Környezeti katasztrófa fenyeget Verespatakon: az RMGC beszünteti egy római kori járat karbantartását

Az RMGC (Roșia Montană Gold Corporation) bejelentette, hogy nem folytatja a karbantartási munkálatokat egy, a nyilvánosság számára megnyitásra tervezett bányajáraton. A Cătălina-Monulești bányajárat a római kori bánya része, több mint 2000 éves, és több kilométer hosszan húzódik. A karbantartás leállítása a bányavíz felhalmozódásához vezethet, ami szakértők szerint környezeti balesetet okozhat, mivel a víz eláraszthatja és esetleg beomlaszthatja a járatot.

Az RMGC döntése azt követően született, hogy 2024 júniusában a Nemzeti Ásványkincsek Ügynöksége nem hosszabbította meg a cég bányászati engedélyét. A legfontosabb karbantartási feladat a bányavíz kiszivattyúzása lenne, amely nélkül fennáll a veszélye, hogy a bányajárat egyes részei összeomlanak.

A kormány október 3-án találkozót tart, hogy megoldásokat találjanak a víz kiszivattyúzására, mivel a járat környezeti védelme nélkül környezeti katasztrófa is bekövetkezhet. A bányászati törvény szerint egy bányavállalat nem vonulhat ki egy projektből anélkül, hogy biztosítaná a környezetvédelmi feltételek teljesülését, beleértve a vízszivattyú állomások fenntartását és a meddőhányók védelmét.

Eugen Furdui, Verespatak polgármestere szerint a kormány főtitkárságának közleménye alapján, a munkamegbeszélésen nem csak Cătălina-Monulești római kori és a közönség által is látogatható akna területére vonatkozó megoldásokat keresnek.„Abból, amit a meghívóban láttam, egy munkabizottság felállításáról van szó, amely elemzi a helyzetet. Tudom, mit jelent egy bányatelep elhagyása anélkül, hogy előtte minden környezetvédelmi intézkedést biztosítanának: ökológiai baleset kockázatával jár, ha a bányavizet nem kezelik” – mondta Clement Negruț mérnök, a Fehér Megyei Tanács elnökének tanácsadója, bányászati szakember.

A szakember szerint „akiknek engedélyük van, azoknak egy ideig biztosítaniuk kell a folyamatosságot a környezetvédelem tekintetében, azaz szivattyúállomások, tisztítóállomások, a hulladék kőzetlelőhelyek védelme.”

Az RMGC által javasolt bányafejlesztési tervekkel összefüggésben Verespatakon hét kilométernyi római kori járatot tártak fel (az összesen több mint 140 kilométernyi, több történelmi korszakból származó járatból).

Előzmények

Az Altalajkincsek Országos Ügynöksége (ANRM) júniusban jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a verespataki arany- és ezüstbányászati engedélyt, amelyet a Roșia Montana Gold Corporation (RMGC) birtokol. Az RMGC fő részvényese a kanadai Gabriel Resources vállalat válaszul választottbírósági eljárást helyezett kilátásba augusztusban, ha Románia 90 napon belül nem hosszabbítja meg a verespataki bányászati engedélyt.

Az RMGC március 6-án kérte, hogy öt évvel hosszabbítsák meg a bányászati engedélyt, és annak ellenére, hogy a kanadai vállalat állítása szerint „minden kötelezettségüknek” eleget tettek.

„A társaság úgy véli, hogy ez az indokolatlan és önkényes döntés, amely ellentétes a romániai joggal, a jogállamiság és a cégcsoport több kétoldalú beruházási szerződés által védett befektetési jogainak újabb kirívó megsértését jelenti Románia részéről. Az időzítés, mindössze 3 hónappal a vállalat Románia elleni választottbírósági eljárásának lezárása után, határozottan megerősíti, hogy ez egy politikai döntés, ami arra irányul, hogy visszavonhatatlanul megakadályozza a Gabriel és az RMGC verespataki bányászati projektjének fejlesztését a megfelelő eljárás és méltányos kártérítés nélkül” – áll a közleményben.

A Gabriel Resources 2015-ben indított választottbírósági eljárást Románia ellen, azt követően, hogy Verespatakot felvették az UNESCO örökségi listájára. A nemzetközi választottbíróság azonban 2024. március 8-án kihirdetett döntése értelmében Románia nem sértette meg a cég jogait.