Tánczos Barna kizárná a Román Akadémiát a medvék kilövési kvótájának a meghatározásából

Olyan törvényjavaslat beterjesztését tervezi Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszter, ami kiiktatja a Román Akadémiát a barnamedvék kilövésére vonatkozó vadászati kvóták meghatározásából – írja a G4Media.

Tánczos kedden a Prima News csatorna vendége volt, ahol a barnamedvék kilövési kvótájáról beszélgettek. Az RMDSZ-es szenátor a műsorban a portál szerint azt nyilatkozta, hogy a Román Akadémiának nincs jogalapja kvótajavaslatot tenni. A törvény konzultációs kötelezettséget ír elő, és miniszterként az intézmény iránti tiszteletből nem akarta kizárni a folyamatból az akadémiát, de arra a következtetésre jutott, hogy a Román Akadémiának nincs mit keresnie ebben a jogalkotási folyamatban, majd azt is kijelentette:

“szenátorként törvényalkotási projektet fogok benyújtani a Román Akadémia kizárására a jogalkotási folyamatból, mert nincsenek szakembereik.”

Tánczos szerint erre az a megoldás, ha a barnamedvékre vonatkozó kilövési kvótát a törvény állapítja meg, és a parlament szavaz róla, amelyet a nép, az emberek választottak meg, nem pedig a medvék.

Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi tárcavezető minisztersége utolsó napján jelentette be, hogy aláírta azt a rendeletet, amely szerint 426 barnamedvét megelőzési céllal, újabb 55 példányt pedig beavatkozási céllal lehet kilőni. A rendelethez viszont előzetesen nem kérték a Román Akadémia természeti emlékek gondozásáért felelős bizottságának (CMN) hozzájárulását, csak később kérték a rendelet jóváhagyását. A kéréshez az Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézetnek azt a tanulmányát sem csatolták, amelynek alapján a tárca az intervenciós kvótákról döntött. Akkor az akadémia azt közölte, hogy akkor fogja elemezni a kérést, ha a minisztérium a rendelet dokumentációját kiegészíti az említett tanulmánnyal. Végül Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter július végén jelentette be, hogy a Román Akadémia javaslata alapján a tárca 140-re csökkenti a barnamedvék megelőzési célú kilövésének a kvótáját, míg a beavatkozási célú kvótát 80-re emeli.

“Nem fogok vitába bocsátkozni a Román Akadémia szakembereivel” – mondta akkor Fechet.

A hatályos törvények szerint szerint indokolt esetben a környezetvédelmi minisztérium a tárcavezető utasítására, a Román Akadémia előzetes véleményezése alapján megállapíthat vadgazdálkodási intervenciós kvótákat, „feltéve, hogy nincs elfogadható alternatíva, és a derogációk nem veszélyeztetik az érintett fajok populációinak megmaradását a természetes élőhelyükön”.

A Tánczos Barna által aláírt rendelet ellen több civil szervezet is tiltakozott, elsősorban azt kifogásolták, hogy nem készült megfelelő tudományos felmérés, amire egy szakszerű vadgazdálkodás alapulhatna. A WWF azt állította, a rendelet valószínűleg nem oldja meg a medvék jelentette problémát, mert a rendelkezés elsősorban nem a habituált medvéket érinti, amelyek már hozzá vannak szokva az ember jelenlétéhez, és amelyek az emberrel való konfliktusok főszereplői, hanem épp azokat a nagytermetű hímeket, melyek egyébként nem hajlamosak bejárni a településekre.

Mivel a megelőzési kvóta a domináns hímeket (amelyek nem okoznak kárt!) célozza meg, nem pedig a települések közelében elszaporodott fiatal medvéket, és nem határoz meg szilárd elveket (a habituált medvék számának és implicite a konfliktusok számának csökkentése szempontjából), a problémák még a medveállomány csökkenése mellett is fennmaradnak”

– mondta akkor a Tánczos Barna által elfogadott rendeletről Cristian-Remus Papp, a WWF Románia Vadon élő fajok osztályának koordinátora.