Idén már nem a mentőövet jelentették az RMDSZ számára a Kárpátokon túli szavazatok

Míg öt évvel ezelőtt még a mentőövet jelentették, az idei európai parlamenti választásokon a Kárpátokon túlról érkező szavazatok csak fényesebbé tették az RMDSZ húszéves rekordot megdöntő eredményeit – derül ki a választási hatóság honlapján elérhető majdnem végleges adatokból. A számok azt mutatják, hogy az érdekvédelmi szervezetet összesen több mint 35 ezer választó támogatta azokban a térségekben, amelyekben a legutóbbi népszámlás szerint csak néhányan vallották magukat magyarnak. Vagyis az RMDSZ egy kisvárosnyi román szavazót is mozgósítani tudott azokban a megyékben, amelyek nagy többségében szervezete sincs.

EP-választások számokban 2014-től 2024-ig

A Kárpátokon túli szavazatok összesítésekor nem vettük figyelembe Bákó megyét és Bukarestet, ahol jelentősebb számú magyar közösség él. Így 24 megye adatait vizsgáltuk meg, azzal a megkötéssel, hogy a végleges Vrancea megyei adatokat rögzítő jegyzőkönyvek cikkünk megírásakor még nem voltak elérhetők a választási hatóság honlapján. Elérhetőek voltak viszont a szavazókörzetenkénti ideiglenes számok, amelyeket összeadva Vrancea megyében 977 RMDSZ-re leadott szavazat jött ki. E szerint a 24 Kárpátokon kívüli megyében összesen 35 147 szavazatot kapott idén az RMDSZ. A legtöbbet (3575-öt) Dolj, a legkevesebbet (619-et) Tulcea megyében. Dolj megyén kívül további három megyében (Suceava, Prahova, Konstanca) haladta meg a Winkler Gyula vezette jelöltlistát támogatók száma a 2000-et.

A még nem végleges eredmények szerint az RMDSZ 52,40 százalékos jelenlét mellett országosan 579 177 szavazatot kapott az idei EP-választásokon. Ez 6,48 százalékos szavazatarányt jelent, amihez 0,40 százalékponttal járultak hozzá a Kárpátokon túli szavazatok. E szerint az RMDSZ az Erdélyen kívüli támogatói nélkül is 6 százalékot meghaladó eredményt ért volna el, és a hiányuk nem veszélyeztette volna az 5 százalékos küszöb elérését.

Ez nem mondható el a 2019-es EP-választásokról, amikor az RMDSZ listája 49,65 százalékos jelenlét mellett országosan 476 777 szavazatot (5,26 százalék) kapott, amelyekből 28 043 érkezett a Kárpátokon túlról. Öt éve az 5 százalékos küszöb 453 491 szavazatot jelentett, és ezt a számot az Erdélyen kívüli támogatás nélkül nem érte volna el az RMDSZ, és nem szerzett volna európai parlamenti mandátumokat. Ez a veszély nem állt fenn viszont 2014-ben, amikor az RMDSZ rendkívül alacsony, 32,44 százalékos jelenlét mellett 350 689 szavazatot kapott (6,29 százalék), amelyek közül mindössze 5542 érkezett a Kárpátokon túlról.

Az idei EP-választások adatait az előző kettővel összevetve mindenesetre megállapítható, hogy az RMDSZ Erdélyen kívüli támogatottsága 2024-ben 2019-hez képest 25,3 százalékkal, 2014-hez képest pedig 406,3 százalékkal nőtt.

Azaz idén négyszer annyian szavaztak a román megyékben az érdekvédelmi szervezet listájára, mint tíz évvel ezelőtt.

A növekedés akkor is látványos, ha figyelembe vesszük a 2014-es és 2024-es választási részvétel közötti jelentős, 20 százalékpontos eltérést. Ha elfogadjuk, hogy az RMDSZ-re leadott voksok száma együtt mozog az urnáknál való jelenléttel, akkor a 2014-es 5542 szavazat idén csak mintegy 9 ezer szavazatnak felelne meg, nem több mint 35 ezernek.

Még látványosabbnak tűnik az RMDSZ támogatottságának Kárpátokon túli növekedése, ha az idei megyénkénti adatokat vetjük össze az előző EP-választások adataival. Kiderül például, hogy 2024-ben néhány Erdélyen kívüli megyében 2019-hez képest csökkent ugyan az RMDSZ-re leadott szavazatok száma, de Dolj megyében 142 százalékkal, Gorj megyében 85 százalékkal, Mehedinți megyében 80 százalékkal nőtt.

A tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest az RMDSZ támogatottsága Dolj megyében már 1563 százalékkal, Ialomița megyében 1295 százalékkal, Ilfov megyében 1190 százalékkal nőtt.

A fenti diagramokból kitűnnek a Dolj megyei adatok, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az olténiai régióban Giurgiu, Galac, Konstanca vagy akár Suceava megyétől eltérően az RMDSZ-nek nincs megyei szervezete. A Doljban idén szerzett 3575 szavazat egy nagyközségnyi magyarbarát szavazót, szavazókörzetenként átlagban 7 személyt jelent.

