Érettségi: magyar diákok közötti diszkrimináció miatt tett feljelentést egy jogvédő szervezet

Panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz az Advocacy Group for Freedom of Identity (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért – AGFI) jogvédő szervezet amiatt, hogy a magyar tagozatos diákok egy részének nem jelölték meg a román érettségi dolgozatát, másoknak meg igen. Eközben a szülők a helyzet megoldását kérik a tanügyminisztériumtól, és már majdnem 600-an aláírták azt a petíciót, amelyet a szaktárca mellett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak is címeztek.

Az Advocacy Group for Freedom of Identity (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért – AGFI) jogvédő szervezet panaszában arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar tannyelvű érettségizők bizonyos csoportjait indokolatlan megkülönböztetés érte a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán.

Az AGFI közleményében kiemeli, hogy álláspontja szerint a diszkrimináció ténye, attól függetlenül fennáll, hogy létezett-e a vizsgalapok megjelölésére vonatkozó kötelező erővel bíró jogszabály vagy minisztériumi utasítás. „A vizsgalapok megjelölése ugyanis nem a román és magyar diákok közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezetett, hanem a magyar és magyar diákok közötti indokolatlan, előnyös és hátrányos következményekkel járó megkülönböztetéshez. Az ugyanolyan típusú és nyelvű oktatásban résztvevő diákoknak ugyanolyan módon kell vizsgázási lehetőséget biztosítani és vizsgalapjaikat ugyanazon módszertan szerint kell javítani. Csak így garantálható, hogy indokolatlan hátrányt senki sem szenved el” – írják.

A tanügyminisztérium azzal tudná méltányosan orvosolni a kialakult helyzetet, ha a megjelöletlen vizsgalapok kapcsán benyújtott fellebbezések esetében ezek a vizsgalapok ugyanazt az eljárást élveznék, mint azok a vizsgalapok, amelyek korábban az utasítás szerint megjelölésre kerültek, zárja közleményét az AGFI. Azaz a jogvédő szervezet szerint fellebbezés esetén olyan tanárok kellene újrajavítsák a magyar tagozatos diákok dolgozatait, akik maguk is magyar tannyelvű osztályokban tanítanak.

A tanügyminisztériumtól várnak megoldást a szülők

Ez lenne az egyik megoldás a Kolozs megyei magyar iskolák szülői szövetségei szerint is. Szerdán előbb a Kolozs megyei tanfelügyelőségre vitték el azt az átiratot, amelyet a Báthory István Elméleti Líceum, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, a Waldorf és a dési iskola szülői szövetségének képviselői írták alá, és amelyben kérik, hogy szkenneljék újra a magyar tagozatos diákok román érettségi dolgozatait, és jelöljék őket, hogy magyar tagozaton tanító javítókhoz kerülhessenek, vagy, ha ez nem lehetséges, akkor legalább azokat a dolgozatokat juttassák ilyen pedagógusokhoz javításra, amelyeknek értékelését az alacsony jegyek miatt megfellebbezik, derül ki a szerdai sajtóbeszámolókból.

A tanfelügyelőségen szervezett szerdai találkozón a megyei érettségi bizottság tagjai azt mondták, mivel előzőleg nem érkezett az oktatási minisztériumtól erre vonatkozó hivatalos felkérés, utasítás, nem voltak kötelesek megjelölni a magyar tagozatosok dolgozatait, és azt is hangsúlyozták, hogy – Kallós Zoltán oktatási államtitkár állításaival ellentétben – a vizsgák előtti időszakban nem kaptak részletes tájékoztatást a dolgozatok megjelöléséről, írta Király Attila, a Báthory Szülői Szövetség elnökének nyilatkozatára hivatkozva a Krónika. A szülőknek a tanfelügyelőség azt javasolta, hogy a tanügyminisztériumnak továbbítsák a kérésüket, és ha a tanügyminisztertől érkezik egy erre vonatkozó hivatalos utasítás, akkor azt végre fogják hajtani.

Emellett szülők és nagykorú érettségizők petíciót indítottak még a román érettségi másnapján, miután kiderült, hogy Kolozs megyében nem jelölték a magyar tagozatos diákok dolgozatait. A tanügyminisztériumnak és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak címzett szövegben súlyos diszkriminációnak nevezik azt, hogy a Kolozs megyei érettségi bizottság nem elnöke nem engedélyezte, hogy jelöljék a dolgozatokat annak érdekében, hogy azok magyar tagozaton tanító romántanárokhoz kerüljenek javításra. Kérik, hogy addig is, amíg felelősségre vonják azokat, akik szabotálták a törvény gyakorlatba ültetését és diszkriminálták a Kolozs megyei magyar diákokat, a tanügyminisztérium „vigye végig ezt az ügyet, hogy a mi gyermekeink is részesüljenek ezekből a jogokból”.

