Politológus a koalíció választási stratégiájáról: A PNL-nek már nincs veszítenivalója

Már három hete úgy tűnt, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) megállapodtak a helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonásáról és a koalíció választási stratégiájáról. Utána viszont a tárgyalások elakadtak, politikai források szerint azért, mert a közös államfőjelölt kérdésében nem tudtak megegyezni. Mi mozdította ki a tárgyalásokat a holtpontról?

A múlt heti politikusi nyilatkozatokból már kiderült, hogy a koalíciós partnerek letettek a tárgyalásokat elakasztó legfontosabb nézetkülönbség – a közös államfőjelölt kérdése – feloldásáról, és ez lehetővé tette, hogy túllendüljenek a holtponton. Az államelnöki tisztség azért kemény dió az alkudozásokban, mert olyan poszt, amit nem lehet egymás között elosztani.

Az európai parlamenti vagy a parlamenti helyekről lehet egyezkedni, sőt a polgármesteri tisztségekről is, de a Cotroceni-palotában csak egy kiadó hely van. Így született az a kompromisszum, hogy a helyhatósági és az EP-választásokat összevonják, közös EP-jelöltlistát állít a két kormánypárt, és előre hozzák az államelnök-választást. Minden más kérdés megvitatását későbbre, az EP-választások utánra halasztottak.

A szerda este bejelentett döntéseket már két héttel ezelőtt meg lehetett volna hozni. Mi győzte meg a feleket arról, hogy halasszák későbbre a problémásabb kérdések megvitatását?

Ebben az államfőnek is lehetett szerepe. Volt időközben egy hármas találkozó, vagy talán több is, Marcel Ciolacu, Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis között. Ezen a szinten születtek meg a legfontosabb döntések, amelyeket aztán a pártelnökök elfogadtattak a pártjaikkal. Egyébként mindig is ez volt a döntési mechanizmus a koalícióban.

A PNL-ben pedig Klaus Iohannis szava az iránymutató, különösen, amióta Nicolae Ciucă vezeti a pártot, hiszen az államfő vitte be a politikába a volt vezérkari főnököt. A kompromisszum felé tolták ugyanakkor a feleket a kormánypártok közös érdekei, hiszen a választások összevonása a PNL-nek és a PSD-nek egyaránt kedvez.

Az idő pedig sürgette őket, az erről szóló döntést pedig már nem lehetett halasztani. Egyrészt azért, mert kifutottak volna a választások megszervezésével kapcsolatos törvényes határidőkből, másrészt azért, mert a közvéleménynek kezdett elege lenni a kulisszák mögött hatalmi játszmákból.

Milyen politikai számítások húzódnak meg a közös EP-listáról szóló megállapodás mögött?

Ezt a megállapodást maga Nicolae Ciucă is „taktikai döntésnek” nevezte a szerda esti sajtótájékoztatón. A hátterét nem részletezte, csak azt mondta, hogy az ország stabilitását és biztonságát a „kicsinyes egyéni büszkeségek” elé helyezve lép választási szövetségre a PSD-vel. De e mögött nyilván politikai számítások állnak. Ezek abból indulnak ki, hogy a PNL esetében a szavazatoknak legalább a 20, a PSD esetében pedig legalább a 30 százaléka az elfogadható eredmény az EP-választásokon.

Az elfogadható eredmény alatt azt a szavazatarányt értem, aminek az elérése mindkét pártelnököt megerősíti a pozíciójában. Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu hatalmát veszélyeztetné egy esetleges választási kudarc, arról nem is beszélve, hogy szertefoszlanának az államelnöki aspirációik is. A liberálisok esetében ráadásul az is fontos, hogy a második legnagyobb támogatottságú párt maradjanak június 9-én is, de a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ott liheg a tarkójukban, és a harmadik helyre szoríthatja vissza őket.

A közös listával a két pártelnök már nincs különösebb veszélyben, mert egy gyengébb választási eredményt egyikükön sem lehet külön számonkérni, a felelősségük feloldódik. Ráadásul június 9-e után együtt kiállhatnak a közvélemény elé azzal, hogy „lám az EP-választásokat megnyertük, ez a koalíció biztosítja az ország stabilitását”. Utána pedig újra asztalhoz ülhetnek megbeszélni, hogy mi legyen a parlamenti és az államelnök-választásokon.

