Érvénytelenítette az alkotmánybíróság az elnökválasztást, a folyamat sérülésére hivatkozva

Közzétette péntek este honlapján a romániai elnökválasztási folyamat érvénytelenítéséről hozott határozatának indoklását az alkotmánybíróság. Eszerint a választókat félretájékoztatták, az egyik jelölt pedig törvényt sértett a kampányfinanszírozása elhallgatásával.

A szavazás szabadságát sértette, hogy a választókat félretájékoztatták egy olyan választási kampány révén, amelyben az egyik jelöltet agresszíven népszerűsítették, a nemzeti választási törvények megkerülésével és úgy, hogy visszaéltek a közösségi médiaplatformok algoritmusaival, áll az indoklásban.

Az alkotmánybíróság szerint a választások manipulálása annál is inkább nyilvánvaló volt, hogy az egyik jelöltet népszerűsítő választási anyagokon nem tüntették fel a kampányanyagok 370/2004 törvény szerinti sajátos jeleit. Ezen túlmenően a jelölt a közösségi médiafelületeken is előnyben részesült, ami a választók akaratnyilvánításának torzítását eredményezte.

Ugyanakkor az indoklás arra is kitér, hogy az egyik jelölt megsértette az elnökválasztás kampányfinanszírozására vonatkozó választási jogszabályokat. Az Állandó Választási Hatósághoz benyújtott, a kampányköltségvetésére vonatkozó nyilatkozatok, amelyekben 0 lejről számolt be, ellentmondanak a belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat tájékoztatásában szereplő adatoknak, írja az alkotmánybíróság, amely megállapítja, hogy a választási kampány finanszírozásának átláthatóságának elve sérült, és gyanú merült fel a választások tisztaságát illetően.

Az indoklásban az is szerepel, hogy az új elnökválasztás időpontjáról a kormány dönt, a jelenlegi államfő, azaz Klaus Iohannis pedig hivatalban marad az új elnök eskütételéig. Ezt korábban maga Iohannis is bejelentette.

Az alkotmánybíróság pénteken az elnökválasztás érvénytelenítéséről döntött, mindössze két nappal a Călin Georgescu és Elena Lasconi közötti második forduló előtt, miközben a külföldi szavazóhelyiségekben már elkezdődött a voksolás.

A döntést azután hozták meg, hogy csütörtökön többen is beadvánnyal fordultak a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT), amelyben az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítését kérték azokra az információkra alapozva, amelyek a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) titkosítás alól feloldott dokumentumaiban szerepeltek.

Államcsínynek nevezte Diana Şoşoacă, az SOS Románia párt elnöke az államfőválasztás folyamatát érvénytelenítő alkotmánybírósági döntést. Szerinte a romániai és a külföldi titkosszolgálatok közötti harc eredménye.

„Az államcsíny október 5-én történt, és most egy új forradalomra van szükségük (...). Harc folyik, mert azt akarják, hogy Románia csatlakozzon a háborúhoz. Ezért kérem az S.O.S. Románia tagjait és támogatóit, valamint minden jószándékú embert, hogy ne tegyék kockára az életüket azoknak a pártoknak a kicsinyes érdekeiért, amelyek 35 éve teszik tönkre Romániát, és a titkosszolgálatokért, amelyeket végleg meg kell szüntetni és újraépíteni” – izzította híveit Şoşoacă az Agerpres szerint.

„Kedves barátaim, a karácsonyi böjtben vagyunk, és ma van Szent Miklós napja. Ezen a napon a román állam lábbal tiporta a demokráciát. A mai alkotmánybírósági döntés több mint jogi vita. Ez lényegében egy formalizált államcsíny. A jogállamiság mesterséges kómában van, az igazságszolgáltatás pedig politikai parancsoknak van alárendelve, és gyakorlatilag elvesztette lényegét. Ez már nem igazságszolgáltatás, hanem parancsra történik” – jelentette ki Călin Georgescu a Realitatea szerint. Ez volt az első reakciója az államfőjelöltnek, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás teljes folyamatát. Az elnökjelölt este 9 órakor tette közzé nyilatkozatát.

Georgescu továbbá arra panaszkodott, hogy ilyen körülmények között már nem igazságosságról beszélünk, hanem „a gyakorlatban a demokrácia elveit eláruló színlelésről”. „A nép hatalma a demokratikus állam alapja, mert szuverénnek lenni azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk a másik választását, hogy értékeljük az általános választójogot” – mondta Georgescu.

