Ha a román pártok is felfedezik az RMDSZ által bevetett szélsőjobboldali populizmust, nehéz helyzetbe kerülhet az erdélyi magyarság

Az RMDSZ választási eredménye több szempontból is történelmi, nemcsak a megszerzett nagyon magas szavazatszám, hanem az „importált politikai kommunikációs stílus” miatt is, de a szervezeti erejéről is tanúbizonyságot tett. Viszont a Magyar Péter és a Tisza Párt választási berobbanása és az Európai Néppárt frakciójába való felvétele, a pozíciója átgondolására is sarkallhatja a szövetséget – többek között ezekről is szó volt a Planetárium EP-választási kiértékelőjén.

A nyár berobbanása előtti utolsó pillanatban, az EP-választások után másfél héttel értékelte ki annak tanulságait Kiss Tamás szociológus, Toró Tibor politológus és Lakner Zoltán politológus a Planetáriumban. A bő másfél órásra nyúló beszélgetés minden részletét most nem fogjuk ismertetni, akit érdekel, majd megnézheti a kávézó Youtube-csatornáján, de a legizgalmasabb, az erdélyi magyarokat is érintő kérdéseket összefoglaljuk.

Erősebb lett az RMDSZ az eredmények tükrében?

A kutatók szerint az RMDSZ rekordmagas szavazatszámot hozó választási eredmény, hogy az RMDSZ eredménye meghaladta a magyarok romániai részarányát, a mobilizációban átütő siker. Kiss Tamás szerint már a 2016-os választások után végzett kutatásaik azt mutatták, hogy eltűnt az RMDSZ interetnikus ellenfele, a visszaalakultak a választói habitusok, és magától értetődőnek számít, hogy az erdélyi magyarok az RMDSZ-re fognak szavazni. Innentől kezdve pedig a választási eredmény egy mobilizációs kérdés.

Toró hangsúlyozta, hogy az RMDSZ által összegyűjtött közel 580 ezer szavazatból nagyjából 40 ezret kaptak a Kárpátokon túlról, de a fennmaradó nagyjából 540 ezres szám is hihetetlenül magas, mert azt jelenti, hogy a szavazókorú magyaroknak több mint fele az RMDSZ-re voksolt. A politológusnak szerint már az előzetes, áprilisban készített felmérésükből látszott, hogy az romániai magyar mobilizáció lényegesen magasabb lehet, mint a román.

„Míg a magyarok 60 százaléka mondta akkor azt, hogy biztosan részt fog venni a választásokon, addig a románok esetében alig érte el a 40 százalékot. Később ez magasabb lett, de azt is jelenti, hogy nem volt olyan fajsúlyos kampány, mert a két kulcspárt, a PSD és PNL az EP-választásokra megegyezett egymással” – magyarázta Toró, aki szerint a választás napján is ez látszott, hiszen Kovászna és Hargita megye is, amelyek a magyar szavazatok jelentős részét adja, az országos átlag felett teljesített. Kovászna megyére pedig ez egyáltalán nem volt jellemző korábban. Az eredményekből az is látszik, hogy a szórványban és az interetnikus közegben a magyarok nagyobb arányban mentek el szavazni. Úgy látja, hogy ez azt jelenti, hogy „a románellenességgel hatékonyan lehet szavazásra bírni az választópolgárokat”. A kutatók szerint a mostani „kimaxolt” választási eredmény egy Magyarországról importált kampánymechanizmusnak az eredménye.

„Az RMDSZ kapott franchise-t a Fidesztől. Egy feketeöves szélsőjobboldali populizmusnak nevezhető franchise-t, ami a külső és belső ellenség képzésre épít. Ettől a fajta politikai kommunikációs stílustól elég távol áll a román politikai mező. Szemben Lengyelországgal, Szlovákiával és nyilván Magyarországgal, ahol ezt használták, Romániában nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ennek az alkalmazásával óriási lépéselőnybe került az RMDSZ, és ameddig így marad a román politikai mező, addig azt csinál az RMDSZ az erdélyi magyar közösséggel, amit akar”

– jelentette ki Kiss Tamás, aki szerint jelenleg Romániában a populista mobilizáció egyetlen formája az antikorrupciós tüntetések nyomán 2017 környékén felfutott Európa-párti, neoliberális populizmus, ami bár leszálló ágban van, de még közkeletű. A szociológus szerint az RMDSZ „történelmi fordulata” attól függően lesz tartós vagy nem tartós, hogy ezt a fajta „szélsőjobboldali populizmust” mikor fedezik fel a román pártok. „Ha a román pártok is felfedezik, akkor nagyon nehéz helyzetben lesz az erdélyi magyar közösség” – tette hozzá Kiss.

