Kerülik a betegek a Pantelimon kórházat, visszautasítják a kórházi kezelést

A bukaresti Pantelimon kórházban zajló botrány nyomán egyre több beteg utasítja vissza a kórházi felvételt, miután két orvosnőt szándékos emberöléssel vádoltak meg. A kórházba érkező betegek, akiknek orvosi ellátást javasolnak, gyakran saját felelősségükre távoznak, tudósít a Pro TV. Az is előfordul, hogy a mentők megérkezésekor a betegek határozottan elutasítják a Pantelimon kórházba való szállítást. Emellett az orvosok arról számolnak be, hogy a triázs során a betegek és hozzátartozóik gyakran sértő módon viselkednek, szidalmazzák, és gyilkosoknak nevezik őket. A kórházban a betegszám jelentősen csökkent. Az előző vezetők felmondása után új ideiglenes igazgatót neveztek ki, Răzvan Jitianu személyében.

A betegek reakciói akár természetesnek is nevezhetők annak tükrében, ami az intubált betegek halálának körülményeiről kiderült. 2024 áprilisában négy nap leforgása alatt 17 beteg halt meg a bukaresti Szent Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórház intenzív osztályán, majd az ápolási igazgató írásban jelezte a menedzser felé, hogy az egyik nővér szerint a páciensek halálának oka a noradrenalin szándékosan csökkentett adagolása volt. Az ügy, amelyről itt írtunk részletesen, jelenleg ott tart, hogy a két gyanúsított orvost előzetes letartóztatásba helyezték, egy ápolót pedig hamis tanúzás gyanúja miatt helyeztek bírósági felügyelet alá, az orvosigazgató és a menedzser lemondott, az intenzív osztály orvosai pedig szintén kilátásba helyezték a lemondásukat.

Arról is írtunk, hogy a bukaresti Pantelimon Kórházban zajló botrány során kiderült, az egyik letartóztatott orvosnőt, Maria Miront, kollégái „a kaszás hölgy” néven emlegették. Az ügyészek azzal vádolják, hogy szándékosan hagyta meghalni a súlyos állapotban lévő betegeket, csökkentve a túlélésükhöz szükséges gyógyszerek adagját. Egy 54 éves férfi esetében, aki tüdőzsugorodásban szenvedett, kétszer is leállította a megfelelő kezelést, ami végül a beteg halálához vezetett.

A Pantelimon kórházat érintő nyomozás túlzott nyilvánossága és részrehajló bemutatása miatt nagy nyomás nehezedik az egészségügyi dolgozókra, hívta fel a figyelmet közleményében a Solidaritatea Sanitară egészségügyi szakszervezet. A Romániai Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság szerint pedig semmiképp nem lehet szó szándékos emberölésről, és az ügyészség nem érti az ügy orvosi részét.

A Digi 24 hírportál arról ír, hogy a „Solidaritatea Sanitară” szakszervezet sürgős reformot követel a romániai egészségügyi rendszerben. Szerintük ez az ügy rámutat a rendszerszintű hibák és a jelenlegi orvosi műhibákat érintő szabályzat elégtelenségének kockázataira. A szakszervezet javasolja a jelenlegi rendszer átalakítását úgy, hogy ezután a hangsúly a betegek kártérítésén legyen. Egy független orvosi szakértői testület létrehozását is kérik, amely a bíróságokkal és a kártérítési intézményekkel működik együtt. Emellett egy új etikai eljárásrendet is szorgalmaznak, különösen a korlátozott erőforrások elosztása kapcsán.

Az esethez hozzászólt a Franciaországban Radu Lupescu egy elismert román származású orvos, aki jelentős szerepet játszott a covid elleni küzdelemben és ezért Emmanuel Macron a francia Becsületrenddel tüntette ki őt. A G4Media portálon publikált szövegében Lupescu, aki jelenleg a strasbourgi Rhéna Klinika orvosi közösségének elnöke, több konkrét javaslatot is tett, amelyek célja az orvosi hibák megelőzése és a betegellátás javítása Romániában:

Előzetes utasítások bevezetése: Lupescu javasolja, hogy Romániában is vezessék be a francia példát követve az úgynevezett „előzetes utasításokat” (directive anticipée). Ez lehetővé tenné, hogy a betegek előre kifejezhessék kívánságaikat a kezeléseikkel kapcsolatban arra az esetre, ha már nem lennének képesek dönteni.

Kollegiális döntéshozatal: Javasolja a kollegiális döntéshozatal bevezetését, ahol több orvos közösen hoz döntést a kritikus helyzetekben, például egy beteg kezelésének befejezéséről. Ez csökkentené az egyéni hibák kockázatát, és biztosítaná, hogy a döntések jól átgondoltak és szakmailag megalapozottak legyenek.

Egészségügyi protokollok és szabályok kidolgozása: Lupescu hangsúlyozza, hogy szükség van világos egészségügyi protokollokra (orvosi szóhasználatban a gyógyászati kezelésekre vonatkozó egyedi útmutatásokat jelöli – szerk. megj.) és jogi keretekre, amelyek segítik az orvosokat a nehéz döntések meghozatalában. Ezek a szabályozások hozzájárulhatnának a betegek méltóságának megőrzéséhez az életük végén is.

Szakértői csoportok létrehozása: Továbbá javasolja, hogy hozzanak létre független szakértői csoportokat, akik orvosi jogvitákban segítenének tisztázni a szakszerűségi kérdéseket, ezáltal igazságosabb döntések születhetnének a bíróságokon.

Lupescu javaslatai arra irányulnak, hogy javítsák a betegellátás minőségét, növeljék az orvosok szakmai támogatását, és biztosítsák a páciensek jogainak tiszteletben tartását Romániában. Franciaországban, írja, az ilyen helyzetek kezelésére léteznek jogi keretek és protokollok, például a 2005-ös Leonetti törvény, amely előírja a betegek előzetes utasításait és az orvosok közötti kollegiális döntéshozatalt a betegek kezelésének befejezéséről. Lupescu szerint Romániában is szükség lenne hasonló előírásokra, hogy az orvosok megfelelő döntéseket hozhassanak a kritikus helyzetekben.