Mit nyer és mit veszíthet Románia az Air Schengennel?

Még ha nem is a bukaresti kormányzó politikusok érdeme, hogy sikerült rést találni Ausztria hajthatatlan álláspontján, Ciolacut illeti az elismerés, hogy megértette, milyen szerepet játszhat ezekben a diplomáciai játszmákban, mutat rá a Spotmedia abban az összegzésben, amelyben megvizsgálja az Air Schengen előnyeit és hátrányait is. Klaus Iohannis közel két elnöki ciklus után sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, az ő „diplomáciai kapcsolatfelvételei” inkább nevetség és kritika tárgyává tették őt és az elnöki hivatalt. A Bécs által támasztott követelmények teljesítése azonban komoly feladatok elé állítják a román kormányt, figyelmeztetnek a politikai elemzők.

Mit kell teljesítenie Romániának, hogy az „Air Schengen” megvalósulhasson?

A Transtelexen már összefoglaltuk, hogy Gerhard Karner osztrák belügyminiszter szerint a bécsi kormány kész befogadni Romániát és Bulgáriát a schengeni övezetbe, ami a repülőtereket illeti, feltéve, ha az említett országok befogadják a Szíriából és Afganisztánból érkező menekülteket.

Karner hétfőn közölte, hogy „egyértelmű feltételeket” terjesztett az Európai Bizottság elé, amelyeket annak végre kell hajtania, mielőtt Ausztria beleegyezik, hogy Romániát és Bulgáriát befogadja az úgynevezett „Air Schengenbe”.

„Most a Bizottságon a sor” – mondta Karner az Ö1 reggeli hírműsorában, miután a hétvégén felröppentek a hírek arról, hogy a schengeni övezetbe való befogadásra vonatkozó osztrák vétó enyhülhet a légi határok feloldásával, Románia és Bulgária befogadásával kapcsolatban.

„Arról van szó, hogy előrelépésre van szükség az EU külső határainak védelme terén” – hangsúlyozta Karner, és konkrétan felszólította a Bizottságot, hogy háromszorozza meg a határőrök számát. A bizottságnak emellett forrásokat kell elkülönítenie a határvédelmi infrastruktúrára. Elsősorban a bolgár-török és a román-szerb határ technikai korszerűsítésére van szükség.

Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy tudomásul vette Karner bejelentését, és elégedett azzal, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Az EU külső határainak védelme „alapvető fontosságú” a Bizottság számára. Alapvetően azonban fenntartja azt az értékelését, hogy Románia és Bulgária megfelel a schengeni tagság feltételeinek.

Ciolacu: Jövőre, a magyar elnökség alatt folytatjuk a második lépéssel – a szárazföldi csatlakozással

Ciolacu kijelentette, örül, hogy a tárgyalások kimozdultak a holtpontról: „Természetesen örülök, és azt hiszem, Önök is örülnek, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak lett egy perspektívájuk. Az első lépés, a legfontosabb, megtörtént, Ausztria rugalmasabban kezeli most már a schengeni kérdést. Persze nem jelenthették be diadalmasan, hogy mostantól kezdve, minden feltétel nélkül, Románia azonnal csatlakozik, de úgy gondolom, hogy a magyar elnökség alatt folytathatjuk a második lépcsőfokkal, a szárazföldi csatlakozással” – jelentette ki Ciolacu.

Szerinte Ausztria követelései nem tűnnek túlzónak, mert mindenkinek érdeke a határvédelem megerősítése, és az ellenőrzések szakszerűbbé tétele. „Cherecheș úrnak ( a börtönbüntetés elől menekülő nagybányai polgármesternek – szerk. megj.) az unokatestvére személyi igazolványával sikerült átlépnie a határt” – figyelmeztetett a miniszterelnök.

