Megnéztük, hogyan adhat a PSD szavazatokat az AUR-nak

„Mit akarnak még? Levágjam egyik lábamat bizonyítékként? Megszavaztuk, és írásban is rögzítettük: nem szövetkezünk az AUR-ral”

– fakadt ki Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államelnökjelöltje hétfőn egy alexandriai sajtótájékoztatón. Ciolacu sokadszorra ismételte már el a sajtónak, hogy a pártja soha nem fog szövetkezni a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).

Ciolacu azt is kijelentette hétfőn, hogy a PSD és az AUR együttműködéséről szóló információkat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai terjesztik. „Mit kellene még tennem ahhoz, hogy többé ne tegyenek fel nekem ilyen kérdéseket? A PSD soha nem fog szövetkezni az AUR-ral” – nyomatékosított a PSD államelnökjelöltje az idei államfőválasztás nagy témájával kapcsolatban.

A történet október elején kezdődött, amikor az alkotmánybíróság (CCR) elutasította Diana Șoșoacă elnökjelöltségét, majd ennek nyomán Központi Választási Iroda (BEC) is visszadobta a politikus jelölését. Az elemzők már ekkor felvetették, hogy a PSD antidemokratikus módon próbál beavatkozni az elnökválasztásba. A Șoșoacă elnökjelöltségét elutasító döntést ugyanis a PSD által jelölt négy alkotmánybíró, valamint a szövetségesének tartott RMDSZ bírója szavazta meg. A PSD először ebben az esetben mutatta meg, képes úgy alakítani az eseményeket, hogy több szavazatot kapjon az AUR jelöltje, George Simion. Diana Șoșoacă jelölésének elkaszálásával ugyanis mindenki arra számít, hogyha a politikus nem is, de a szavazóinak jelentős része Simiont választja az államfőválasztás első fordulójában, aki így bejuthat a második fordulóba, ahol aztán szépen megmérkőzhet Marcel Ciolacuval.

A téma nem ült el, Gigi Becali nyilatkozata alapján pedig már az úgynevezett Hrebenciuc-tervről kezdtek rebesgetni. A PSD fő stratégájának tartott politikus „tervének” lényege: a PSD helyi szervezetei úgy alakítanák az államfőválasztás első fordulóját, hogy szavazókörönként 10-20 szavazatot „átirányítanak” az AUR jelöltjére. A PSD ezzel szeretné megismételni a 2000-es forgatókönyvet, amikor mindenki kénytelen-kelletlen Ion Iliescura szavazott a nagyromániás Corneliu Vadim Tudorral szemben. Akkor Iliescu könnyedén megnyerte a második fordulót, és a PSD-nek azóta sem sikerült megszereznie az államfői tisztséget, pedig Adrian Năstase, Mircea Geoană, Victor Ponta és Viorica Dăncilă is indult a tisztségért.

A vádat megszellőztető Alexandru Muraru, a PNL Iași megyei elnöke azt írta a Facebookjára, hogy nagyjából 19 ezer szavazókör van, és ha mindenikből kap 20 szavazatot az AUR, akkor a PSD nagyjából 380 000 szavazatot „adhat” nekik. A szavazatok átirányításról beszélt akkor Nicolae Ciucă, a PNL elnöke és államfőjelöltje is. Az Agerpres összefoglalója szerint azt mondta, „ennél sokkal többről van szó”.

Akkor az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă kijelentette, technikailag ez „teljességgel lehetetlen”, hiszen senki sem tudja felnyitni a lezárt urnákat és kivenni belőle szavazólapokat úgy, hogy a körzeti választási irodák valamelyik tagja, a pártok küldöttei, a hazai vagy külföldi megfigyelők valamelyike ne venné észre. „Technikai és szavazatbiztonsági szempontból minden intézkedést meghoztunk, hogy ne legyen lehetőség csalásra a választási irodáknál” – mondta az AEP elnöke mintha félreértette volna a kérdést. Toni Greblă egyébként maga is a PSD emberének számít, 2008-2016 között a párt szenátora volt, és ők javasolták az Állandó Választási Hatóságba.

Muraru az említett posztjában az RMDSZ-t is említette, mint egy olyan szervezetet, ami ezt a mechanizmust alkalmazva kapott szavazatot a június 9-i EP-választásokon. Úgy érvelt, hogy miközben Iași megyében 98 magyar él, addig 2000 szavazatot szereztek. Majd Vaslui megyével nyomatékosított, ahol állítása szerint 28 magyar nemzetiségű él, az RMDSZ közel 1500 szavazatot szerzett.

Az RMDSZ-nek már volt egy kisebb botránya a 2019-es EP-választások után, hogy meglepően sok szavazatot kaptak az említett megyékben. A saját számításaink szerint 2019-ben a 473062 szavazatból 34452-t kaptak a Kárpátokon túlról, és talán az 5 százalékos küszöböt sem érték volna el nélküle. Ezt biztosra soha nem lehet kijelenteni, mert bár úgy tűnhet, hogy a Kárpátokon túl szinte nem is élnek magyarok, a szövetség mégis rendszeresen kapott szavazatokat onnan.

