Közzétették az érettségi írásbeli vizsgáinak óvás előtti eredményeit
Közzétették az oktatási minisztérium honlapján az érettségi írásbeli vizsgáinak óvások előtti, tehát még nem végleges eredményét.
A minisztérium közlése szerint a résztvevők 76,4 százalékának sikerült a vizsgája, tehát ennyien szereztek mindenből minimum 5-ös érdemjegyet, és lett az átlaguk nagyobb 6-osnál. Ez valamivel jobb, mint a korábbi évek sikerességi aránya. Tavaly – az óvások előtt – az érettségizők 72,8 százalékának volt sikeres érettségije, míg tavalyelőtt 73,3 százaléka teljesítette az említett feltételeket.
Az eredményeket megyénként, a vizsgázók kódja és az elért eredmények alapján listázzák.
A fellebbezés előtti eredmények a vizsgázók kódjai, illetve az oktatási intézmények szerint a magyar tagozatos iskolákkal is rendelkező megyékben itt érhetőek el:
- Arad megye
- Bákó megye
- Bihar megye
- Beszterce-Naszód megye
- Brassó megye
- Bukarest
- Fehér megye
- Kolozs megye
- Krassó-Szörény megye
- Kovászna megye
- Hunyad megye
- Hargita megye
- Máramaros megye
- Maros megye
- Szilágy megye
- Szatmár megye
- Temes megye
Óvást személyesen a vizsgaközpontban vagy elektronikus úton lehet benyújtani ugyanaznap, július 8-án 12 és 18 óra között. A végleges eredményeket július 12-én függesztik ki. A listákon a diákok neve helyett egy egyéni kód jelenik meg.
Az oklevél megszerzéséhez az érettségizőknek három feltételnek kell együttesen megfelelniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli vizsgák osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os.
Több Kolozs megyei magyar iskola szülői szövetsége a tanügyminisztériumhoz fordult, miután kiderült, hogy Kolozs és Bihar megyei iskolákban nem jelölték meg szkenneléskor a magyar tagozatos diákok román dolgozatait, míg ezt a többi megyében az országos érettségi bizottság elnökének útmutatása szerint megtették. A tanügyminisztérium az eredmények közzététele előtt hivatalosan nem reagált erre a beadványra.
A helyzet miatt panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz az Advocacy Group for Freedom of Identity (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért – AGFI) jogvédő szervezet.
A Transtelexnek a nevük elhallgatását kérő pedagógusok azt mondták, szerintük egyrészt már a magyar tagozatosok számára kidolgozott speciális tanterv is rossz megközelítésen alapszik, másrészt a 2024-es generáció számára kitalált megoldás szabálytalanságokat tartalmaz és „izomból” gyakorolt érdekvédelem volt. Felvetéseiket részben cáfolta Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, aki szerint megalapozott volt az aggodalom a 2024-ben érettségiző magyar diákok hátránya miatt.
Király Attila, a Báthory István Elméleti Líceum szülői szövetségének elnöke úgy vélte, nehéz utólag változtatni a magyar tagozatos diákok román érettségije körül kialakult helyzeten, mert az, hogy a dolgozataikat magyar tagozaton oktató romántanárok javítsák, nem volt megfelelően előkészítve, és nem is várható el, hogy egy ilyen procedurális változtatást néhány nappal a vizsga előtt bevezessenek.
Megkérdeztünk kolozsvári a diákokat is a tapasztalataikról és arról, hogy mit gondolnak a román érettségi dolgozataik javításáról.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!