Úgy alakította át a koalíció a választási naptárt, hogy bármi legyen, nekik lejtsen a pálya

2024. február 21. – 20:02

Úgy alakította át a koalíció a választási naptárt, hogy bármi legyen, nekik lejtsen a pálya
A két pártelnök a sajtótájékoztatóra menet – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Sokat ücsörögtek rajta, de megérte, szinte borítékolható, hogy a PNL-PSD koalíció tarolni fog minden vonalon. Összevonják az EP-választásokat a helyhatósági választásokkal, szeptemberben tartják meg az államelnöki választást, és december nyolcadikán lesznek a parlamenti választások. Minden úgy alakult, ahogy Klaus Iohannis szerette volna, aki ebben a kombinációban arra is biztosítékot lát, hogy az általa régóta megálmodott EU-s tisztséget megkapja. A hivatalos kommunikáció természetesen arról szól, hogy a döntést „az ország stabilitása, a kormányzási koherencia” érdekében hozták meg, és „figyelembe vették Románia polgárainak érdekeit és a biztonsági kontextust”. Taps, függöny.

Hosszúra nyúló tárgyalássorozat végén szerda reggel megegyezettek a koalíciós pártok a közös választási stratégiáról, majd este hét órai kezdettel a két pártelnök, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă közös sajtótájékoztatón ismertették a konkrétumokat, amelyek nagy része egyébként már korábban kiszivárgott a sajtóba. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének a szerda esti bejelentése szerint a közös választási stratégia nemcsak azt jelenti, hogy összevonják a helyhatósági választásokat az EP-választásokkal, hanem azt is, hogy

közös EP-listát alakít ki a két nagy párt.

A közös lista első helyét egy független jelöltnek adják majd, majd egészen a 7. jelöltig felváltva ad egy-egy jelöltet a PSD és a PNL. Ezek után a szociáldemokraták nagyobb súllyal szerepelnek majd a listán. Számításaik szerint 9 hely illetné meg a szociáldemokratákat, 7 a liberálisokat és egy hely a független jelölté volna, ugyanis számításaik szerint a Romániát megillető 33 helyből az EP-ben 17-et szerezne meg a koalíció. Marcel Ciolacu miniszterelnök azt javasolja, hogy egy pártfüggetlen női jelölt vezesse a két párt közös jelöltlistáját.

A döntés értelmében a helyhatósági választásokat így június 9-én tartják majd. A PSD és a PNL bár a helyhatósági választásokon külön indul, de egyes megyeszékelyek és nagyobb városok helyhatósági választásán együttműködik a két nagy párt. Ebben az esetben úgy osztozna a PSD és PNL, hogy a megyeszékhelyet kapná az egyik párt, míg a megye vezetését a másik párt.

A június 9-i választások után újra tárgyalják a szövetség feltételeit, és akkor határozzák meg, hogy együtt indulnak-e az elnök-, illetve a parlamenti választáson. A koalíció szerdán arról is döntött, hogy az elnökválasztást szeptemberben fogják megszervezni, míg a parlamenti választásokat decemberben tartják majd.

Az elnökválasztás első fordulója szeptember 8-án, a második forduló pedig szeptember 22-én lesz. Így a megválasztott elnöknek meg kell majd várnia, amíg véget ér Iohannis mandátuma. Az előrehozott államelnöki választással teljesül a nagykoalíciót tető alá hozó államfő kérése is, azaz Románia részt vehet az uniós tisztségekért folyó tárgyalásokon, ahol Iohannis mindenképp meg szeretne szerezni egy jó kis posztot.

A PNL inkább kockáztat

„Fennáll annak a kockázata, hogy elfordulnak a szavazók a PNL-től, amit az ország és a kormány stabilitása érdekében felvállalunk” – válaszolta korábban Nicolea Ciucă, a PNL elnöke az újságírók azon kérésére, hogy nem tart-e attól, hogy a liberális szavazók elfordulnak a PNL-től, ha a párt a PSD-vel közös jelöltlistát állít. Amikor az újságírók emlékeztették a PNL elnökét arra, hogy a párt tavaly novemberben úgy döntött: a liberálisok önállóan indulnak az idei választásokon, Ciucă úgy reagált, hogy ezt a döntést a helyhatósági választásokon tiszteletben is tartják. „Az európai parlamenti választásokon lesz közös listánk” – tette hozzá.

Raluca Turcan közben szerdán arról beszélt, hogy a választások összevonása nagyobb jelenlétet eredményezhet az urnáknál, ami a demokráciát erősíti. A PNL országos politikai bürójának szerda délutáni ülése előtt a politikus kifejtette, hogy az Európai Parlamentbe olyan képviselőket kell küldeni, akik távol tartják az Európai Uniót a szélsőséges ideológiáktól. Ehhez a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt közös jelöltlistája jelentheti a járható utat – vélekedett.

Az ellenzék a demokrácia elleni bűntettnek tekinti a választások egy részének összevonását

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje alkotta szövetség vezetői szerint a PSD és a PNL elnökei, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă állampárt létrehozásán dolgoznak. „Tulajdonképpen a PNL eltűnésének és a PSD-PNL alkotta állampárt megszületésének vagyunk a tanúi” – fogalmazott Cătălin Drulă USR-elnök a szövetség három vezetőjének közös sajtótájékoztatóján.

Drulă azt is bejelentette, hogy az Egyesült Jobboldal Szövetség közös jelölteket állít valamennyi idei választáson. „Amit Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă elkövetnek, az lopás. Nem hagyjuk, hogy ellopják Románia jövőjét” – mondta.