Hozzátette, hogy itt az ideje megmutatni, hogy „bátor nép vagyunk”, amely tudja, hogy a román nemzet sorsa és jogai saját kezében van.

„Látjuk magunk körül a félelemtől reszkető pártvezéreket. Félnek, hogy elveszítik hatalmukat és a kiváltságaikat, hogy őket leleplező akták kerülnek napvilágra, és vissza kell térniük abba a jelentéktelenségbe, ahonnan felemelték őket. Ezen a napon a romániai korrupt rendszer megmutatta igazi arcát, lepaktált az ördöggel. Én, Călin Georgescu, csak egy paktumot kötöttem: a román néppel és Istennel. Az első fordulóban leadott szavazatunkkal lelepleztük a korrupt és maffiaszerű rendszert, és visszanyertük népünk erejét. Ma jobban tudatában vagyunk, mint valaha, hogy milyen erő rejlik mindannyiunkban, egyénileg és közösen. A román nép nem adja meg magát” – tette hozzá.

Az alkotmánybíróság megtette a kötelességét, mert kiderült, hogy masszív választási csalás történt, és egy olyan hibrid támadás, amelyet egy másik állam indított Románia ellen, véli Cristian Pîrvulescu. A politológus a News.ro-nak azt mondta, ha az alkotmánybíróság nem lép közbe, az azt jelentette volna, hogy átadja az államot az idegen erőknek, ami elfogadhatatlan lett volna.

Pîrvulescu szerint az elvi kérdés, hogy ha valaki csal a választásokon, és illegális módon jut be a második fordulóba, akkor nem lehet megadni neki a lehetőséget, hogy jelöltként induljon.

A politológus úgy véli, hogy a szerdán bejelentett Európa-párti koalíció érvényes marad, de valószínűleg a pártoknak más jelöltjeik lesznek. „Ez az ő problémájuk, és kiderül, hogy képesek megérteni az ország pillanatnyi szükségletét a válságos időszak után, vagy nem, csak a pártérdekek vagy a párton belüli csoportok érdekei vezérlik őket” – mondta. Mint hozzátette, fontos lenne, hogy megalakuljon a kormány, az Európa-párti koalíciós egyezménynek megfelelően, mert stabilitásra van szükség, a romániai és a külföldi közvélemény ezt várja.

Pîrvulescu arra számít, hogy az újrakezdett elnökválasztási folyamat során Diana Şoşoacă és Călin Georgescu nem lesznek a jelöltek között.

Azt is hozzátette, hogy fontosnak tartja, hogy mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok megértették, hogy nagyon fontos ellenőrzés alatt tartani a közösségi oldalakon, főként a TikTok-on zajló választási hirdetéseket. „A TikTok egy virtuális ország, egy párhuzamos Románia, amelyben az algoritmus negatív érzelmeket, frusztrációkat, gyűlőletet kelt az emberekben, és ilyen hangulatban nem lehet korrekt választásokat szervezni” – fejtette ki az elemző.

A Központi Választási Iroda pénteken elutasította az Igazság és Tisztelet Európának Mindenkiért Párt (DREPT) kérését a parlamenti választások érvénytelenítésére. A kérelem ugyanis kifutotta törvényes határidőből.

Ugyanakkor a BEC szerint a választások érvénytelenítésére irányuló kérelmet csak a választásokon részt vett politikai alakulatok nyújthatják be a szavazás befejezésétől számított 40 órán belül, kizárás terhe mellett, és a kérelmet megfelelően indokolni kell, valamint csatolni kell az azt megalapozó bizonyítékokat.

Vlad Gheorghe Vlad, a DREPT párt vezetője pénteken közölte, hogy a választások érvénytelenítését kérte, ahogy tette azt a REPER és a SENS párt is.

A SENS párt elégedett az alkotmánybíróság határozatával, miszerint érvénytelenítették az elnökválasztás eredményeit, mert külföldi beavatkozást észleltek a román politikába. A párt szerint az alkotmánybíróság döntése azt mutatja, hogy Románia „a demokrácia egyik pillére Kelet-Európában”, és hogy egyetlen külső szereplő sem avatkozhat bele Románia belpolitikájába.

