Teljesítményüktől függetlenül is kedveznek a feltételek Soós és Kereskényi újrázásához

A június 9-i önkormányzati választásokon idén is helyi szinten jóval túlmutató jelentősége lesz annak, hogy a jelentős, de ötven százalék alatti arányban magyarok lakta Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben sikerül-e újrázniuk a jelenlegi polgármestereknek, Soós Zoltánnak és Kereskényi Gábornak. Az RMDSZ számára politikai fegyvertényt, a parlamenti választások perspektívájában felhajtóerőt jelent, a magyar közösség nagy részének pedig a szívét dobogtatja, ha a két román többségű megyeszékhely magyar vezetésű város marad.

Három héttel a helyhatósági választások előtt úgy tűnik, hogy a két polgármester eddigi teljesítményétől függetlenül is kedvezőek a körülmények Soós és Kereskényi újrázásához. Azaz győzelmükhöz elegendő, ha az elmúlt harminc évben kitartóan etnikai alapon szavazó helyi magyar közösség támogatását megkapják. A mandátumuk megőrzésének kedvező külső tényezői közé a választási rendszer, az etnikai arányok és a politikai konjunktúra sorolható.

A polgármestereket 2012 óta egy fordulóban választják meg Romániában. E szerint az a jelölt győz, aki a szavazatok relatív többségét megszerezve az első helyen végez az eredményhirdetéskor. Voltak ugyan próbálkozások a kétfordulós rendszer visszaállítására – Klaus Iohannis államfő támogatásával – 2016-ban a Cioloș-kormány és 2020-ban az Orban-kormány idején, de ezek megbuktak 2020-ban, a kabinettel együtt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) koalícióra lépése után a rendszer megváltoztatása lekerült a napirendről, az ellenzék törvénymódosító javaslatát 2022-ben leseperte az asztalról a parlament.

A magyarázat egyszerű: az egyfordulós választások a tisztségben lévő polgármestereknek kedveznek, a romániai települések több mint 80 százalékát pedig PSD-s vagy PNL-s elöljárók vezetik, akiknek több mint kétharmada az elmúlt 12 évben újrázni tudott. A rendszer nyilván kedvez az RMDSZ-nek is a jelentősebb arányban magyarok lakta településeken, ahol a szavazatok 30-40 százaléka elegendő a győzelemhez. A legutóbbi népszámlálás becsült adatai szerint Marosvásárhely lakosságának 41,8 százaléka, Szatmárnémeti lakosságának 36,3 százaléka magyar. Mivel mindkét megyeszékhelyen több román párt indít jelöltet, a román választók szavazata megoszlik közöttük, így Soós és Kereskényi elviekben könnyedén megszerezheti a relatív többséget.

A politikai konjunktúra kedvez a két magyar polgármesternek olyan értelemben is, hogy a két legjelentősebb román alakulat, a közösen kormányzó PSD és a PNL Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nem fogott össze ellenük. Ennek előzménye, hogy választási stratégiájuk februári bejelentésekor a koalíció vezetői közölték, nem kívánják erőltetni, mintegy felülről diktálni a helyi pártszervezetek együttműködését. Törekednek azonban az összefogásra azokon a településeken, amelyeket ellenzéki polgármesterek irányítanak.

Mint márciusban kiderült, a PSD és a PNL helyi szintű választási együttműködése csak az USR-s vezetőségű megyeszékhelyekre, Temesvárra, Brassóra, Bákóra, illetve Bukarestre terjed ki, s később egyébként a fővárosban csúfosan meg is bukott. Sajtóértesülések szerint a koalíció elemezte a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti összefogás lehetőségét is, ami azonban nem valósult meg.

Ez azonban minden jel szerint nem a liberálisokon, hanem a szociáldemokratákon múlott. A PSD elnöke, Marcel Ciolacu február végén arról beszélt: nem tartja szerencsés hozzáállásnak, hogy a marosvásárhelyi román pártok a „magyar etnikumú románok” ellen fogjanak össze a közelgő önkormányzati választásokon. Néhány héttel később a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion egyenesen azzal vádolta Ciolacut, hogy a PSD lepaktált a korábbi koalíciós társ RMDSZ-szel. Vagyis megállapodott Kelemen Hunorékkal abban, hogy kormánypártok nem indítanak közös polgármesterjelölteket a magyar vezetésű erdélyi településeken.