Vagyis még a legeldugottabb olténiai faluban is akadhatott hét olyan választó, akire hatni tudott az AUR-veszélyre és az EU változását sürgető üzenetekre alapozó RMDSZ-kampány. Olyan körülmények között, hogy Dolj megyében a legutóbbi népszámláláson 87-en vallották magukat magyarnak.

Válaszok nélkül maradt kérdéseink

Csoma Botond szóvivőtől szerettük volna megtudni, hogy a szervezet álláspontja szerint mi lehet a titka az RMDSZ Kárpátokon túli sikereinek. Többek között ezeket kérdeztük tőle:

• miként nőtt 25 százalékkal a Kárpátokon túli szavazatok száma 2019-hez képest, olyan körülmények között, hogy a jelenlét idén csak 2,75 százalékponttal volt magasabb?
• hogyan tudta az RMDSZ öt év alatt 142 százalékkal 3575-ra növelni a támogatói számát abban a Dolj megyében, ahol nincs szervezete és ahol 87-en vallották magukat magyarnak?
• hány szavazókörzetben volt idén delegáltja az RMDSZ-nek az összesen mintegy 9850 Kárpátokon túli szavazókörzetben?
• hány delegáltja volt az RMDSZ-nek a példaként kiemelt Dolj megyében?
• hogyan sikerült delegáltakat találni azokban a megyékben, ahol nincs RMDSZ-szervezet?
• számított-e az RMDSZ arra, hogy a román delegáltjai (ha már a szövetség érdekeit képviselik) az EP-listájára szavaznak?

„A szavazóbiztosok a kulcs”

Az RMDSZ szóvivője nem kívánt válaszolni ezekre a kérdésekre. Így be kell érnünk azokkal a magyarázatokkal, amelyeket öt évvel ezelőtt adtak a szervezet vezetői a Kárpátokon túli szavazatok akkori látványos növekedésére. A Krónika tudósítása szerint a 2019-es EP-választások után egy sajtótájékoztatón Kelemen Hunor szövetségi elnök azt nyilatkozta: nincs azon csodálkozni való, hogy az RMDSZ jelentős számú szavazatot kapott a Kárpátokon túli megyékben, olyan településeken, ahol alig élnek magyarok. A politikus közölte, az RMDSZ az elmúlt harminc évben mindig kapott román szavazatokat a Regátban, és az alakulat – kisebb-nagyobb sikerrel – mindig igyekezett megszólítani a román szavazókat, éljenek akár Suceava, Iași vagy Dolj megyében.

„Időnként azzal bírálnak bennünket, hogy nem tudunk nyitni a román társadalom felé. Meglep, hogy egyesek úgy gondolkodnak: morális és politikai értelemben is elfogadható, ha magyar emberek román pártokra szavaznak, viszont ugyanezeknek az embereknek erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan, ha román szavazópolgárok magyar alakulatra voksolnak” – hangsúlyozta a lap szerint Kelemen, egyúttal megköszönve a román választópolgárok bizalmát is.

Az RMDSZ elnöke szerint arra biztatták a Kárpátokon túli szervezeteiket, hogy ahol csak lehet, állítsanak urnabiztosokat, közülük pedig a legtöbben román emberek, ami szerinte nem törvénytelen. Kelemen közölte, a szavazóbiztosok állítása során nem létezett pártok közötti együttműködés, az RMDSZ mindössze felhasználta az elmúlt évek tapasztalatait, kapcsolatait. „Nem kértünk se magyar, se román párttagsági könyvet senkitől. Aki vállalta, megbíztuk a szavazóbiztosi teendőkkel. Nem kell túlbecsülni, de alábecsülni sem az RMDSZ szervezőképességét” – szögezte le a szövetségi elnök.

Megszólalt a témában Porcsalmi Bálint akkori ügyvezető elnök és kampányfelelős is. A politikus a Magyar Hangnak nyilatkozva azt mondta: a kulcs abban van, hogy az előző választásokhoz képest sokkal több szavazóbiztosuk volt a románok lakta megyékben. „Az RMDSZ-nek van néhány erős megyei szervezete Olténiában, ezek kiválóan dolgoztak. Beérett a három hónapos munkánk” – jelentette ki. A Maszolnak Porcsalmi részletesebben is kifejtette a szavazóbiztosok szerepét a sikerben. „Idén megpróbáltunk minél több körzetet lefedni. Mi több, az RMDSZ rendszeresen a szavazólapokon is megjelenik ezekben a megyékben, mivel a parlamenti választások alkalmával – még az egyéni választókerületes rendszerben is – a szövetség az ország minden megyéjében állított jelölteket. Ennél fogva a tulipán nem idegen az ottani szavazók számára” – magyarázta az RMDSZ ügyvezető elnöke 2019-ben.

Porcsalmi egyébként a Maszoltól idézett nyilatkozatában még tagadta, hogy a Kárpátokon kívüli szavazatoknak köszönhetően érte el az RMDSZ az 5 százalékos küszöböt, igaz, hogy csak az előzetes eredmények alapján járt el így.