Erdélyi megyeszékhelyek költségvetése: leszakadni látszik a mezőnytől Marosvásárhely

A tavalyinál kedvezőtlenebb pénzügyi környezetben vágtak neki az év elején a helyi önkormányzatok a 2024-es költségvetésük megtervezésének. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a központi költségvetés elszabaduló hiánya takarékossági intézkedésekre kényszerítette a kormányt, és a deficitcsökkentő csomag részeként megfosztotta a településeket a várható bevételeik egy részétől.

A jelenség megértéséhez tudni kell, hogy az önkormányzatoknak több forrásból származnak a jövedelmeik. A települések minden évben megkapják a helyben begyűjtött jövedelemadó egy részét. A másik része a megyei önkormányzathoz kerül, a fennmaradó hányadot pedig szétosztják a megyén belüli települések és a megyei önkormányzat között.

A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradó hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei (ingatlan-, gépkocsiadó stb.) együtt teszik ki a saját jövedelmet. Ezek mellett a települések bevételeit az áfa-visszaosztásból, a különböző kormányzati szubvenciókból és nem utolsó sorban az uniós forrásokból származó összegek gyarapítják.

A kormány egy múlt év végi sürgősségi rendelettel előírta, hogy 2024-ben a helyben begyűjtött jövedelemadó egy része a központi költségvetésbe kerül. Január elején emiatt az RMDSZ elnöke meg is kongatta a vészharangot. Kelemen Hunor egy nagyváradi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kormány idén több milliós bevételtől fosztotta meg az önkormányzatokat, a polgármesterek pedig már aggódva keresik őt telefonon, mivel a számokkal szembesülve katasztrofális esztendőre számítanak. „Az év közepén látni fogjuk, hogy nem lesz pénz befektetésekre” – vélekedett akkor az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor borúlátása ellenére a jelentősebb arányban magyarok lakta erdélyi megyeszékhelyek – a cikkünkben vizsgált Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda – egy része nem sínylette meg túlzottan azt, hogy idén már nem tervezhettek a jövedelemadó egy részével. A bevételkiesések mindenesetre nem elhanyagolhatóak.

Amint azt Korodi Attila polgármestertől megtudtuk, Csíkszereda 30 millió lejes mínusszal számolt a kormány intézkedése miatt. Ez is volt az oka annak az elöljáró szerint, hogy idén a megszokottnál később dolgozták ki a város költségvetés-tervezetét. „Sokat kellett gondolkodni azon, hogy miként foltozzuk be ezt a lyukat” – magyarázta a Transtelexnek.

Marosvásárhelynek 28 millió lejes bevételkiesést okozott a jövedelemadó egy részének visszatartása. Soós Zoltán polgármester a Transtelexnek elmagyarázta, hogy a kormány intézkedése a nagyobb városok számára nem jelent akkora terhet, ami megfékezné a fejlődésüket, inkább a kisebb településeknek okozott gondot.

Mit mutatnak a számok?

Február folyamán az összes erdélyi megyeszékhely önkormányzati képviselőtestülete elfogadta az idei költségvetést. A polgármesteri hivatalok által közölt adatokat több szempontból is összehasonlítottuk.

A számokat vizsgálva elsőként az derül ki, hogy abszolút értékben messze Kolozsvár gazdálkodhat ebben az évben a legnagyobb összegből, 3,99 milliárd lejből (802 millió euróból). A további sorrend: Nagyvárad 2,818 milliárd lej (546 millió euró), Marosvásárhely 625,835 millió (126 millió euró), Szatmárnémeti 586,435 millió lej (117 millió euró), Csíkszereda 365 millió lej (73 millió euró) és Sepsiszentgyörgy 334 millió lej (67 millió euró). A listát vezető Kolozsvár és Nagyvárad esetében kiemelkedően magas az uniós források aránya a költségvetésükben.

Az adatokat elemezve kiderül az is, hogy reálértékben csak Kolozsvár és Nagyvárad költségvetése haladja meg a tavalyi összeget. E tekintetben ez a két város valósággal kilőtt a vizsgált megyeszékhelyek mezőnyéből a 39, illetve 28 százalékos növekedési aránnyal.

Szatmárnémetiben szerény, 2,31 százalékos növekedéssel számoltak, de az inflációt tekintve ez valójában csökkenést jelent. Sepsiszentgyörgy költségvetése 1,21 százalékkal, Csíkszeredáé 6,9 százalékkal, Marosvásárhelyé pedig 30,5 százalékkal kisebb a tavalyi összegnél. Vagyis Marosvásárhely jelentősen leszakadt a mezőnytől ezen a téren, a tavalyinál jóval kevesebb pénzből gazdálkodhat, ráadásul választási évben.

A települések bevétele nyilván függ a lakosság számától is. Ezért ahhoz, hogy támpontot kapjunk a vizsgált megyeszékhelyek összehasonlításához, a legutóbbi népszámlálási adatok alapján kiszámoltuk az egy főre eső összbevételüket. Ebben a tekintetben Nagyvárad (2981 euró) még Kolozsvárt (2798 euró) is megelőzi. A további sorrend: Csíkszereda (2116 euró), Sepsiszentgyörgy (1337 euró), Szatmárnémeti (1278 euró) és Marosvásárhely (1085 euró). Figyelemre méltó ebben a rangsorban Csíkszereda jó teljesítménye, illetve Marosvásárhely leszakadása Kolozsvártól és Nagyváradtól.