A jelentős mennyiségű Kárpátokon túli szavazatra a kutatók állítása szerint ők is csak keresik a megfejtést. A legutóbbi EP-választásokon után végzett elemzéseikből csak az látszik, hogy az RMDSZ minden szavazókörzetben kap szavazatokat. Kiss Tamás szerint a hipotézisük szerint egy olyan rendszer lehet kiépülve, amit a kisebb kisebbségek (pl. horvátok, szlovákok stb.) esetében is hozzájárul a parlamenti reprezentáció fenntartásához. Ebben az esetben a többségi pártok biztosítanak urnabiztosokat az adott kisebbségnek, és ők a családjukkal együtt a kisebbségi szervezetre szavazhatnak. A kutató ugyanakkor hangsúlyozta, egyelőre nincs statisztikai bizonyítékuk arra, hogy az RMDSZ is ezt az állami eszközökkel történő szavazatvásárlást alkalmazná.

A kutatók szerint a jobboldali politikai logika mellett az adatbázis alapú kampányolást említették még, mint a magyar politikai élet jellegzetességét, amire egyre inkább az RMDSZ is támaszkodik. „Nagyon masszív telefonálás volt” – mondta Toró, aki személyes példáját említve amellett érvelt, hogy „olyan típusú adatbázisokhoz kellett hozzáférjenek, amit nem igazán lehetne kampányra használni”. Szerinte látszik, hogy volt egy mobilizációs technika, amit még érdemes részletesebben is kutatniuk.

Kiss arra is felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ egy szervezeti erőről is tanúbizonyságot tett a mostani választásokon. Hangsúlyozta, hogy a helyhatósági és EP-választások összevonása azoknak a pártoknak kedvezett, akiknek az önkormányzati struktúrájuk erős. Az RMDSZ esetében volt ennek egy veszélye is, mert Kovászna, Hargita és Maros megye székelyföldi részein több helyen is előfordult az RMDSZ polgármester-jelöltjének nem volt kihívójuk, sőt, sok helyen az RMDSZ tanácsos-jelölti listáira is igaz ez. Ezek után felmerült a kérdés, hogy elég erős-e a szervezet ahhoz, hogy olyan tagjait vegye rá a mozgósításra, akinek nem érdeke a mobilizáció, mert egyedüli jelöltként indulnak. Szemben a PNL-s vagy PSD-s jelöltekkel, akik ugye versenyeztek egymással, ami mobilizálta a szavazóikat. A szociológus szerint úgy tűnik, hogy sikerült bizonyítania a szervezetnek.

Toró szerint azok a kulcsüzenetek, amire a mostani választási kampány felépült, a történelmi eredmény ellenére egy sérülékenyebb pozícióba teszi az erdélyi magyarokat. Úgy látja, hogy az elmúlt három hónapot olyan üzenetek dominálták, aminek még lehetnek következményei. Az EP-választás szempontjából pedig nem lettünk erősebbek, hanem az RMDSZ megtartott a súlyát.

Kiss Tamás példát is említett, hogy miként csökkenti az RMDSZ koalíciós lehetőségeit az, hogy közeli kapcsolatban van a Fidesszel. Elmondása szerint egy korábbi kutatásuk szerint Romániában egy deszekurizációs trend érvényesült, tehát a románok egyre kevésbé tekintenek az erdélyi magyarokra biztonsági kérdésként, és ebben a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése sem hozott változást. Ehhez képest kiderült, hogy közvetve Orbán Viktor 2022-es tusványosi beszéde miatt került ki az RMDSZ a kormányból.

„Ez azt jelenti, hogyha jogi szempontból nem is, de az informális politikai mechanizmusok miatt valójában csökkent a kisebbségben lévő magyar közösség alkufelülete Magyarország nemzetpolitikája következtében”

– jelentette ki Kiss.