A román szakértők reakciói azonban óvatosságra intenek

Cătălin Predoiu román belügyminiszter vasárnap elkerülte, hogy Románia schengeni csatlakozásának menetrendjéről nyilatkozzon, de azt mondta, „reméli, hogy a romániai polgároknak szebbé teszi az ünnepét a hír”. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e az Ausztria által támasztott feltételekkel, Predoiu azt mondta, hogy „ezek olyan feltételek, amelyekről tudok, és meg fogjuk vitatni őket”, és hogy „számunkra is hasznos, hogy megerősítsük a határvédelmet”.

„A nyilatkozat fő politikai jelentősége az, hogy Ausztria megváltoztatta hozzáállását, már nem azzal a merev állásponttal kell szembesülni, amikor erről tárgyalnak a partnerek. A nyilatkozatot megelőző hónapokban folyamatos megbeszéléseket folytattunk. Mostantól a technikai megbeszélések területére lépünk” – mondta Cătălin Predoiu.

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan feltétel, amelyet elutasít, azt mondta, nem nyilatkozik, mert ez az eredmény éppen azért született meg, mert a felek „kiegyensúlyozottan kommunikáltak, hogy ne veszélyeztessék a tárgyalásokat”.

Predoiu hangsúlyozta annak fontosságát, hogy közvetlenül találkozik Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel, mert „egy sajtónyilatkozat nem hivatalos álláspont”. „Meglátjuk, hogy pontosan mit akarnak” – zárta nyilatkozatát Predoiu.

Cristian Pîrvulescu politikai elemző szerint ez a nyitás „mérgezett ajándék” lehet.

„Ez egy nyilvánvaló siker, mert semmi sem utalt arra, hogy az osztrák kancellária módosít az eddig hajthatatlannak tűnő álláspontján... Meg kell néznünk, hogy pontosan mik a konkrétumok. Az elképzelés az lenne, hogy azt a megoldást alkalmazzuk, amiről például Olaszország is tárgyalt Ausztriával, hogy hotspotokat, menekülttáborokat nyissanak, ahová Olaszország olyan menekülteket küldhet, akiknek a befogadása, menedékjogi vizsgálata folyamatban van” – részletezte a Spotmedia által idézett politikai elemző.

Kifejtette: egyrészt ez ellentétes a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel. Másrészt a szélsőjobboldali ellenzék kihasználja, hogy Románia befogadja ezeket az illegális határátlépőket, és ez nagy fordulatot okozhat a román politikában.

Cristian Diaconescu, volt külügyminiszter szerint nem fair, amit Ausztria most Romániára akar erőltetni. „Románia, akárcsak Bulgária, teljesíti a schengeni egyezményben meghatározott összes feltételt. Amit Ausztria most említ – a menekültek befogadásával kapcsolatos kérdések, extra követelmények, amiknek megoldása nem a mi feladatunk. De ami szerintem a legfontosabb, hogy ha a szétválasztás mellett maradunk, azaz most csak a légi határokat lehet megnyitni, akkor be kell iktatni azt a feltételt, hogy a szárazföldi határok megnyitására egy konkrét időpontot határozzanak meg” – mondta a volt külügyminiszter.

Mit nyer mindebből Ciolacu, mit veszíthet Románia?

Az a megfigyelés, hogy Marcel Ciolacu politikai profilváltáson dolgozik annak érdekében, hogy elfogadható elnökjelölté váljon, már közhelyszámba megy. Sok politikai elemző számára azonban a meglepetést az a profizmus okozta, amellyel Ciolacu kitűzött célt követi: nincsenek nagy mutatványai, nem közvetít mély üzeneteket, nincs folyamatosan előtérben, de a megfelelő helyekre megy, és a látogatások nyomán eredményeket tud felmutatni, Iohannisszal ellentétben, aki gyakorlatilag végig turistáskodta a 2023-as esztendőt, mutat rá a Spotmedia elemzője.