Az idei EP-választások hangos sikere után is megnéztük Kárpátokon túli szavazatokat, de mivel idén nem jelentettek mentőövet, nem is szólt akkorát, hogy az idei EP-választásokon még jobban sikerült az RMDSZ-nek a mozgósítás a Kárpátokon túl, az AEP adatai szerint összesen 44663 szavazatot gyűjtöttek. Különösen látványos volt például Dolj megyei szereplésük, ahol úgy gyűjtöttek 3575 szavazatot (szavazókörönként nagyjából 7 szavazatot jelent), hogy a helyhatósági választásokon egyetlen helyi jelöltjük sem volt a megyében. Ez egyébként bőven a duplája annak, amit 2019-ben kaptak ott. Öt évvel ezelőtt 1477 szavazatot gyűjtöttek Dolj megyében.

Ha megnézzük a két EP-választás közötti parlamenti választás eredményeit, akkor az látszik, hogy azon már nem aratott ekkora sikert az RMDSZ a Kárpátokon túl. Az előbb említett Dolj megyében 2020-ban a képviselői listájára 552 szavazatot kaptak, míg a szenátori listára 576-ot.

Persze felmerül, hogy annyira hidegen hagyja az említett megyék szavazóit az EP-választás, hogy ebből az alkalomból az RMDSZ-re ütik a pecsétjüket. Ezért megnéztük a korábbi EP-választások eredményeit is, de akkor még nem volt kiugró az RMDSZ a tág értelemben vett Erdélyen (Máramarost, Partiumot és Bánságot is ide értve) kívüli támogatottsága. A szavazatok mindenesetre nehezen magyarázhatók.

A szakértőknek csak elméleteik vannak a jelentős mennyiségű Kárpátokon túli szavazatra. Kiss Tamás szociológus az EP-választások utáni kiértékelőn azt nyilatkozta, a korábbi elemzéseikből az látszott, hogy az RMDSZ minden szavazókörzetben kap szavazatokat. A hipotézisük szerint egy olyan rendszer lehet kiépülve, amit a kisebb kisebbségek (pl. horvátok, szlovákok stb.) esetében is hozzájárul a parlamenti reprezentáció fenntartásához. Ebben az esetben a többségi pártok biztosítanak urnabiztosokat az adott kisebbségnek, és ők a családjukkal együtt a kisebbségi szervezetre szavazhatnak. A kutató ugyanakkor megjegyezte, egyelőre nincs statisztikai bizonyítékuk arra, hogy az RMDSZ is ezt az állami eszközökkel történő szavazatvásárlást alkalmazná.

Az RMDSZ nem nagyon akar nyilatkozni a témában, még júniusi megkeresésünk után a szövetség szóvivője, Csoma Botond nem kívánta kommentálni az eredményeket, és azóta sem válaszoltak például arra a kérdésünkre, hány szavazókörzetben volt idén delegáltja az RMDSZ-nek az összesen mintegy 9850 Kárpátokon túli szavazókörzetben. 2019-es siker után Porcsalmi Bálint akkori ügyvezető elnök és kampányfelelőse a Magyar Hangnak nyilatkozva azt mondta: a kulcs abban van, hogy az előző választásokhoz képest sokkal több szavazóbiztosuk volt a románok lakta megyékben. „Az RMDSZ-nek van néhány erős megyei szervezete Olténiában, ezek kiválóan dolgoztak. Beérett a három hónapos munkánk” – jelentette ki. Porcsalmi akkor állítása szerint megpróbáltak minél több körzetet lefedni szavazóbiztossal.

Kelemen Hunor 2019-ben a Krónika tudósítása szerint azt nyilatkozta, arra biztatták a Kárpátokon túli szervezeteiket, hogy ahol csak lehet, állítsanak urnabiztosokat, közülük pedig a legtöbben román emberek. Az RMDSZ elnöke akkor határozottan tagadta, hogy a szavazóbiztosok állítása során együttműködés lett volna a pártok között, azt állította, az RMDSZ mindössze felhasználta az elmúlt évek tapasztalatait, kapcsolatait. „Nem kértünk se magyar, se román párttagsági könyvet senkitől. Aki vállalta, megbíztuk a szavazóbiztosi teendőkkel. Nem kell túlbecsülni, de alábecsülni sem az RMDSZ szervezőképességét” – mondta a szövetségi elnök.

Az egyértelmű, hogy az PNL-s politikusok által AUR-nak vizionált szavazat szám nagyjából a kilencszerese-tízszerese annak, mint az RMDSZ kapott. Az említett Dolj megyében szavazókörönként átlag 7 szavazat jött ki, míg Alexandru Muraru mintegy 20 szavazat „eladását” vetítette előre. Igaz, az kevésbé lenne feltűnő, mint az RMDSZ esetében a nehezen magyarázható Kárpátokon túli szavazatok.

Ugyanakkor a kisebbségi szervezeteknél esetlegesen működő „szavazatvásárlást” az AUR esetében azért is nehezebb alkalmazni, mert Simion pártja valószínűleg a PSD segítsége nélkül is tud urnabiztosokat küldeni minden szavazókörbe.