Jóváhagyták Románia és Bulgária teljes csatlakozását a schengeni térséghez

Az Európai Unió belügyminiszterei a mai brüsszeli ülésükön jóváhagyták, hogy Románia és Bulgária 2025. január 1-jétől teljes mértékben csatlakozhasson a schengeni térséghez, beleértve a szárazföldi belső határok ellenőrzésének eltörlését. Az információt több forrás is megerősítette, köztük az Agerpres hírügynökség.

A schengeni csatlakozás folyamata idén már előrehaladt: 2024. március 31-én megszűntek az ellenőrzések Románia és Bulgária tengeri és légi belső határain. A mai döntés alapján 2025-től a szárazföldi belső határokon is eltörlik az ellenőrzést, így a két ország teljes jogú schengeni taggá válik.

A magyar EU-elnökség jelentős szerepet játszott a csatlakozási folyamat előmozdításában. A csatlakozás ügye a december 12-i JAI tanácsülés napirendjére került, miután november 22-én Budapesten informális találkozót tartottak Románia, Bulgária, Magyarország és Ausztria belügyminiszterei. Ezt követően december 9-én Cătălin Predoiu román belügyminiszter videókonferencián egyeztetett magyar kollégájával, Pintér Sándorral, hogy előkészítsék a döntést. Predoiu elismerően méltatta a magyar elnökség „folyamatos és aktív támogatását”.

A mai ülésen szó esett az Európai Unió új határforgalmi rendszeréről is, amelyet az EES (Entry/Exit System) néven vezetnek be. Az EES a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésének automatizált nyilvántartására szolgál majd. Az új rendszer részeként az első belépéskor ujjlenyomatot vesznek, vagy fényképet készítenek, amelyeket digitális adatfájlban rögzítenek.

A JAI Tanács a schengeni csatlakozáson kívül több fontos témát is megvitatott, például az EU migrációs és menekültügyi paktumának előkészítését, a belső biztonságot érintő kérdéseket, valamint az online gyermekbántalmazás elleni fellépés új uniós szabályozását. A magyar elnökség ezen túlmenően bemutatta a 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó stratégiai irányvonalak tervezetét.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozása több mint egy évtizedes késlekedés után valósul meg. Az Európai Bizottság már régóta hangsúlyozza, hogy mindkét ország teljesítette a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat. A mai döntés a régió stabilitása és integrációja szempontjából történelmi lépésnek számít.

Románia kötelezettségei Schengen-tagként

A csatlakozással Románia felelősséget vállal az EU külső határainak védelméért, beleértve a Szerbiával, Ukrajnával és Moldovával közös szárazföldi határokat, valamint a Fekete-tenger térségét. A határok őrzésében az első időszakban osztrák és magyar határőrök is segítik az országot.

Romániának továbbá alkalmaznia kell a Schengen-kódex szabályait, beleértve a határvédelem, a vízumkiadás és az adatvédelem területén megfogalmazott követelményeket. Az ország már csatlakozott a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS), amely lehetővé teszi az információcserét a tagállamok között a bűnözés és illegális tevékenységek visszaszorítása érdekében.

Iohannis: A teljes jogú schengeni tagság megerősíti Románia stratégiai pozícióját

Az ország a kelet és nyugat közötti kapu szerepét tölti be – jelentette ki Klaus Iohannis csütörtökön, a schengeni csatlakozás hírére reagálva.

Az államfő az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának aznapi döntésére reagált, amellyel jóváhagyták Románia és Bulgária teljes körű schengeni csatlakozását.

Az elnök hangsúlyozta, Románia számos akadályba ütközött a folyamat során, és technikai szempontból már rég felkészült a szabad mozgást biztosító schengeni övezethez való csatlakozásra. Emlékeztetett, hogy jómaga is számos tárgyalást folytatott az ügy érdekében.

„A mai döntés egyértelműen megerősíti: Románia schengeni tagságának alapját a teljesítmények és az elkötelezettség képezi” – fogalmazott.

Marcel Ciolacu: Történelmi jelentőségű döntés született

A román miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a román vállalatok számára ez óriási előnyt jelent: a határátlépés gyorsabb és olcsóbb lesz, csökkennek a logisztikai költségek, ami versenyképesebbé teszi a román termékeket.

Ez pozitívan hat a gazdaságra, új munkahelyeket teremt és élénkíti az üzleti életet. A miniszterelnök szerint a döntés azonnali előnyökkel jár a romániaiak számára, különösen a diaszpórában élőknek könnyíti meg az életét.

