Kiadták a medvekilövési kvótát, 220 állatot lőhetnek ki a vadászok

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a medvék kilövését engedélyező miniszteri rendelet – írja a Spotmedia a minisztérium közlése alapján. A rendelet a barnamedvék megelőzési célú kilövésének a kvótáját 140-ben, míg a beavatkozási célú kvótát viszont 80-ban határozza meg.

A Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatásában hangsúlyozza, hogy a rendeletet „az érdekeltekkel folytatott konzultációk és a Román Akadémia véleményezését követően hozták meg”.

A miniszteri rendelet a következő helyzetekben alkalmazható: “jelentős károk megelőzése érdekében, különösen a mezőgazdasági terményekben, a háziállatokban és más vagyontárgyakban, valamint a közegészségügy és a közbiztonság érdekében”. Állításuk szerint a derogációs intézkedések nem veszélyeztetik az érintett fajok populációinak megmaradását a természetes élőhelyükön.

“Ez a rendelettervezet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló, az Európa Tanács 92/43/EGK irányelvének a rendelkezéseinek figyelembevételével készült. (…) A barnamedve faj megőrzésén és a biodiverzitás védelmén túl, úgy gondolom, az emberekre is gondolni kell” – idézik a környezetvédelmi minisztert, Mircea Fechetet.

A Környezetvédelmi Minisztérium azt is kijelenti, hogy folytatja a romániai barnamedve-állomány védelmére vonatkozó akciótervet. A projekt céljai a következők:

• a populáció méretének a meghatározása, illetve az egyedszámok megállapítása országos, regionális és helyi szinten genetikai vizsgálatokkal.
• az ember-medve konfliktusok csökkentése a háziállatok, a mezőgazdasági termények és az anyagi javak védelmére szolgáló rendszerek beszerzésével és telepítésével.

A most publikált rendelet “elődje” még Tánczos Barna minisztersége idejére nyúlik vissza

Tánczos utolsó hivatali napján jelentette be, hogy aláírta azt a rendeletet, amely szerint 426 barnamedvét megelőzési céllal, újabb 55 példányt pedig beavatkozási céllal lehet kilőni. A rendelethez viszont előzetesen nem kérték a Román Akadémia természeti emlékek gondozásáért felelős bizottságának (CMN) hozzájárulását, csak később kérték a rendelet jóváhagyását. A kéréshez az Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézetnek azt a tanulmányát sem csatolták, amelynek alapján a tárca az intervenciós kvótákról döntött.

Végül Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter július végén jelentette be, hogy a Román Akadémia javaslata alapján a tárca 140-re csökkenti a barnamedvék megelőzési célú kilövésének a kvótáját, míg a beavatkozási célú kvótát 80-re emeli. Akkor jelentette be azt is, hogy új rendeletet készít a minisztérium.

“Nem fogok vitába bocsátkozni a Román Akadémia szakembereivel” – mondta akkor Fechet. Ez után jelentette be Tánczos Barna, hogy egy olyan törvénytervezetet készül benyújtani, amely kizárná a Román Akadémiát a medvék kilövési kvótájának a meghatározásából. A Román Akadémia sem volt rest, reagált Tánczos nyilatkozatára, azt állítva, a korábbi környezetvédelmi miniszter terve, miszerint kizárja őket a kilövési kvóták meghatározásából, törvényellenes.

A hatályos törvények szerint szerint indokolt esetben a környezetvédelmi minisztérium a tárcavezető utasítására, a Román Akadémia előzetes véleményezése alapján megállapíthat vadgazdálkodási intervenciós kvótákat, „feltéve, hogy nincs elfogadható alternatíva, és a derogációk nem veszélyeztetik az érintett fajok populációinak megmaradását a természetes élőhelyükön”.

A WWF eddig mindkét rendeletet kritizálta

A Tánczos Barna által aláírt rendelet ellen több civil szervezet is tiltakozott, elsősorban azt kifogásolták, hogy nem készült megfelelő tudományos felmérés, amire egy szakszerű vadgazdálkodás alapulhatna. A WWF azt állította, a rendelet valószínűleg nem oldja meg a medvék jelentette problémát, mert a rendelkezés elsősorban nem a habituált medvéket érinti, amelyek már hozzá vannak szokva az ember jelenlétéhez, és amelyek az emberrel való konfliktusok főszereplői, hanem épp azokat a nagytermetű hímeket, melyek egyébként nem hajlamosak bejárni a településekre.

Mivel a megelőzési kvóta a domináns hímeket (amelyek nem okoznak kárt!) célozza meg, nem pedig a települések közelében elszaporodott fiatal medvéket, és nem határoz meg szilárd elveket (a habituált medvék számának és implicite a konfliktusok számának csökkentése szempontjából), a problémák még a medveállomány csökkenése mellett is fennmaradnak”

– mondta akkor a Tánczos Barna által elfogadott rendeletről Cristian-Remus Papp, a WWF Románia Vadon élő fajok osztályának koordinátora.

A WWF már a frissen publikált új miniszteri rendeletet is kritizálta, mondván, a medvékkel való konfliktusok csökkentése összetettebb intézkedéseket igényel, mint amit az új miniszteri rendelet előír. A WWF úgy véli, hogy a célzott beavatkozások és megelőzési célú eltávolítások hasznos eszközök lehetnek egy faj kezelésében, de nem elegendők. Közép- és hosszú távon koherens és következetes intézkedésekre van szükségünk. A szervezet szerint ahhoz, hogy a miniszteri rendelet a kívánt hatást érje el, szükséges a problémás egyedek monitorizálása. Emellett azt is szorgalmazzák, hogy a minisztérium tegye közzé azokat a dokumentumokat, ami alapján egy-egy egyed eltávolításáról döntenek.

Hangsúlyozzák, hogy a medvék folyamatos megfigyelése mellett jobban oda kellene figyelni a turisztikai területeken és városok közelében a medveetetés visszaszorítására, ami különösen fontos lenne a konfliktusok számának a visszaszorításában. Felhívják a figyelmet arra, hogy számos etetőpont található a városok közelében, és ezekkel kapcsolatban is intézkednie kellene a hatóságoknak, hogy visszaszorítsák a konfliktusokat.

A hulladékgazdálkodás javítását szorgalmazzák azokon a területeken, ahol folyamatos a medvék jelenléte. Emellett a helyi közösségek tájékoztatását és felkészítését is szorgalmazzák, hogy miként tarthatják távol maguktól a medvéket, illetve mit tehetnek a konfliktusok csökkentése érdekében.