Az önkormányzatok az éves költségvetésük egy részét fejlesztésre, a másik részét az intézményeik működtetésére fordítják. Nyilván azok a települések járnak jobban, amelyek az összbevételük nagy hányadát tudják beruházásokra fordítani. A vizsgált megyeszékhelyek közül Csíkszeredában a legnagyobb – 66 százalék – a fejlesztésekre fordított összegek aránya a költségvetésben. A további sorrend: Kolozsvár (60 százalék), Sepsiszentgyörgy (51 százalék), Szatmárnémeti (47 százalék), Nagyvárad (44 százalék) és Marosvásárhely (28 százalék). Ebben a rangsorban ismét a csíkszeredai adat, illetve Marosvásárhely leszakadása a szembeszökő.

Végezetül megvizsgáltuk a megyeszékhelyek saját (uniós források és kormányzati szubvenciók nélküli) bevételeit is. Az összehasonlításhoz ismét az egy főre eső összeget vettük alapul. Ezt a rangsort Nagyvárad vezeti 834 euróval. A további sorrend: Kolozsvár (783 euró), Marosvásárhely (775 euró), Sepsiszentgyörgy (603 euró), Csíkszereda (597 euró) és Szatmárnémeti (482 euró). Megfigyelhető, hogy ezen a téren Marosvásárhely közel áll Kolozsvár és Nagyvárad szintjéhez, és ez az egyetlen rangsor, amelyben Szatmárnémeti az utolsó helyre került.

Összességében megállapítható, hogy az előbbi évekhez hasonlóan a vizsgált megyeszékhelyek közül idén is Kolozsvárnak és Nagyváradnak a legjobbak a fejlődési perspektívái. Az adatok visszaigazolják, hogy a két város a régiójuk gazdasági pólusává vált elsősorban az uniós források kiemelkedő felhasználásának köszönhetően.

Másfelől szembeszökő Marosvásárhely leszakadása a mezőnytől: ez az a megyeszékhely, ahol a legnagyobb arányú a költségvetés-csökkenés a múlt évhez képest, a legkisebb az egy főre jutó összbevétel, és szintén a legkisebb a beruházásokra fordított összegek aránya a helyi büdzsében.

Soós Zoltán: a tendencia a fontos

A jelenség okait firtató kérdésünkre Soós Zoltán polgármester elmondta: az uniós források felhasználásában Marosvásárhelynek még nem sikerült még felzárkóznia Kolozsvárhoz vagy Nagyváradhoz. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két város az elmúlt húsz évben folyamatosan kiemelkedően teljesített ezen a téren. Ezzel szemben Marosvásárhely számára már az is teljesítményt jelent, hogy sikerült megfordítani a Dorin Florea mandátuma alatt tapasztalt negatív rendet.

A korábbi polgármester mandátuma idején Soós Zoltán szerint átlagosan 8-10 millió lejnyi uniós forrást hívtak le évente. Ennek a gyenge teljesítménynek a hátterében szerinte az állt, hogy az EU-s pályázatok egyik követelménye a teljes átláthatóság. A Florea-korszakhoz képest Marosvásárhelynek tavaly már 247 millió lejt sikerült lehívni, s az addigi 80-100 lejről 2100 lejre nőtt az egy főre jutó uniós források összege. Tavaly a város teljesített kiadásainak összege a rekordnak számító 740 millió lej volt, több mint kétszerese a Florea-korszakban teljesített kifizetéseknek – részletezte a polgármester.

Soós Zoltán azt is elmondta, hogy az önkormányzati képviselőtest által elfogadott idei 625 millió lejes költségvetés kisebb, mint az az összeg, amiből a város 2024-ben valójában gazdálkodni fog. Ezt azzal magyarázta, hogy előkészület alatt áll két terelőútszakasz kivitelezése, és amint a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) kibocsátja a szükséges engedélyeket, ezek a beruházások is bekerülnek – várhatóan legkésőbb áprilisban – a költségvetésbe.

Év végére szerinte a költségvetés végrehajtása elérheti a tavalyi 900 millió lejt is, ha a terelőutak engedélyezési folyamata halad és beindulnak a közbeszerzések. „Mindenütt elkezdődtek felújítások, átépítések, mozgásban a város a Florea-korszakhoz képest, a tendencia a fontos” – magyarázta az elöljáró.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Marosvásárhelyi saját bevételei jelentősen növekedtek az elmúlt években, a tavalyi 297 millió lejhez képest idén már 450 millió lejjel terveznek a költségvetésben. A növekedés egyik magyarázata szerinte az organikus gazdasági növekedés mellett többek között az, hogy a városvezetés szabályozta a köztisztasági díjat. „Négy év alatt tehát mintegy 150 millió lejjel, Sepsiszentgyörgy jelenlegi éves saját bevételének összegével nőtt Marosvásárhely éves saját bevétele” – nyilatkozta Soós Zoltán.