A PNL néhány hónapja még arról döntött, hogy az idei választásokon nem szövetkeznek a PSD-vel, mindegyiken önálló jelöltekkel indulnak. Ez nem egy égbekiáltó következetlenség?

De mikor voltak utoljára a liberálisok következetesek? Emlékezzünk vissza: korábbi elnökük, Florin Cîțu az asztalt csapkodva jelentette ki, hogy a PNL soha nem szövetkezne a PSD-vel. Rá néhány hónapra a két párt koalícióra lépett. A PNL voltaképpen már jó néhány éve keresi az identitását, nagyjából amióta egyesült a Traian Băsescu féle Demokrata Liberális Párttal, amikor – papíron legalábbis – egy konzervatív fordulatot vett. Ezért úgy gondolom, hogy a PSD-vel közös lista állításával a liberálisok már nem okoznak csalódást senkinek, már nincs veszítenivalójuk. Maguk is arra a következtetésre jutottak, hogy így sokkal kevesebbet veszíthetnek, mint ha külön indulnának az EP-választásokon.

Tehát nem fordul el emiatt a liberálisok szavazóinak jelentős része a PNL-től?

Ismétlem, nincs már, aki elfordulhatna. Aki most elfordulhatnának, azok megtették ezt a lépést akkor, amikor a PNL koalícióre lépett a PSD-vel. Amúgy a liberálisok szavazótábora a korábbi választásokon elért eredményeik alapján meglehetősen konjunkturálisnak tűnik. Az egyetlen fegyvertényük az elmúlt tíz évben Klaus Iohannis kétszeri elnökválasztási győzelme. Ilyen szempontból a PSD szavazótábora sokkal stabilabb, hűségesebb. Egyébként az EP-választásokon az is kiderülhet majd, hogy mennyire konjunkturális az AUR szavazótábora.

A kormánypártok közös EP-listája valóban segít az AUR visszaszorításában, ahogy a koalíció vezetői hangoztatják?

Az AUR-t inkább a helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonása hozza hátrányos helyzetbe. A PNL és a PSD arra alapoznak, hogy a polgármesterjelöltjeik mindent beeladnak majd a kampányban, mozgósítják a két párt szimpatizánsait is, és ez megmutatkozik majd a közös EP-listára leadott szavazatok arányában.

Az AUR-nak ezzel szembe nincsenek önkormányzati vezetőik. George Simionék nem számíthatnak arra a mozgósító erőre, amit a polgármesterek kampányolása jelent. Sőt az AUR-t már az nehéz helyzetbe hozta, hogy a helyhatósági választásokat nem ősszel, hanem már júniusban tartják.

A jelöltállítás is gondot okoz számukra, ezért van az, hogy más pártoktól próbálnak elcsábítani helyi szinten ismert önkormányzati politikusokat. A szélsőséges pártok visszaszorítására való hivatkozás ugyanakkor szerintem problémás. Azzal az üzenettel, miszerint „szavazzatok ránk, mert így megmenekül az ország a szélsőségektől”, egy fajta biankó csekket kérnek a kormánypártok a választóktól.

A szavazók egy részében valóban aggodalmat kelt az AUR erősödése, de nem lehet folyamatosan erre alapozva választásokat nyerni. A kormánypártoknak a rátermettségüket is be kellene bizonyítaniuk, mert ha nem, azt a bizonyos biankó csekket elveszítik. Mindenesetre a nap állása egyelőre olyan értelemben is nekik kedvez, hogy a jelenlegi politikai erőviszonyok koalícióra kényszerítik a PNL-t és a PSD-t. Más pártokkal külön-külön egyikük sem tud parlamenti többséget alkotni, ha nem akarnak az AUR-ral együtt kormányozni.

Lehetnek-e buktatói a PNL és a PSD számára a választások összevonásának és a közös EP-listának?

Az önkormányzati választásokon a két kormánypárt külön indul ugyan, de már belengették, hogy helyi szintű szövetségeket kötnek, és támogatják egymás jelöltjeit, hogy kiüssék a nyeregből az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) polgármestereit. Ily módon a PNL és a PSD június 9-én a helyhatósági és az EP-választásokon is fölényes győzelemre számíthat. Megszilárdítják, mondhatni bebetonozzák a hatalmukat.