Az ünnepek idején már nem kell hosszú órákat várni a határokon, így több időt tölthetnek családjukkal. „Kevesebb stressz, több együtt töltött idő” – fogalmazott Ciolacu.

Ciolacu kiemelte, hogy a siker közös erőfeszítések eredménye. A kormányfő a hivatalba lépése óta a schengeni csatlakozást prioritásként kezelte. Köszönetet mondott olyan európai vezetőknek, mint Olaf Scholz, Pedro Sanchez, Giorgia Meloni és Orbán Viktor, akik támogatták Románia ügyét. Hozzátette: a döntés azt mutatja, hogy Románia megérdemli az egyenlő bánásmódot az EU-ban. Külön megköszönte a románok kitartását és támogatását. „Bebizonyítottuk, hogy Románia tiszteletet érdemel, és hogy polgárai ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint bármely más európai ország állampolgárai” – mondta.

Európai reakciók Románia és Bulgária schengeni csatlakozására

Az európai vezetők nyilatkozatai rávilágítanak arra, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nemcsak technikai előrelépés, hanem politikailag is fontos mérföldkő az EU egységének és biztonságának erősítésében.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az írta ki az X platformon, hogy:„Megtörtént. Eldőlt. Megérdemelten. Románia és Bulgária 2025. január 1-jén teljes mértékben csatlakozik Schengenhez. Gratulálunk mindkét ország népének, akik keményen és hosszan dolgoztak ezért. Egy erősebb Schengen biztonságosabb és egységesebb Európát jelent” – írta Metsola.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EB hivatalos közleményében üdvözölte a döntést, amely szerint 2025. január 1-jétől megszűnik a belső szárazföldi határellenőrzés. Von der Leyen az X-platformon Románia és Bulgária zászlójával posztolt, kifejezve támogatását.

Az Európai Bizottság hivatalos közleménye szerint „a döntés nemcsak a schengeni térség megerősítését jelenti, hanem hozzájárul a belső piac, az utazás, a kereskedelem és a turizmus fellendítéséhez. A szilárd schengeni térség erősíti az EU egységét, és globális szinten is versenyképesebbé teszi az Uniót.” A Bizottság hangsúlyozta, hogy Bulgária és Románia csatlakozása újabb lépés az erős és összekapcsolt Unió építése felé.

Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere történelmi pillanatnak nevezte, hogy Románia és Bulgária végre teljes jogú schengeni taggá válhatott, és elismerte, hogy mindkét ország technikailag készen állt a csatlakozásra.

Gerhard Karner, Ausztria belügyminisztere kiemelte, hogy Ausztria korábbi vétója eredményeként csökkent az illegális migráció az osztrák–magyar határ mentén, és most lehetővé vált a következő lépés a schengeni térség bővítésében.

Románia és Bulgária Schengen-csatlakozása: tíz év története

Tíz évnél is hosszabb periódust ölel fel a schengeni csatlakozás története, csak a legfontosabb mérföldköveket foglaltuk bele a kronológiába.

2011 – Az első próbálkozás

Románia és Bulgária 2007-es EU-csatlakozása után 2011-re készen álltak a schengeni csatlakozásra. Az Európai Bizottság elismerte, hogy mindkét ország teljesítette a technikai feltételeket. Azonban Franciaország és Németország vétót emelt, arra hivatkozva, hogy a két országban továbbra is problémák vannak a korrupció elleni harccal és az igazságügyi reformokkal. A schengeni csatlakozás akkor elmaradt, és a döntést folyamatosan elhalasztották.

2015 – A menekültválság új akadályokat teremt

A szíriai háború és a menekültáradat során több százezer ember érkezett a Balkánon keresztül az EU-ba. Ausztria és Hollandia attól tartott, hogy Románia és Bulgária schengeni tagsága újabb migrációs útvonalakat nyitna, amelyeken keresztül a menedékkérők akadálytalanul mozoghatnak. Ez a félelem tovább erősítette a bevándorlásellenes retorikát, különösen Ausztriában, ahol a kormány szigorú migrációs politikát folytatott.

2019-2022 – Az Európai bizottság is rábólintott

Az Európai Bizottság 2019-ben megállapította, hogy Bulgária, majd 2022-ben, hogy Románia is teljesítette az igazságügyi reformokra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó feltételeket. Ezek az úgynevezett „Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus” (CVM) keretében végrehajtott reformok alapvető fontosságúak voltak a két ország schengeni csatlakozásához. A CVM-et 2023-ban formálisan megszüntették, ami fontos politikai akadályt hárított el.