A szociológus szerint a rekordmagas szavazatszámmal sem lehet ezt ellensúlyozni ezt a negatív hatást, mert attól, hogy 6-6,5 százalékuk van nem lesznek kevésbé nem kívánt partnerek a román koalíciós partnerek szemében. Főleg egy olyan kontextusban, amikor nemzetközi szinten is egy szekurizációs fordulat tapasztalható. Az európai kisebbségi jogi diskurzusokban is egyre inkább biztonsági problémaként tekintenek azokra a kisebbségekre, akiknek van egy ilyen asszertív anyaállamuk. A kutató Észtországot, Lettországot említette, ahol seperc alatt megszüntették a kisebbségi nyelvű oktatást.

Az AUR tényleg akkor veszély, mint állították a kampányban?

Toró szerint ki lehet jelenteni, hogy az AUR magyarellenes párt, de a sikerében a magyarellenesség egy kisebb százalékot foglal el. Érvelése szerint George Simionnak a politikai megjelenése tényleg az Úzvölgyéhez köthető, de a világjárvány volt az a kulcselem, ami igazán népszerűvé tette őt/őket. „Nem azt akarom mondani, hogy az AUR-ban nincsen kockázat, mert kétségtelen, hogy a politikai szintű agressziót jelenleg Romániában ez a párt és a Diana Șoșoacă-féle SOS Románia viszi be a parlamentbe, de nem a magyarellenességen tudnak felfutni. A magyar kommunikációban viszont ők jelennek meg központi mumusként” – mondta Toró, aki azt is hozzátette, hogy szerinte nem valószínű, az AUR reális kormányzati szereplő lesz.

Toró úgy látja, az RMDSZ számára kétségtelen ellenségképző volt AUR. Állítása szerint szisztematikusabb vizsgálatokra van ahhoz szükség, hogy megnézzék, miként rezonáltak ezekkel az üzenetekkel az erdélyi magyarok. Egyelőre annyit látnak, hogy olyan, mintha „2022-ben az RMDSZ megjavította volt a Facebook kommunikációját”.

Kiss arról számolt be, hogy a kampány során romákkal készített fókuszcsoportos vizsgálatokat, és az alapján úgy tűnik, nekik az AUR a Covid elleni kiállást jelentette, nem a többségi nacionalizmust. Hangsúlyozta, hogy az informális gazdaságban dolgozók a járvány alatt teljesen tönkrementek, mert semmi támogatást sem kaptak. A mainstream pártok a felelősségteljes viselkedés szlogenjével válaszoltak a problémáikra, így érthető, hogy azok, akik felléptek a restrikciók ellen, valamiféle pozitív változást jelentenek, és semmiképp sem a szélsőséget vagy az etnikai nacionalizmust.

Mit lehet tudni a Tisza Párt erdélyi politikájáról?

Nem tudok semmit, de mentségemre legyen, hogy szerintem ők sem tudnak – reagált Lakner Zoltán, amikor az merült fel kérdésként, hogy mire lehet számítani a magyarországi politikai színtéren feltűnő új politikai erőtől. Lakner amellett érvelt, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok választójoga nem feltétlenül az első, amit korrigálni kell, mert ahhoz például ott van a sokkal nagyobb befolyással rendelkező győztes kompenzáció.

A politológus emlékeztetett, hogy a magyar belpolitikának az egyik legfontosabb választóvonala a nemzethez tartozásról szól, és arról, hogy ki definiálhatja, hogy mi a nemzet és ki tartozik hozzá. Szerinte az elmúlt hónapokban olyasmi történt, ami a korábbi másfél évtizedben nem lehetett látni, hogy magától értődő módon lengenek a nemzeti zászlók a magyar kormány ellen demonstrálók kezében. Úgy látja, hogy a Magyar Péter vezette Tiszának sikerült belaknia azt a politikai teret, amit az elmúlt 20 évben sikeresen kisajátított a Fidesz. Lakner szerint Magyar egy olyan konzervatív közegből érkezik, hogy fel sem tesz magának olyan kérdéseket, amilyeneken gyűrte magát a hagyományos ellenzék.