De nem csak a győzelem, hanem a felelősség is közös lesz. Ezért nagyon fontos lesz majd a szeptemberre tervezett parlamenti választások előtt a romániai közhangulat. Ha fordulat áll be a gazdaságban, rosszul mennek a dolgok az országban, a választók haragja nyilván majd a hatalmukat bebetonozó kormánypártok ellen irányul. De ez most még csak spekuláció, várjuk meg az EP-választások eredményeit.

Az államelnök-választást előre hozta szeptemberre a koalíció. A hivatalos érv az, hogy az ünnepek miatt lehetetlen lesz majd a parlamenti választásokkal együtt három választási fordulót tartani decemberben. Vannak politikai számítások is a döntés hátterében?

Számomra a technikai jellegű érvelések soha nem meggyőzőek. A pénzspórlásra való hivatkozás sem tud meggyőzni a választások összevonásának esetében, és ezzel nem vagyok egyedül. A kormánypárti politikusok is tudják, hogy ezek vékony érvek, olyannyira, hogy 12 éve még ők maguk sem hittek bennük.

Annak idején a Boc-kormány többek között a spórlásra hivatkozva akarta összevonni a helyhatósági és a parlamenti választásokat, amit az akkor ellenzékben lévő szociálliberális koalíció (USL) nevetségesnek nevezett. Mindenesetre nem hiszem, hogy ne lehetett volna november végén és decemberben megszervezni a három választási fordulót. Induljunk ki abból, hogy szerda este Marcel Ciolacu csak Nicolae Ciucával egyezett meg az államelnök-választás előre hozásában.

A PNL elnöke maga is elismerte a koalíciós döntéseket ismertető sajtótájékoztatón, hogy a pártban még nem egyeztetett erről. A kezdeményezés tehát a Ciolacué, ami azt jelenti, hogy a PSD elnöke érdekelt az államelnök-választás előre hozásában. Ő nem tudná megnyerni az államelnök-választást, ha egy jobboldali jelölttel kerül a második fordulóba, ezt mutatják a PSD-nek az elmúlt két évtizedben szerzett tapasztalatai. Egy jobboldali jelöltnek viszont csak a PNL támogatásával van esélye a második fordulóba jutni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a liberálisok az EP-választások után leülnek tárgyalni az Egyesült Jobboldal Szövetséggel egy közös jelöltről.

Egy ilyen jellegű tárgyalás nehézkesnek, hosszadalmasnak ígérkezik. Ha azonban az államelnök-választás első fordulóját szeptember 8-án tartják, a pártoknak már július közepéig nevesíteniük kell a jelöltjüket, így hosszadalmas tárgyalásokra nem lesz idő. Vélhetően ezért szeretné mielőtt letudni Ciolacu az államelnök-választást.

Elbukhat-e a választások összevonása az alkotmánybíróságon?

Nem tudom teljesen kizárni, hogy elbukik. Abból indulok ki, hogy 12 évvel ezelőtt a Boc-kormány korábban említett hasonló kezdeményezése is elbukott. De ha elbukik, az óriási blamázst jelentene a kormánypártoknak. Azt mutatná, hogy nincsenek jogi szakértőik egy ilyen jellegű döntés előkészítéséhez. Ugyanakkor ne feledjük, hogy az alkotmánybíróság tagjait politikai alapin nevezik ki, és a testület jelenlegi összetétele a kormánypártoknak kedvez.

Elképzelhetőnek tartja, hogy az EP-választások után a PSD és a PNL közös parlamenti jelöltlistában és közös államfőjelöltben állapodjon meg?

Az EP-választások után sok tárgyalnivalójuk lesz a kormánypártoknak, mert váltás következik az Európai Unió intézményeinek élén is. A legtöbbet az kerül szóba a közbeszédben, hogy milyen poszt várhat Klaus Iohannisra az EU-ban, de az Európai Bizottságba javasolt politikusról is döntenie kell a koalíciónak, és lehetnek bőven buktatók. Mindenesetre, ha a koalíció nagy arányú győzelmet arat az EP-választásokon, azt fogja mutatni a két kormánypárt számára, hogy a választási összefogás a járható út, és ezzel jelentősen nőnek egy újabb megállapodás esélyei.