Ciolacu Kovászna megyében is az autonómiáról beszélt

Mindhárom székelyföldi megyét kipipálta körútján a román miniszterelnök, aki szándékai szerint szeptemberben, az elnökválasztáson úgy lépne színre, mint a Szociáldemokrata Párt elnökjelöltje, azaz Iohannis utódja. A pénteki marosvásárhelyi nyilatkozata után szombaton a párt Hargita megyei szervezetének választási ülésén tartott beszédet Maroshévízen, de a hétvégébe a Kovászna megyei látogatás is belefért. Mindhárom helyszínen ugyanaz volt a téma: Székelyföld autonómiája. Ilyen nem volt és nem is lesz, jelentette ki ismételten Marcel Ciolacu.

Az Agerpres beszámolója szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a Kovászna megyei látogatáson is ugyanazokat a paneleket mondta fel, mint egy nappal korábban Maros megyében. Ugyanakkor beszélt a székelyek gyenge románnyelv-tudásáról is, ami szerinte beszűkíti a székelyek lehetőségeit a munkaerőpiacon.

„Székelyföldnek soha, de soha nem lesz autonómiája! Elmagyarázom, hogy miért. Először is, amikor volt autonómiájuk, nem mi, románok adtuk meg nekik. Mi több, nem is mi, románok vettük el tőlük” – jelentette ki Ciolacu.

„Nem értem, hol hibázunk, miért harcolunk egymással, tekintve, hogy történelmünk során soha nem harcoltunk a székelyekkel és a székelyek sem harcoltak soha a románokkal. Ha valaha igazságtalanság érte őket, azt vagy a szászoktól, vagy a magyaroktól szenvedték el. Én azt tudom, hogy mi együtt harcoltunk Mihai Viteazul zászlaja alatt. Talán jobban el kellene magyaráznunk gyermekeinknek a történelmet, mielőtt kövekkel dobálnánk egymást” – mondta Ciolacu.

A miniszterelnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy „a székelyek gyerekei nem tanulnak románul”.

„Mégis nem értem, hogy a székelyek gyerekei miért nem tanulnak románul. Napjainkban senkit nem lehet kényszeríteni, a szabad Európában élünk, mindannyiunk vágya volt, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban legyünk... nem értem, miért vágják le a saját szárnyaikat. Nem értem, miért nem próbálnak Románia területén fejlődni szakmailag, és miért kényszerülnek rá lassacskán ezzel a hozzáállással, hogy annak a településnek a rabjaivá váljanak, ahol születtek, vagy hogy elmenjenek Magyarországra. Ezek fájdalmas dolgok, amelyeket mi nem tudunk megváltoztatni, mert a történelmet soha nem tudod megváltoztatni, de valójában együtt, párbeszéd révén jobb jövőt építhetünk, egy olyan jövőt, amely elsősorban a tiszteletre és nem a gyűlöletre épül” – fogalmazott Marcel Ciolacu

Amint várható volt, a 2024-es szuperválasztási évben, „az etnikai kártya” ismét előkerült mind a szélsőjobboldali diskurzusokban, mind a kormánykoalíciós pártok esetében. Miközben Ciolacu és a liberális pártelnök, Nicolae Ciucă azzal magyarázták a választási naptár átszabását, és az EP-választásokon a közös listán való indítását a jelöltjeiknek, hogy harcolni kell az egész Európában elharapozó szélsőségesség ellen, potenciális szavazóikat, maguk is nacionalista jelszavakkal fűtik, Ciolacu üzenete a székelyföldi autonómia elutasításáról ismét fölszítja a többség-kisebbség ellentétet Székelyföldön.

A választási naptár átrendezéséről és az RMDSZ véleményéről bővebben is írtunk, és George Jiglău politológussal készített interjúnkban az elemző rámutatott arra, hogy a közös fellépésre alapozó választási stratégiával a koalíció bebetonozza a hatalmát, és megágyaz Marcel Ciolacu elnökválasztási győzelmének