Ugyanakkor a parlamenti választások érvénytelenítését is kérik, választási csalással vádolva a Fiatal Emberek Pártját (POT). „A december 4. óta fennálló panaszunk pontosan ugyanezen törvénytelen gyakorlatok alkalmazására vonatkozott, tekintettel az Európai Bizottság vizsgálatára és arra a gyanúra, hogy külső állami szereplő avatkozott be a választási folyamatba. Várjuk a döntéseket a parlamenti választások ügyében is” – tette hozzá a SENS sajtóközleménye.

A Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő által támogatott SENS párt nem jutott be a parlamentbe, mert nem érte el a bejutáshoz szükséges küszöböt. A SENS arra panaszkodott a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy a szavazatokat nem megfelelőképpen számolták el bizonyos szavazókörzetekben, szavazataikból a POT párt is kaphatott.

A SENS, amelynek legismertebb tagjai között van Florina Presadă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) volt szenátora és az ACCEPT szervezet igazgatója, valamint Ana Ciceală, az USR volt bukaresti főtanácsosa, kevesebb mint 3%-ot szerzett a parlamenti választásokon.

Daniel David, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora az elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló alkotmánybírósági döntés után észérvekre és bölcsességre szólít fel. „Legyünk bölcsek, egyesítsük a »polarizált Romániákat« egyetlen erős, euroatlanti Romániában, mindenki jólétének érdekében!” – idézte az Agerpres.

„Folytassuk le újra az elnökválasztást racionális keretek között, és az euroatlanti elkötelezettségen belül válasszuk a legtöbb ember által kívánt utat, legyen az inkább baloldali, centrista, jobboldali vagy akár szuverenista-európai” – írta közösségi oldalán a rektor.

Az alkotmánybíróság pénteken úgy döntött, hogy az elnökválasztás teljes választási folyamatát érvényteleníti. A döntés értelmében az első forduló végereredményét törölték, és az elnökválasztás a nulláról indul újra, beleértve a választási kampány lebonyolításának programját is.

Elena Lasconi újra jelölti magát államfőnek, jelentette be Dominic Fritz, az USR első alelnöke, és felszólította az összes Európa-párti politikai szervezetet, hogy továbbra is támogassák azt a jelöltet, aki közülük legtöbb szavazatot kapta a november 24-i választásokon.

„Ez a jelölt Elena Lasconi, akire több mint 1 700 000 ember szavazott” – magyarázta Fritz a Hotnews összefoglalója szerint, és felszólított minden Európa-párti politikai szervezetet, hogy álljanak be mögé.

„Ismét felszólítunk minden pártot, ahogy az elmúlt napokban is tettük, hogy álljanak mögé, hogy leküzdjék a szélsőségességek most is létező veszélyét” – mondta Fritz.

Klaus Iohannis rendkívüli sajtótájékoztatón reagált az alkotmánybíróság döntésére, amely érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját. Az elnök elismerte, hogy a helyzet példátlan, de hangsúlyozta, hogy a döntés mindenkire kötelező, és azt be kell tartani.

Iohannis elmondta, hogy az első forduló után röviddel furcsa jelzéseket kaptak a titkosszolgálatoktól. „Először csak telefonon érkeztek a figyelmeztetések, hogy valami nem stimmel. Utasítottam, hogy vizsgálják ki, és hamarosan írásos jelentéseket kaptam. Azonnal összehívtam a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, ahol négy anyagot vizsgáltunk meg: a SRI, SIE, STS és a belügyminisztérium dokumentumait” – mondta.

A CSAT jelentésekből kiderült, hogy az egyik jelölt illegális kampányt folytatott, amelyet egy külföldi állam támogatott. „Ez nemcsak választási csalás, hanem nemzetbiztonsági ügy is volt, ezért döntöttünk a dokumentumok titkosításának feloldásáról és nyilvánosságra hozataláról” – fejtette ki.

Ez követően az alkotmánybíróság meghozta a döntését a választások érvénytelenítéséről, magyarázta az államfő.

Iohannis szerint a következő lépés az új parlament megalakulása és az új kormány kinevezése. Az új kormány feladata lesz, hogy új dátumot tűzzön ki a megismételt elnökválasztásokra.

A jelenlegi elnök pedig marad hivatalban.

