New York Times: Szakértők szerint nem a probléma gyökerét kezeli a medve kilövési kvóta

A Bucsecs-hegységben meghalt fiatal túrázó lány esete bekerült a New York Times hasábjaira. A lap részletesen elemezte a romániai medvehelyzetet, és a megszólaltatott szakértők véleménye alapján arra jutott, hogy a felduzzasztott medve kilövési engedélyek még nem oldják meg a problémát.

Mint írták, a romániai törvényhozók szinte azonnal megragadták a felháborodást, és szélesebb körű kivágást szorgalmaztak, amikor a 19 éves romániai túrázó halálát okozta egy medve. A törvényhozók több mint kétszeresére emelték a Romániában legálisan leölhető barnamedvék számát, 220-ról 481-re emelve az éves leölési kvótát. Megemlítették Tánczos Barna szenátor kijelentését is, miszerint nincs más járható alternatíva a barnamedvékre vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvóták kiadásán kívül.

Szakértők azonban a lapnak túlzásnak nevezték a tervezett kilövési kvótát, ami nem fogja megóvni az embereket. Domokos Csaba medvebiológus, aki a Milvus Group természetvédelmi szervezet munkatársa, arról beszélt, hogy a kilövési kvóta nem fogja megakadályozni, hogy ilyen esetek a jövőben újra megtörténjenek, ehelyett a medvékkel szembeni viselkedés megváltoztatását tanácsolta, megjegyezve, hogy egyesek kézből etetik az állatokat, hogy szelfizhessenek velük.

Ugyanakkor a törvényhozók szerint nem volt más választásuk, mint cselekedni az általuk túlszaporodásnak nevezett populáció megfékezése érdekében, még abban is nézeteltérés van, hogy hány barnamedve él Romániában.

Barbara Promberger-Fuerpass, a Kárpátok Természetvédelmi Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint az is előfordulhat, hogy nem feltétlenül a medvék túlszaporodásáról, hanem a téma érzékenysége, illetve a medvékre vonatkozó riasztások és az ilyen széles körben megosztott videók miatt érezzük azt, hogy az eddiginél sokkal több medve van Románia erdeiben.

Sergiu Frusinoiu, a prahovai hegyimentő szolgálat vezetője szerint a halálos kimenetelű támadások régebben gyakoribbak voltak, de manapság a legtöbb hívás a gazdáktól érkezik. Ez úgy vélte azért lehet, mert a medvék alkalmazkodtak az emberek jelenlétéhez. Domokos szerint a Bucsecs-hegységben kiránduló nőnek sérüléseket okozó medvét rendszeresen etették más turisták – így teljesen elvesztette az emberektől való félelmét.

Christoph Promberger szerint nincs olyan vadász, aki a falu környékén akar vadászni, és lelőni egy kisebb vagy közepes méretű medvét, amelyik megpróbál betörni egy istállóba.

Ovidiu Ionescu, a brassói Transilvania Egyetem vadgazdálkodási professzora ellenben azt mondta, hogy a kilövési kvóta a leghumánusabb „kompromisszum”, mivel az elriasztási eszközök – mint például a villanypásztorok és a mezőgazdasági területekre szánt juhászkutyák – hatástalannak bizonyulnak a medvékkel szemben. Miközben a hím medvék a nőstény medvéket és kölykeiket a mezőgazdasági területek felé terelik, ami az elmúlt évtizedben több millió dolláros kárt okozott.