2022 – Az osztrák és holland vétó

Bár 2022 végére minden technikai és politikai feltétel teljesült, Ausztria és Hollandia továbbra is vétót emelt a schengeni bővítés ellen. Ausztria 75 ezer regisztrálatlan menedékkérő érkezésére hivatkozott, míg Hollandia főként Bulgária esetében tartotta aggályosnak a határvédelem hatékonyságát. A döntést így ismét elhalasztották, noha az EU többsége támogatta a bővítést.

2023 decembere – Megszületik a kompromisszumos döntés a légi csatlakozásról

A légi és tengeri határellenőrzések megszüntetéséről szóló döntést 2023 végén hozták meg, az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása alapján. Ez lehetővé tette, hogy 2024. március 31-étől Románia és Bulgária légi és tengeri határain megszűnjön a belső ellenőrzés. Ez előkészítette a tulajdonképpeni, teljes schengeni tagságot. A döntés megmutatta, hogy mindkét ország technikailag készen áll a schengeni szabályok alkalmazására, miközben politikai és technikai viták még akadályozták a szárazföldi határellenőrzések eltörlését.

2024 – A fordulat és a magyar elnökség szerepe

2024-ben a magyar EU-elnökség prioritásként kezelte Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Novemberben négyoldalú megállapodás született Magyarország, Ausztria, Románia és Bulgária között, amely előirányozta a bolgár-török határ közös védelmét és ideiglenes ellenőrzéseket a román-bolgár, valamint a magyar-román határon. Ezek a lépések segítettek meggyőzni Ausztriát, hogy felhagyjon a vétóval. December 12-én a belügyminiszterek egyhangúan megszavazták a bővítést.

2025 – A teljes csatlakozás

Január 1-jétől Bulgária és Románia belső szárazföldi határain megszűnik az ellenőrzés, így a két ország végre teljes jogú schengeni taggá válik. Ez az utazások és áruszállítás gyorsítását, a gazdasági kapcsolatok erősítését és a belső piac további integrációját eredményezi.

Miért jó Romániának a schengeni csatlakozás?

Victor Negrescu, a PSD európai parlamenti képviselője három fő területre bontotta a schengeni csatlakozás előnyeit: gazdasági, társadalmi és politikai hasznok, amelyek rövid és hosszú távon is jelentős változásokat hoznak Románia számára.

1. Gazdasági előnyök
Az elmúlt években a Schengen-tagság hiánya azonban óriási veszteségeket okozott. Csak 2022-ben a román közúti árufuvarozás 2,32 milliárd eurós bevételkiesést szenvedett el a határokon töltött várakozási idő miatt, amely évente 23,5 millió órát tett ki. Az elmúlt évtizedben az árufuvarozási szektor összesen 16,6 milliárd eurót vesztett a kieső bevételek és elmaradó beruházások miatt.

Most a schengeni csatlakozás akár 2%-kal növelheti Románia GDP-jét már 2025-ben, és ez a hatás évtizedeken át érezhető lesz. A legnagyobb nyertesek az ipar, a mezőgazdaság, a turizmus és a szállítmányozás lesznek. A határmenti térségek kiemelt gazdasági csomópontokká válhatnak, ahol jelentős fejlesztések indulhatnak. Mindez attól is függ, mennyire lesz vonzó Románia a befektetők számára, és hogyan tudja kihasználni az európai belső piac nyújtotta lehetőségeket.

Továbbá a határmenti régiók jelentős gazdasági központokká fejlődhetnek, ahol az uniós piaci lehetőségek még több befektetőt vonzanak.

2. Társadalmi előnyök
A csatlakozással a román állampolgárok végre teljes jogú európai polgárokká válnak, korlátozások nélkül mozoghatnak az EU-ban, és az ország is vonzóbb lesz a turisták és a befektetők számára. A schengeni mechanizmusok javítják az ország belső biztonságát és a határvédelem hatékonyságát. Az EU-ból érkező anyagi támogatások szintén segítenek a biztonsági rendszerek fejlesztésében.

3. Politikai előnyök
A schengeni csatlakozás azt üzeni, hogy Románia helye az Európai Unióban végleges és megkérdőjelezhetetlen. Ez egy erős érv az euroszkeptikusokkal szemben, akik gyakran kétségbe vonják Románia teljes integrációját. A csatlakozás erősíti az ország pozícióját az EU-ban, és még szorosabbra fűzi az együttműködést a többi tagállammal.

A schengeni csatlakozás tehát nemcsak az utazás megkönnyítését jelenti, hanem egy erősebb, stabilabb és versenyképesebb Románia lehetőségét, amely végre teljes jogú résztvevője lesz az európai közösségnek.