„Az alkotmány egyértelmű: az elnök mandátuma addig tart, amíg az új elnök le nem teszi az esküt. Én maradok, amíg ez meg nem történik” – mondta határozottan.

Iohannis zárásként hangsúlyozta, hogy a demokrácia helyreállítása érdekében mindenkinek kötelessége együttműködni, és azt kérte a politikai szereplőktől, hogy kerüljék a pánikkeltést.

A REPER párt a Központi Választási Irodához (BEC) fordult a parlamenti választások érvényesítése érdekében. „Egyértelmű adatokkal rendelkezünk arról, hogy Oroszország beavatkozott a választásokba is, manipulálta és félretájékoztatta a lakosságot egy adott pártról. Úgy véljük, hogy ugyanazt az elvet, amely az elnökválasztás érvénytelenítéséhez vezetett a BEC döntése alapján, alkalmazni kell a parlamenti választásokra is, amelyek hasonlóan hibásak voltak” – írta a párt Facebookon közzétett bejegyzésében.

Közleményük szerint a parlamenti választások érvénytelenítésnél is garantálni kellene a tisztességes, demokratikus és átlátható szavazáshoz való jogot.

„Felszólítunk minden érintett szereplőt, hogy a polgárok érdekeit helyezze előtérbe, és biztosítsa, hogy a választások új fordulóját felelősségteljesen és tisztességesen szervezzék meg. A REPER továbbra is támogatni fogja a szilárd demokratikus értékekre és a jogállamiság tiszteletben tartására épülő európai Romániát” – tették hozzá.

Az Európai Parlament második legnagyobb frakciója is reagált az elnökválasztás érvénytelenítésére: Az Európai Szocialisták Pártja (PES) elfogadja az alkotmánybíróság döntését, „ami a demokratikus folyamatok védelme érdekében született” – fogalmazzák közösségi média oldalukon.

Szerintük ezeknek a folyamatoknak, választásoknak külső befolyástól mentesnek kell lenniük, azonban a román hírszerzés jelentése az ellenkezőjét bizonyította: az orosz befolyás masszívan érezhető volt.

„Az elnökválasztást újra ki fogják tűzni, de addig is Romániának stabil, Európa-párti kormányra van szüksége, és az újonnan megválasztott parlament mandátumát minél hamarabb meg kell erősíteni, hogy a stabilitás visszatérhessen az országba” – tette hozzá a PES.

A Központi Választási Iroda (BEC) péntek este úgy döntött, hogy a diaszpórában zajló szavazást azonnali hatállyal leállítják. Az érintett szavazókörökben a választási anyagokat azonnal lepecsételik és átadják a helyi diplomáciai képviseleteknek és konzulátusoknak.

Büntetőeljárást indít a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a Călin Georgescu kampányával kapcsolatban nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján, írja a HotNews. A DIICOT számítógépes támadások, információs rendszerek működésének megzavarásának kísérlete és az információs rendszerhez való illegális hozzáférés kísérlete miatt nyomoz, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács feloldotta Georgescu-akta titkosítását.

A DIICOT ezt azt követően jelentette be, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a független Călin Georgescu által megnyert elnökválasztás első fordulóját.

A DIICOT leszögezi, hogy jelenleg további bizonyítékokat gyűjtenek, a nyomozás ezen szakasza nem azt jelenti, hogy vádat emelnek.

Az RMDSZ tudomásul veszi az alkotmánybíróság pénteki döntését – jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Facebookra feltöltött videójában. Üzenetében Kelemen ugyanakkor hangsúlyozza, mivel példátlan esetről van szó, több magyarázatra van szükségük, mindenkinek több magyarázatra van szüksége.

„Egyrészt meg kell várnunk az alkotmánybíróság indoklását, másrészt arra van szükség, hogy az elnöki hivatal, a hírszerzés, az ügyészség, a DIICOT sokkal több információt hozzon nyilvánosságra, teljes transzparenciára van szükség, másképp a polgárok bizalma az állami intézményekben olyan mértékben megrendül, hogy visszaállítani nem lesz lehetséges” – mondta Kelemen, és azt is hozzátette, hogy ez óriási kockázatokkal jár hosszútávon.

„Azt várom, hogy sokkal több információt kapjunk arról, hogy miért jutott erre az alkotmánybíróság, amelyet mi tudomásul veszünk és betartunk” –

mondta az RMDSZ elnöke.