Bár a Szociáldemokrata Pártnak nem sikerült meggyőznie az EU soros elnökségét betöltő Spanyolországot, hogy a december 5-i a bel- és igazságügyi formáció (IB Tanács) ülésének napirendjére tűzzék a schengeni bővítést Romániával (és Bulgáriával), az EU és az USA régóta tartó nyomása Ausztriára végül úgy alakította a tárgyalások menetét, hogy az osztrákok egy szimbolikus lépést tettek az elfogadás irányába, ami a schengeni bővítés szempontjából inkább képletes, de a menekültkérdés kezelésének politikája szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszik.

Bárki, aki szorosan követi az uniós politikát, láthatja, hogy az európai választások közeledtével az uniós intézmények és vezetők gondja az volt, hogy mérsékeljék a populizmus – akár belpolitikai, akár orosz eredetű – erősödését.

A közelmúltbeli hollandiai választások eredménye, amely egy tapasztalt szélsőjobboldali politikus győzelmét hozta, ismét riadókészültségbe helyezte az EU-t, mivel Wilders kampányüzenetei is a menekültekhez és – a menekültsegélyek fényében – a hollandok életszínvonalának csökkenéséhez kapcsolódtak. Ez döntési kényszerbe hozta az európai bizottságot, ugyanis az osztrák vétó szintén a menekültkérdéshez kapcsolódik.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozását Brüsszel – a Parlament és az Európai Bizottság révén – egyértelműen magáévá tette. Az, hogy Ausztria most enged, az Egyesült Államok és Brüsszel közös nyomásgyakorlásának köszönhető. És bár nem Marcel Ciolacunak az érdeme, aki amerikai látogatása után nem tud elképesztő teljesítményről beszámolni, hanem sokkal inkább Brüsszelnek és Washingtonnak, az egybeesés jól jön a szociáldemokrata pártvezérnek, aki eredményként tudja ezt felmutatni.

Ciolacu megértette a pillanatot, és társult a diadalhoz, azonban azt, amire a politikai elemzők figyelmeztetnek, elfelejti kiemelni: az Ausztria által támasztott feltétel, hogy Románia és Bulgária visszafogadja azokat a menekülteket, akik a két országon keresztül érkeznek Ausztriába, itt is felerősítheti a szélsőjobboldali pártok üzenetét, épp úgy, ahogy ez Hollandiában vagy Ausztriában történt.

Ez a jelentősége Ausztria új álláspontjának: az osztrákok minimális engedményért maximális hasznot húznak. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter sokkal nagyobb eredményt ért el ezeken a tárgyalásokon, mint Bukarest azzal, hogy csak az Air Schengen valósul meg.

Halasztani kellene a pezsgőbontást, amíg kiderülnek a részletek

A légi közlekedést érintik a legkevésbé a schengeni határok. Biztos, hogy előny, biztos, hogy megszünteti a kisebbrendűségi érzést, de a repülőtereken az útlevél-ellenőrzés csak egy szakasza a biztonsági előírásoknak, és általában kis sorban állással mindenki átesik rajta nagyon gyorsan.

A nagy probléma a közúti közlekedéssel van, különösen a teherforgalommal, ahol a vámban töltött órák hatalmas veszteségeket jelentenek. Ebben a tekintetben egyelőre minden marad változatlan.

Aztán tisztázni kellene azt, hogy valóban olyan menekültek befogadásáról van-e szó akik Románián keresztül érkeztek Ausztriába, mert ebben az esetben valójában nyitott kapukat döngetnek, hiszen a dublini egyezmény értelmében ezt az eljárást eddig is alkalmazták.

Vagy pedig más menekülteket, akik más irányból érkeztek Ausztriába, is ide toloncolnának vissza, és konkrét menekülttáborok létesítését vállalja az ország az „Air Schengen” kedvéért? Ilyenkor nem kellene megfeledkeznünk arról, hogy nem is olyan sok évvel ezelőttig a romániai vendégmunkásokra is úgy tekintettek, mint a most visszatoloncolásra kerülő menekültekre: nem kívánatos elemek voltak, akiket ha rajtakaptak, hogy illegálisan tartózkodnak a schengeni területen, visszatoloncoltak Romániába.