A petícióban példát is említenek, mint írják, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum három érettségiző diákja háromszor is kérte a felügyelő tanártól, hogy jelölje a beszkennelt dolgozaton, hogy azt magyar diák írta, de az illető ezt kategorikusan elutasította, azzal érvelve, hogy ez a módszer csak a nyolcadikos képességvizsgán érvényes.

Asztalos Csaba szerint rosszhiszeműség volt a Kolozs megyei érettségi bizottság eljárása

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács júniusban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) kérésére álláspontot fogalmazott meg a 2024-ben érettségiző magyar tagozatos diákok román nyelv és irodalom vizsgájával kapcsolatban. A Transtelexhez is eljuttatott átirat elfogadja az RMPSZ érveit amellett, hogy a 2024-es generáció magyar tagozatos diákjait hátrányos megkülönböztetés éri, ha nem magyar tagozaton tanító pedagógusok javítják a román dolgozataikat, és azt ajánlja a tanügyminisztériumnak, hogy fogadjon el egy olyan szabályt, amely lehetővé teszi az objektív javítást, de eleget tesz az egyenlő bánásmód elvének is a magyar tagozatos diákok esetében.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerdán a Transtelexnek azt mondta, szerinte rosszhiszeműség volt a Kolozs megyei érettségi bizottság részéről, hogy elutasította a dolgozatok jelölését. „A többi megyében ez lehetséges volt, meg kellett volna tegyék mindenütt. Erre volt kérés, mi ezt megindokoltuk az álláspontunkban, amit a pedagógusszövetség kért, hogy hogyan kell eljárni, és nem egy lehetőség, ez egy kötelezettség, hogy ilyen esetben olyan tanárok javítsák a dolgozatokat, akik kisebbségi osztályokban tanítanak, persze tiszteletben tartva az eljárásnak a többi részét. Ha a nyolcadikosoknál ezt már alkalmazták, ennek nincs semmilyen logisztikai akadálya, és az érettséginél is fennállnak ugyanazok az érvek, ugyanazok az indokok, akkor ezt kellett volna alkalmazni” – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy az érettségi bizottság kérhetett volna további írásos tájékoztatást.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi helyzetben elmondható-e, hogy diszkrimináció érte azokat a magyar tagozatos diákokat, akiknek a felügyelő tanárok nem jelölték meg a dolgozatát, Asztalos Csaba azt mondta, fennállhat a hátrányos megkülönböztetés, a szülők pedig eljárhatnak bíróságon is, vagy feljelentést tehetnek a diszkriminációellenes tanácsnál is.

A július 2-i román nyelv és irodalom vizsga után kolozsvári szülők jelezték a Transtelexnek, hogy nem jelölték meg a gyermekeik dolgozatát a szkenneléskor, amit Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes is megerősített, később pedig kiderült, hogy a Bihar megyei Margitta vizsgaközpontjában is elmulasztották ezt megtenni. A jelölést azért találták ki, hogy a nyári érettségi vizsgán most először bevetett digitális platformon olyan tanárokhoz kerülhessenek a magyar tagozatos diákok román dolgozatai, akik magyar tagozaton tanítanak. A próbaérettségi gyenge eredményei után felmerült ugyanis, hogy hátrány érheti a 2024-ben érettségiző, nem román tagozaton tanuló generációt, ha például a véletlenszerűen kiválasztott javítótanárok lepontozzák őket a szegényesebb szókincsük miatt.

Az érettségin felügyelő tanárokat nem kötelezte a törvény, hogy megkülönböztető jellel lássák el a magyar tagozatos diákok román dolgozatait, így ott, ahol ez nem történt meg, ezen már nem lehet változtatni, mondta Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, aki szerint így is előrelépés történt a nem román anyanyelvű diákok hátrányának leküzdésében.

Nevük elhallgatását kérő pedagógusok azonban úgy vélik, egyrészt már a magyar tagozatosok számára kidolgozott speciális tanterv is rossz megközelítésen alapszik, másrészt a 2024-es generáció számára kitalált megoldás szabálytalanságokat tartalmaz és „izomból” gyakorolt érdekvédelem volt.