Toró arra figyelmeztetett, hogy a Fidesz számára nemcsak a mandátumszerzésről szólt a határon túli magyarok kérdése, hanem a nemzeti kérdés eddig folyamatosan bunkósbot volt a Fidesz kezében, amivel ütni tudta a hagyományos ellenzéket, Fekete-Győr Andrástól egészen Gyurcsány Ferencig. Magyar Pétert megpróbálták baloldaliként feltüntetni, de eddig egyelőre lepörögnek róla ezek a kísérletek.

„Abban a pillanatban, hogy már nem lesz hasznos bunkósbotként, nagyon érdekes, hogy miként alakul ez át. Milyen szerepe lesz ilyen szempontól Erdélynek?” – fogalmazott Toró. Kiss Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a határon túli magyarok nemzettagságát biztosító intézmények támogatottsága a korábbi reprezentatív mérések alapján mind kisebb és kisebb, tehát a nemzet mibenléte feletti definíciós küzdelem nem zárult le azzal, hogy a politikai közösségbe formálisan is beengedték a kisebbségben élő magyarokat. A szociológus szerint most már a Fidesz szavazótáborán belül is kisebbségben vannak azok, akik egyetértenek a határon túli magyarok szavazati jogával. „Ez pedig felvet egy sor kérdést, mert nemcsak az van, hogy ezekkel a szavazatokkal nem sokra megy a Fidesz, mert keveset érnek, hanem az is van, hogy ennek van egy elektorális ára” – tette hozzá.

Kiss szerint a Fidesznek azért fontos a határon túli magyarok kérdése, mert azzal bizonyítani tudja, hogy a nemzet ügye a Fidesz maga. A kutató szerint ez a kijelentés már a Fidesznek a kommunikációjában megbicsaklik, mert a magyarországi választók szemében nem működik az a kommunikáció, amivel a Fidesz operál.

„Ha nem egy giccses dologként beszél Erdélyről, akkor egy Budapest központú humánerőforrás befektetést lát. Nem akarja, hogy mindenki kivándoroljon, hanem úgy tekint az erdélyi magyarokra, mint a magyar cégek terjeszkedésének a közvetítőire. (…) A magyar választók segélyezett érdemteleneknek látják a határon túli magyarokat” – mondta Kiss.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, miként befolyásolhatja az RMDSZ helyzetét az, hogy EP-képviselői nem támogatták a tiszások tagfelvételi kérelmét a néppárti frakcióba, eltérő véleményeket fogalmaztak meg a kutatók.

Toró szerint simán elképzelhető, hogy emiatt Magyar Péter „beteszi egy fekete könyvbe Kelemen Hunort és az RMDSZ-t.” Kiss Tamás szerint Magyar inkább a békülést fogja keresni az RMDSZ-szel.

„Ha az RMDSZ szempontjából szerencsétlenül alakul a viszony, akkor az szerintem csak személyes dolgoknak lehet a következménye: ennek a mostani döntésnek, meg azoknak a döntéseknek, amit az RMDSZ-nek majd olyan strukturális viszonyok között kell meghozzon, hogy függ a Fidesztől” – mondta Kiss Tamás, aki szerint az RMDSZ olyan csapdában van, ahonnan bizonyos kérdésekben nem tud nagyon messze menni Fidesztől. Kiss szerint az RMDSZ strukturális függését biztosítja a Fidesz kezében lévő erdélyi sajtó, illetve „az MCC-n keresztül a politikai utánpótlásnevelés is közvetlen budapesti kontroll alatt van”.

„Akárhogy döntött az RMDSZ a Tisza párttal kapcsán, én a két párt helyében arra használnám fel a közös frakcióban ülést, hogy informálisan kapcsolatot teremtsek a másikkal. Az RMDSZ elgondolkodhat azon, de a vajdasági magyarság kapcsán is el lehet mondani, hogy mit csinál egészen pontosan a nemzet fogalmunkkal és az együvé tartozás tudatunkkal az, hogyha egy határon túli magyar párt kizárólag a kormánypárttal tart kapcsolatot, illetve milyen hatással van azoknak a nemzetről való gondolkodására, akik nem a Fideszre szavaznak, tehát a magyar választók legalább felével. Egyszer szerintem felelősen el kellene ezen gondolkodni, és egy jó taktikai lehetőség a Néppárton belüli közös frakció” – tette még hozzá Lakner.