Négy éve román szavazatokkal nyertek

Mindenesetre a román pártok megosztottsága négy évvel ezelőtt megalapozta Kereskényi Gábor és Soós Zoltán győzelmét. Előbbi politikusnak a 2020-as önkormányzati választásokon hét román ellenjelöltje volt Szatmárnémetiben, és a második mandátuma volt tét, azaz újrázni készült. Az RMDSZ jelöltjére végül 18 869-en szavaztak (51,9 százalék), többen, mint négy évvel korábban. A sokak által legfőbb kihívónak vélt Radu Panait, az USR-PLUS jelöltje ennél háromszor kevesebb, alig 6036 voksot kapott. Kereskényi ezzel voltaképp történelmet írt, ugyanis az elmúlt harminc évben még nem volt arra példa a Szatmárnémetiben, hogy egy újrázni készül polgármester 50 százalék fölötti eredményt érjen el egy fordulóban. Négy évvel korábbi eredményére is „rávert” több mint 1300 szavazattal úgy, hogy 2020-ban a járványhelyzet miatt kevesebben (37,21 százalékos volt a részvétel) járultak az urnák elé, mint 2016-ban. A számok pedig azt mutatják, hogy Kereskényi jelentős számú román szavazatot kapott, és a megválasztása nem függött a külső tényezőktől: akkor is nyert volna, ha a kétfordulós polgármester-választásokat tartanak.

Soós Zoltán jóval nehezebb helyzetben vágott neki a helyhatósági választásoknak 2020-ban Marosvásárhelyen. Városvezetőként korábban bizonyítani nem tudott, számára nem az újrázás, hanem az első mandátum megszerzése volt a tét. Olyan körülmények között, hogy a korábbi két évtized a választási kudarcok sorozatát, a magyar közösség (és az RMDSZ) szimbolikus térvesztését jelentette Marosvásárhelyen. Soós mellett szólt, hogy 2016-ban függetlenként ő tudta a leginkább megszorongatni az ötödik mandátumára pályázó Dorin Floreát, csak 1700 szavazat hiányzott a sikerhez. De a 2020-as győzelmét leginkább az segítette elő, hogy az akkorra már a román közösség körében is rendkívül népszerűtlen Florea nem próbálkozott újabb mandátummal, a román szavazatok pedig felaprózódtak a 12 román ellenjelöltje között.

Nyilván kellett a sikerhez az is, hogy formálisan függetlenként a kisebb ellenzéki magyar pártok is támogatták, illetve a kiváló kampányszakértőnek tartott Porcsalmi Bálint személyesen irányította a valóban professzionálisnak bizonyuló, a románokat is megszólító kampányát. Soós Zoltán végül Kereskényihez hasonlóan abszolút győzelmet szerzett: támogatottsága 45,92 százalékos részvétel mellett 50,53 százalékos volt, 28211 szavazatot kapott, szemben a fő riválisának számító és Dorin Florea jobbkezének tartott Claudiu Maior korábbi alpolgármester 9527 szavazatával. Az eredmények azt mutatták, hogy jelentős számú román szavazatot kapott, és akkor is nyert volna, ha a kétfordulós polgármester-választásokat tartanak.

Mi várható június 9-én?

Kereskényi Gábor Szatmárnémetiben a harmadik polgármesteri mandátumra pályázik, és ezúttal nem hét, hanem hat jelölttel kell megküzdenie:

• Radu Roca – PSD;
• Adelin Ghiarfaș – Jobboldal Ereje;
• Radu Panait – Egyesült Jobboldal Szövetség (USR-PMP);
• Ciprian-Lucian Tișea – AUR;
• Vasile Palincaș – S.O.S. Románia;
• Dan Băbuț – Hazafiak Pártja.

Első látásra feltűnik, hogy a listán nem szerepel liberális jelölt. Ennek előzménye az, hogy a PNL Szatmár megyei elnöke, a nacionalista kirohanásairól ismert Adrian Cozma parlamenti képviselő első perctől a PSD-vel való helyi összefogást erőltette Kereskényi Gábor és Pataki Csaba RMDSZ-es Szatmár megyei tanácselnök ellenében. A szatmári magyar sajtó szerint a politikus áprilisban kész tényként tálalta a két kormánypárt helyi megállapodását, de a PSD megyei szervezetének elnöke, Mircea Govor többször is határozottan elhatárolódott egy ilyen szövetségtől. Ez annyira ingerelte a megyei tanácselnöki tisztségért induló Cozmát, hogy végül Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu országos pártelnökök segítségét kérte a Szatmár megyei szociáldemokraták „észhez térítéshez”. Azonban ez a próbálkozása sem vezetett sikerhez. Cozma ezután döntött úgy, hogy a PNL-nek inkább nem lesz polgármesterjelöltje. „Nem akarok pusztán azért indítani egy jelöltet, hogy 14-15 százalékot kapjon, és ezzel az RMDSZ jelenlegi polgármesterét segítse” – jelentette ki, de azt nem tette hozzá, hogy a PNL ilyen körülmények között kit támogat. Sokat sejtető azonban, hogy az AUR elnöke, George Simion, május elsején bejelentette: pártja nem indít tanácselnökjelöltet Szatmáron, hanem Adrian Cozmát támogatja, mert a cél az RMDSZ-es vezetés eltávolítása, és ő nem akarja megosztani a román szavazatokat.