Kelemen szerint fontos kérdés, hogy ki lesz az ország elnöke december 21. után. Az RMDSZ elnöke felidézte ugyanis, hogy Klaus Iohannis jelenlegi államfő mandátuma akkor lejár.

„Az alkotmány azt is írja, hogy a mandátuma akkor ér véget, amikor az új elnök leteszi az esküt. Ebben a pillanatban nem tudjuk, hogy ezt hogyan fogja értelmezni az alkotmánybíróság” – mondta Kelemen. Megjegyezte, igaz ugyan, hogy az elnök mandátumát meg lehet hosszabbítani, de csak szükségállapot vagy háború esetén.

„Ezt én kockázatosnak tartom, nem tudom, hogy ki szeretné Romániát ekkor káoszba taszítani” – mondta. Szerinte ebben a kérdésben is az a legfontosabb, hogy tisztán lássanak az állampolgárok, mert van egy olyan lehetőség is, hogy az elnök a mandátuma lejárta után átadja a hivatalt a szenátus elnökének, aki ideiglenesen vezeti az országot. Kelemen hangsúlyozta, hogy ez már a szenátus új elnöke lenne.

Az RMDSZ-elnök szerint az a legfontosabb, hogy az új parlament és az új kormány mielőbb megalakuljon. Úgy fogalmazott, hogy az új parlamentnek december 19-20. körül meg kell alakulnia, és mielőbb kormánya kell legyen az országnak, mert különben teljes káoszba fordul az ország, és az senkinek sem érdeke.

„Elvárom, hogy mielőbb vonják felelősségre azokat, akik miatt idejutottunk. Évek óta tudják, évek óta látniuk kell, hogy mi történik, és ez milyen veszélyt hordoz” – zárta mondandóját Kelemen Hunor.

Cristian Diaconescu, független államfőjelölt a Digi24 műsorában nyilatkozott az alkotmánybíróság döntéséről, amely érvénytelenítette az elnökválasztások első fordulóját. A politikus helyeselte a döntést, és hangsúlyozta, hogy Romániát súlyos támadás érte, ami a demokratikus folyamatokat sodorta veszélybe.

„Az ország agresszió áldozata. Egy agresszor állam támadásának vagyunk kitéve, és az ország biztonságáért felelős legfontosabb intézmények rendkívüli intézkedést hoztak, hogy megvédjék a demokratikus folyamatot” – mondta Diaconescu. Szerinte a helyzet megoldása az intézmények iránti bizalom helyreállításával kezdődik, és minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy hasonló támadások ne fordulhassanak elő a jövőben.

Diaconescu kiemelte, nincs helye hisztériának vagy pániknak, hanem jogi és alkotmányos eszközökkel kell biztosítani az ország stabilitását. Ez magában foglalja a kormány, a parlament és az államfői intézmény legitimitásának helyreállítását.

A politikus hangsúlyozta a legfelsőbb ügyészség által indított nyomozások fontosságát is: „Mielőbb le kell folytatnia és le kell zárnia a megkezdett vizsgálatokat, hogy fényt derítsen az események hátterére és felelősségre vonja a vétkeseket” – tette hozzá Diaconescu.

A független jelölt szerint a gyors és hatékony cselekvés kulcsfontosságú, hogy Románia politikai rendszere visszanyerje stabilitását és hitelességét.

"Várom az alkotmánybírók és az egész rendszer letartóztatását! „Vegyétek le a csaló mancsotokat a harcomról és az én áldozatomról és azoknak az embereknek az áldozatáról, akik az életüket adták ezért a harcért, csalók! Én mondtam és én mondom: Tik-tak” – írta Diana Șoșoacă, az SOS Románia párt vezetője a hivatalos Facebook-oldalán az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése után.

Elmondása szerint már akkor érvénytelen volt a választás, amikor őt kizártak az elnökjelöltek listájáról. "Most pedig akadályozzátok meg, hogy induljak, különben újabb államcsínyt rendeztek” – vádaskodott a szélsőjobboldali EP-képviselő. Șoșoacă elnökjelöltségét októberben utasította el az alkotmánybíróság.

„Isten soha nem fogja megengedni, hogy a nőt, aki a legkeményebben küzdött és mindent feláldozott az Istenszülőföldért, rosszul bánjanak vele. Isten nem alszik” – jegyezte meg Șoșoacă.

