecifikus tárgyai (pl. magyar szakdidaktika, alkalmazott nyelvtan vagy magyar gyermekirodalom) legyenek kellőképpen beillesztve a kisebbségi kerettantervbe.

A pedagógusszövetségnek volt-e még más fontos javaslata, ami kimondottan a kisebbségi diákokat érinti?

Legfontosabb és legalapvetőbb üzenetünk az, hogy a kerettantervek előírásainak összhangban kell lenniük a törvényi előírásokkal, illetve ezek alkalmazásához elmaradhatatlan egy új tananyag kidolgozása és alkalmazása is. Elkerülhetetlen lesz a közoktatási törvény módosítása. Én azt sem zárom ki, hogy pontosan az új kerettantervekhez lesznek „igazítva” a tanügyi törvény releváns szakaszai, cikkelyei. A nemrég záruló közvita sarkalatos kérdései ezt vetítik előre. Ugyan a közvita hivatalos időszaka lejárt, de a társadalmi vita folytatódik. Ennek eredménye, miniszter úr szerint, egy újabb javaslatcsomag elkészülése és rövid vitára bocsátása lesz a tavasz folyamán, amelyre a pedagógusszövetség felkészült, és parlamenti döntéshozóinkkal együttműködve látjuk a szükséges törvényi összehangolási területeket is.