Még április elején megjelent egy felmérés a szatmárnémeti helyi román sajtóban, amelyik Kereskényi Gábor nagy arányú, közel 58 százalékos győzelmét vetíti előre. E szerint Radu Roca korábbi PSD-s prefektus mindössze 24 százalékot, a Jobboldal Erejének jelöltje, Adelin Ghiarfaș 8,1 százalékot szerezne. A közvélemény-kutatás megbízhatóságáról nincsenek információink, de a szatmárnémeti közhangulatra és a politikai erőviszonyokra rálátással rendelkező helyi sajtós forrásaink szerint a jósolt eredmény nem állhat távol a valóságtól. „Kereskényinek nyolc évig volt alkalma bizonyítani, felújította a városközpontot, épül a harmadik Szamos-híd, és a szatmáriak elégedettek a munkájával. Ráadásul jó érzékkel a kampányra időzítette néhány fontos beruházás, például a Szamos fölötti gyalogoshíd átadását” – magyarázta Transtelexnek egy helyi újságíró, hozzátéve, hogy a szatmáriak egyik fájó pontjának – a Kereskényi-mandátum fekete foltjának – számító Pannónia szálló ügye is kimozdulni látszik a holtpontról. De a jelölt Magyar Loránd képviselő vezette kampánycsapata külső (fideszes) segítséget is hívott. A múlt héten Szatmárnémetiben járt Lázár János magyarországi építési és közlekedési miniszter, és Kereskényi a NER-kedvenc Rákay Philippel is színpadra állt a hét végén a Most vagy soha! bemutatóján. Ilyen körülmények között Kereskényi győzelmét csak az veszélyeztetheti, ha az újrázását készpénznek tekintő választói nem mennek el szavazni. Ezt a kockázatot az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Pataki Csaba is felismerte, aki több kampányrendezvényen is felhívta már rá a figyelmet.

Soós Zoltán több okból is a Kereskényi Gáborénál nehezebb feladat előtt áll Marosvásárhelyen, bár nyilvánvalóan neki kedvez, hogy hét ellenjelölttel kell majd megküzdenie, akik között megoszlanak majd a román szavazatok:

• Rodica Baciu – független;
• Cosmin Pop – független;
• Dorin Florea – független;
• Horaţiu Suciu – független;
• Radu Pescar – Egyesült Jobboldal Szövetség;
• Radu Bălaş – POL;
• Cristian Vântu – AUR.

Szatmárnémetihez hasonlóan Marosvásárhelyen is a PNL volt az a párt, amelyik az AUR-ra is kiterjedő román összefogást sürgetett a magyar városvezető ellen. A megyei szervezetük elnöke, Ciprian Dobre tavalyi felhívása visszhang nélkül maradt, mint ahogy a PSD-vel való helyi szintű együttműködés sem valósult meg, így a liberálisok stratégiát váltottak. Idén februárban a PNL helyi tanácsosa, Horațiu Suciu szívsebész bejelentette, hogy függetlenként pályázza meg a polgármesteri tisztséget. A szándék nyilvánvalóan az volt, hogy pártok fölött álló, elismert szakemberként felsorakoztassa maga mögé a román választókat, és akár magyar szavazatokat is szerezzen. A legnagyobb meglepetést azonban Dorin Florea okozta, aki április elején jelentette be, hogy szeretne független jelöltként visszatérni a marosvásárhelyi városházára. A PSD nem indított önálló jelöltet, viszont a szociáldemokratákhoz márciusban visszatérő Claudiu Maior folyamatosan Florea mellett áll a várost húsz éven keresztül vezető volt polgármester kampányrendezvényein. „A kampányban jelenleg a legaktívabb Florea, sok az érdeklődő a lakossági fórumain. A PNL csak ímmel-ámmal kampányol Suciunak, úgy tűnik, mintha elengedték volna ezt a történetet” – magyarázta a Transtelexnek egy marosvásárhelyi újságíró.