Cristian Terheș, a Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) elnöke és volt államfőjelölt, üdvözölte az alkotmánybíróság pénteki döntését, amely érvénytelenítette az államelnök-választások teljes folyamatát. Terheș szerint a választások szabálytalanságai „támadást jelentenek Románia szuverenitása ellen.”

„Az elnökválasztások megsemmisítése azután történt, hogy a CSAT nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amik bizonyították, hogy ellenséges befolyások érhették Romániát a választási folyamatban. Mint elnökjelölt és a PNCR vezetője, elsőként nyújtottam be óvást az első forduló eredményei ellen, majd később újabb beadványt tettem, a CSAT dokumentumaira hivatkozva, az egész választási folyamat megsemmisítését kérve” – nyilatkozta Terheș.

Terheș, aki maga is indult az elnökválasztáson, gyenge eredményt ért el. Mégis, az elnökválasztási botrány során kulcsfigurává vált, hiszen ő volt az első, aki óvást nyújtott be a választások ellen. Az első forduló eredményeit az alkotmánybíróság az újraszámlálás után érvényesnek ítélte, és elutasította Terheș beadványát. Miután azonban a CSAT dokumentumai nyilvánosságra kerültek, Terheș újabb óvást tett, amely végül a teljes választási folyamat megsemmisítéséhez vezetett.

A pénteki döntés példátlan helyzetet teremtett, hiszen a második fordulót már elkezdték a diaszpórában. Terheș kijelentései szerint a választások szabálytalanságai nemcsak a választás tisztaságát, hanem az ország szuverenitását is veszélyeztették.

Példa nélkülinek nevezte az alkotmánybíróság döntését Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt elnöke.

Szerinte egy ilyen fontos pillanatban elengedhetetlen, hogy a romániai lakosság higgadtságot, egységet és érettséget tanúsítson, az ország érdekeit és a demokratikus értékek védelmét helyezve előtérbe.

Ciucă azt mondta elnökjelöltként és vezetőként is átérzi a választás legitimitásának fontosságát, és mindent megtesz a gyanú tisztázása és a polgárok valódi akaratát tükröző tisztességes választás garantálása érdekében. „A jelenlegi helyzet nehéz próbatétel demokratikus intézményeink számára. Csak a nyílt párbeszéd, az átláthatóság és a jogállamiság tiszteletben tartása révén tudunk túllépni ezen a pillanaton, és megerősíteni a polgárok bizalmát Románia jövőjébe.
Romániának stabilitásra, jövőképre és együttműködésre van szüksége” – tette hozzá Ciucă. Arra kérve az embereket, hogy cselekedjenek érett módon és kölcsönös tisztelettel.

Klaus Iohannis elnök 19.00 órakor sajtónyilatkozatot tesz – jelentette be az elnöki adminisztráció, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást.

Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője szerint az Alkotmánybíróság döntését elfogadják, de az állami intézmények rossz működése vezetett a jelenlegi helyzethez. A Maszolnak nyilatkozó politikus hangsúlyozta, hogy fontos mielőbb érvényesíteni a parlamenti választások eredményét és új kormányt alakítani. Klaus Iohannis mandátuma szerinte addig tart, amíg az új elnök le nem teszi az esküt. Az RMDSZ célja egy hatékony kormányzás és a szélsőségesek elszigetelése a parlamentben, jelentette ki.

„Románia Elnökének mandátuma 5 éves és azt az eskütétel időpontjától kezdve gyakorolja” – idézi fel a Hotnews az alkotmány 83. szakaszát. A portál hozzáteszi, Klaus Iohannis 2019. december 21-én tette le a második elnöki mandátumának az esküjét, így mandátuma 2024. december 21-én jár le.

Az alkotmány említett szakasza ugyanakkor az is rögzíti, hogy az elnök az újonnan választott elnök eskütételéig gyakorolja mandátumát. Mivel az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy érvényteleníti az elnökválasztást, és teljesen elölről kell kezdeni a választási folyamatot, az új elnök biztosan nem tudja letenni a hivatali esküjét 2024. december 21. előtt.

Az alkotmány ugyanakkor két kivételt tesz, amikor meg lehet hosszabbítani az elnök mandátumát:

háború vagy katasztrófa esetén organikus törvénnyel meghosszabbítható.