A sajtótájékoztatón Eugen Tomac PMP-elnök felkérte Klaus Iohannis államfőt, hogy az európai parlamenti választások napjára, június 9-ére írjon ki egy népszavazást is a különnyugdíjak eltörléséről. Ha már összevonják a választásokat, „megcsonkítva ezzel a demokráciát”, elfér a szavazóhelyiségekben még egy urna a referendum számára – érvelt.

A Jobboldal Erejének elnöke, Ludovic Orban szerint az idei választások felérnek egy, a PSD és a PNL alkotta kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal. „A román állampolgároknak lehetőségük lesz leváltani a kormányt, félreállítani ezt a két pártot, amelyek elvesztették a kapcsolatot a valósággal és már rég nem a román népet képviselik” – nyomatékosította.

Orban hozzátette, alkotmányellenes lenne sürgősségi kormányrendelettel vagy törvénytervezettel módosítani a választások időpontján, és felszólította Alina Gorghiu igazságügyi minisztert, hogy ne hagyjon jóvá semmiféle erre irányuló jogszabályt. „Mi minden rendelkezésünkre álló alkotmányos és jogi eszközt felhasználunk, hogy megakadályozzuk ezt az antidemokratikus, alkotmányellenes és a társadalom általános érdekeivel szembemenő tervet” – fogalmazott.

A Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) párt elnökhelyettese, Oana Cambera képviselő szerint a választások összevonása a szélsőséges pártok előretörésének kedvezne. A REPER közleményében idézett politikus szerint a választások összevonása „rossz ötlet, amelyre mindannyian ráfizetünk”. Úgy vélte: megalapozatlan a hatalmon lévő politikusoknak az az érvelése, hogy a román állampolgárok belefáradnának a választásokba, ha egy év alatt 4-5-ször hívnák őket urnákhoz. „A romániaiak 4 éve nem szavaztak, 2024-ben készek annyiszor és akkor szavazni, amikor szükséges” – vélekedett Oana Cambera.

Kelemen Hunor: Az RMDSZ szempontjából a választások összevonása nem változtat semmin

Az RMDSZ nem fél az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonásától, mert jó munkát végzett az elmúlt években, és bátran áll a magyar közösség elé – reagált a Facebook-oldalán Kelemen Hunor a kormánykoalíció szerda este bejelentett döntéseire.

A szövetségi elnök bejegyzése szerint a választások összevonása nem változtat a téten: az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok érdekét kell érvényesíteni 2024-ben is. „A magyaroknak győzniük kell az önkormányzatokban, és meg kell őriznünk európai képviseletünket. Csak így tudjuk megvédeni közösségünket a román szélsőségesektől: ha mi irányítjuk a magyarlakta településeket, erős képviseletünk van Bukarestben és Brüsszelben” – írta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint a kormánypártok az elmúlt időszakban túl sokat beszéltek már hatalomtechnikai játszmákról, és az állampolgárokra egyáltalán nem jutott idő. „Pedig ennek az évnek településeink további fejlesztéséről és az Európai Unió jövőjéről kell szólnia, nem a politikai játszmákról. A nagy zajban azt gondolom, szükség van a józan és hiteles hangokra, és ezek vagyunk, leszünk mi” – fogalmazott a politikus.

A helyhatósági és a júniusi európai parlamenti választásokat összevonják, a két kormánypárt közös jelöltlistát állít az EP-választásokon, és önálló jelölteket indít a helyhatósági választásokon – számolt be szerda este a koalíció döntéseiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă.

Mi állhat a hátterében ennek a nagy összeborulásnak?

A két párt által választott megoldás valóban észbontónak tűnik, és érthetetlen. Főként, ami a közös EP-listát illeti, hiszen két különböző európai pártcsaládnak a tagjai. Persze, a nagy ellenség most a szélsőséges-szuverenista-populizmus, de még ez sem kéne eltörölje azokat az alapvető ideológiai különbségeket, amelyeknek egy néppárti és egy, a szocialistákhoz kötődő alakulat között kellene lenniük. Valószínűleg tehát, nem a szélsőséges hullámmal szembeni, sokat hangoztatott ellenállással van összefüggésben a döntés, hanem Klaus Iohannis azon törekvéseivel, hogy egy uniós tisztséget szerezzen meg.

Az első következtetés, amit le kell vonnunk, hogy a koalícióban lévő összes ellentmondás, a felbomlással, a régi szövetségek újjáépítésével és hasonlókkal való fenyegetőzés gyakorlatilag porhintés volt a világ szemébe, arra való, hogy a kulisszák mögött időt nyerjenek a pontos forgatókönyv kidolgozására.

Bár a közös lista most már tény, még nagyon sok megválaszolatlan kérdés marad ezzel kapcsolatban. Tényleg közös frakcióba fognak ülni az Európai Parlamentben? Átmegy a PSD a Néppártba, vagy a liberálisok a szocialistákhoz? Vagy csak a lista közös, és az EP-ben mindenki a saját pártcsaládjában fog politizálni esetleg ellentétes érdekek mentén? Milyen kampányt fognak folytatni? Melyik listavezető jelöltet támogatják az EB élére? Von der Leyent az Európai Néppárttól?

Ha ekkora összefogásról beszél a két pártelnök, akkor miért nem állítanak közös listákat az önkormányzati választásokon? – tették fel a kérdést az elemzők. többen arra jutottak, hogy azért, mert a két párt csak az EP-választásokra kötötte meg ezt az egyezséget azért, hogy Iohannisnak a tárgyalási alapját maximalizálják. A román államfő ugyanis belengethet az EU-ban is egy ugyanolyan koalíciós lehetőséget, amit Romániában már összekalapált, csak uniós szinten ezt az Európa-ellenesség elleni nagyszövetségnek nevezné.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!