A városban tudomásunk szerint egyetlen olyan felmérés készült, még április elején, amelynek az eredményei nyilvánosságra kerültek. Ez a közvélemény-kutatás szoros választási eredményeket jósolt: Soós Zoltánnak 27,3, Horaţiu Suciunak 24,9, Dorin Floreának pedig 22,9 százalékot, a bizonytalanok aránya az adatfelvételkor 23 százalék volt. Ezek a számok is azt mutatják, hogy a választási küzdelem Marosvásárhely jelenlegi polgármestere számára a román szavazatok felaprózódása ellenére sem lesz sétagalopp. Négy évvel ezelőtt támogatottsága elolvadásának több oka is van. Az egyik kétségkívül a „nehéz örökség”: Soós Zoltán üres kasszát és borzalmas állapotokat talált hivatalba lépésekor a városházán, vagyis mélyről indulva kellett eredményeket felmutatnia. Dolgát nehezítette, hogy idén – vagyis éppen a választási évben – Marosvásárhely volt az a magyarok lakta megyeszékhely, ahol a legnagyobb arányú a forráscsökkenés a múlt évhez képest, a legkisebb az egy főre jutó összbevétel, és szintén a legkisebb a beruházásokra fordított összegek aránya a büdzsében. Ezt a Transtelexnek Soós azzal magyarázta: a város számára már az is teljesítményt jelentett, hogy sikerült megfordítani a Dorin Florea mandátuma alatt tapasztalt negatív rendet.

Nyilván az sem kedvezett a polgármesternek, hogy tavaly májusban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) büntetőeljárást indított ellene négyrendbéli hivatali visszaélés gyanújával egy városházi alkalmazásokkal kapcsolatos ügyben. A polgármesteri hivatal és vezetője azt követően kerülhetett a DNA figyelmének a középpontjába, hogy a Recorder közzétett egy tényfeltáró anyagot arról, amelyben dokumentumok alapján bemutatták, hogy a polgármesteri hivatalban bizonyos érdekszférába tartozó embereknek kedvező módon írnak ki versenyvizsgát különböző posztok betöltésére. A teljes képhez tartozik azonban, hogy a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében ártatlanul hurcolt meg embereket a DNA, így meglehetősen népszerűtlen intézmény lehet a helyi magyar közösségben.

De helyi forrásaink szerint talán az árthat a leginkább Soós Zoltánnak, hogy a Kovács Mihály Levente városi RMDSZ-elnök vezette kampánycsapat túlságosan is biztosra veszi a polgármester újrázását. Magabiztosságukat egy belső felmérés alapozza meg, amelynek eredményeit néhány hete egy sajtóbeszélgetésen ismertették- a helyi magyar újságírókkal. Ennek adatai szerint Soós támogatottsága jóval magasabb annál, mint amint az április elején nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás mutat. „A polgármester környezetéhez tartozó RMDSZ-es politikusok a mellüket döngetve állítják, hogy Soós győzelme borítékolható” – nyilatkozta egyik forrásunk.

Az RMDSZ országos vezetése mindenesetre bizakodik a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti polgármester újrázásában. Egy név nélkül nyilatkozó politikus a Transtelexnek elmondta, hogy ők úgy látják: Kereskényinek jóval könnyebb a dolga Soósnál, mert volt nyolc éve bizonyítani, így újra jelentős számú román szavazatot szerezhet, miközben Marosvásárhelyen a látványosabb változásokra számító magyarok egy része elégedetlen a városvezetéssel. „Soósnak viszont nagyon jól fogott Dorin Florea visszatérése. Őszintén szólva nem is értjük, hogy Floreát mi motiválja, hiszen tisztában lehet azzal, hogy indulása a magyar polgármesternek kedvez” – nyilatkozta forrásunk.

Frissítés

Megkereste a Transtelexet Kovács Mihály Levente kampányigazgató, aki cáfolta a helyi forrásainknak azt az állítását, miszerint Soós Zoltán kampánycsapata hátradőlt ezekben a hetekben. Közlése szerint a cikkünkben említett, több héttel ezelőtt tartott sajtóbeszélgetésen egy év elején készült felmérést ismertettek, amelyből az derül ki, hogy a román választók mobilizáltsága nagyobb lesz a magyarokénál a helyhatósági választásokokon, és a polgármester megítélése a magyarok körében sem maradéktalanul pozitív. „Vagyis éppenséggel arról volt szó ezen a sajtóbeszélgetésen, hogy nem szabad hátradőlni, mobilizálni kell a magyar választókat. Annál is inkább, mert most, a választások előtt három héttel azt tapasztaljuk, hogy a Dorin Floreán kívül a román jelöltek alig kampányolnak, mintha utat szeretnének engedni a volt polgármesternek a győzelemhez” – magyarázta. Azt nem zárta ki, hogy a Soós környezetében lehetnek olyan RMDSZ-es politikusok vagy tisztségviselők, akik elbízták magukat, de szerinte legfeljebb olyan személyekről lehet szó, akiknek semmilyen felelősségük nincs a kampányban.