A publicista szerint „teljes abszurdum”, hogy Georgescu újraindulhasson a megismételt választásokon. A Hotnewsnak nyilatkozó újságíró kategorikusan megmondta: „Hogyan engedhetjük, hogy Călin Georgescu újra jelölt legyen? Az egész választási folyamatot azért érvénytelenítették, mert az ő kampányát manipulálták. Ha emiatt törölték az eredményeket, akkor logikus, hogy Georgescunak nem lenne helye a listákon” – nyilatkozta Popescu.

A publicista szerint az alkotmánybíróság döntése, amely elrendelte az első forduló teljes újrakezdését, jogilag indokolt, de számos kérdést hagy maga után. „A választási manipuláció mértéke és az orosz beavatkozás ténye olyan szintű, hogy az első forduló eredményei nem tekinthetők hitelesnek. Azonban az a gondolat, hogy Georgescu újraindulhat, sérti az igazságosság alapelveit” – mondta.

Popescu hozzátette, hogy Georgescunak nemcsak politikailag, hanem jogilag is felelnie kellene. „Ez az ember Románia történetében az egyik legsúlyosabb választási botrány kulcsfigurája. Nemcsak hogy nem lenne szabad indulnia, hanem a hatóságoknak is nyomozniuk kellene ellene” – hangsúlyozta.

Popescu arra is figyelmeztetett, hogy a döntés tovább ronthatja Románia nemzetközi megítélését, ugyanakkor megjegyezte, hogy a társadalmi káosztól nem tart. „Románia képes lesz kezelni ezt a helyzetet. A legionáriusokkal és Georgescu szélsőséges támogatóival szemben az államnak erélyesen kell fellépnie” – zárta gondolatait a publicista.

Több napos ingadozás után a bukaresti tőzsde számai robbanásszerű emelkedésnek indultak, miután bejelentették az elnökválasztás teljes folyamatának érvénytelenítését, írja a Digi 24.

A Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) több mint 3%-os emelkedést regisztráltak a főbb indexek, miután az alkotmánybíróság pénteken úgy döntött, hogy megsemmisíti az elnökválasztás teljes választási folyamatát. A BET index, amely a 20 leglikvidebb vállalatának teljesítményét mutatja, 3,63%-kal, míg a BET-Plus index, amely a bukaresti értéktőzsde 43 leglikvidebb részvényét mutatja, 3,62%-kal emelkedett.

A Központi Választási Iroda pénteken 17 órakor ülésezik, hogy döntést hozzon a diaszpórában zajló szavazás leállításáról.

A diaszpórában a szavazás péntek délben, romániai idő szerint 12 órakor kezdődött, és jelenleg is folyamatban van, mivel hivatalos döntés még nem született.

A kormánynak új időpontot kell kitűznie az államfőválasztásokra, ami nem húzódhat el 75 napnál jobban, így valószínűleg jövő márciusban tartják az újra kiírt államfőválasztást – írja G4Media Cătălin Fenechiu liberális szenátor nyilatkozata szerint.

A szenátor szerint Klaus Iohannis egészen jövő márciusig, az új elnök eskütételéig a hivatalában maradhat.

Anamaria Gavrilă, a parlamentbe frissen bejutott Fiatal Emberek pártja (POT) elnöke, amelyik szintén Tiktok-kampánnyal Călin Georgescu népszerűségének farvizén tudott öt százalék fölötti eredményt elérni, rövid, de magabiztos üzenetet osztott meg a közösségi médiában a választási folyamat érvénytelenítése után. „Nyugodjanak meg! Călin Georgescu lesz Románia elnöke 2024-ben” – írta Gavrilă a Facebook-oldalán.

Georgescu kommunikációs csapata egyébként bejelentette, hogy az elnökjelölt pénteken este 21 órakor nyilvános nyilatkozatot tesz, amelyet élőben közvetít a Realitatea TV. Az még nem derült ki, hogy Georgescu személyesen lesz-e jelen a stúdióban, vagy videóhíváson keresztül jelentkezik be.

George Simion, az AUR vezetője, aki szintén támogatta Georgescut, arra kérte szimpatizánsait, hogy ne vonuljanak az utcára. „Ez a rendszer demokratikusan kell, hogy megdőljön. Ne hagyjuk magunkat provokálni” – írta Simion a Facebookon.

Valóban érdekes, történelmi napok ezek, írta Ana Birchall független elnökjelölt Facebookon, miután az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy megsemmisíti az elnökválasztás első fordulóját.

Szerint már korábban érvényteleníteni kellett volna az államfőválasztás első fordulóját. „Miért ilyen későn született ez a döntés? Mi történt tegnap és ma között? Mi a CCR indoklása?” – kédezte. Hozzátéve, hogy az alkotmánybíróság indoklása elengedhetetlenül fontos e kritikus kérdések tisztázásához.

„Nyilvánvaló volt, hogy az első forduló problémás volt, többek között a közvélemény-kutatások manipulációi vagy a média megvásárolt része miatt, amely nem szervezett tisztességes vitákat MINDEN jelölttel, amely bojkottálta például az én jelölésemet, megtagadva a románoktól a jogot, hogy megtudják, kik a jelöltek, mi a valódi önéletrajzuk, a tények stb. Úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban fontos, kritikus fontosságú, hogy megőrizzük a nyugalmat és helyesen elemezzünk. Minden erőszakra való felbujtást határozottan el kell ítélni” – tette hozzá Birchall egy alkotmánybíróság közleményéről készült képet is közzétéve.

Az elnökválasztás első fordulóját az alkotmánybíróság pénteken hozott példa nélküli döntése értelmében törölték.

Az ítélet két nappal a második forduló előtt született, amelybe a független jelölt, Călin Georgescu és az USR jelöltje, Elena Lasconi jutott be, és a diaszpóra már szavazott.

Romániai idő szerint 15 óráig több mint 33 ezer külföldön élő román fejezte ki választói véleményét.

Az alkotmánybíróság döntése elnökválasztások érvénytelenítéséről az egyetlen helyes megoldás a Legfelsőbb Védelmi Tanács üléséről származó dokumentumok titkosításának a feloldása után, amelyek azt mutatták, hogy a romániai szavazás eredménye az orosz beavatkozás miatt jelentősen torzult – jelentette ki Marcel Ciolacu, a PSD elnöke a Facebookon.

Ciolacu szerint a hatóságoknak ugyanakkor ki kell deríteniük, hogy kik a felelősek az elnökválasztás kimenetelének befolyásolására tett kísérletben.

„A románoknak egyértelmű, szilárd bizonyítékokon alapuló válaszokra van szükségük a hatóságoktól, mert ettől a vizsgálattól alapvetően múlik az állami intézményekbe és az ország működését megalapozó demokratikus folyamatokba vetett bizalom” – írta Ciolacu, aki párt államfőjelöltje is volt.

A PSD elnöke szerint most rendkívül fontos az új parlament mandátumának érvényesítése és az Európa-párti parlamenti többség megszerzése. Ciolacu szerint az Európa-párti többségnek egy olyan új kormányt kell támogatnia, amelynek prioritása Románia európai fejlődési útjának folytatása.

Hangsúlyozza, hogy a PSD a PNL-vel, az USR-vel, az RMDSZ-szel és a nemzeti kisebbségek képviselőivel megállapodást írt alá erről, és Ciolacu szerint a jelenlegi pártoknak egyetlen nemzeti célt kell saját érdekeik fölé helyezniük: a szélsőséges erők megállítását.

Az új Európa-párti kormány kinevezése fontos jelzés lenne a gazdasági környezet és a külföldi befektetők számára az elmúlt két hét aggasztó folyamataira. Az új kormány kinevezése ugyanakkor a miniszterelnök szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy meg tudják védeni a románok jövedelmét, és el tudjanak fogadni egy olyan 2025-ös költségvetést, amely garantálja a beruházási projektek európai pénzekből való folytatását.

Ciprian Ciucu, a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes első alelnöke az alkotmánybíróság döntésére reagálva azt mondta, hogy nem látja át egyelőre a helyzetet. „Túl korai lenne reagálni. Egy alapos elemzést kell végeznünk, mielőtt állást foglalunk. Egyelőre nem kommentáljuk a CCR döntését” – mondta Ciucu az Agerpres hírügynökségnek.

A döntés példátlan Románia történetében, és jelentős következményekkel járhat az ország politikai stabilitására és nemzetközi megítélésére. A választások újraindítása minden jelölt számára lehetőséget ad a kampány újrakezdésére, de az időközben kialakult botrányokat már elég nehéz meg nem történtté tenni, vélte a politikus.