Markó Béla félreállítása lehetett a célja a 2011-ben Erdélybe juttatott 265 millió forintnak

Valódi tájékoztatás helyett egy „tájékoztatásképpen” elküldött írással intézte el Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének sajtósa, Dénes László a Transtelex levelét, amiben arra kérdeztünk rá, mire költötték a magyar kormánytól 2011-ben – soron kívül – kapott összeget. Mint arról beszámoltunk, a HVG jutott hozzá olyan dokumentumokhoz, melyekből kiderült: a magyar kormány a határon túliak támogatására 2011-ben 787 millió forintot utalt. Azon kívül, amit a határon túliak támogatására létrehozott Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatott.

A legnagyobb összeget a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kapta, 265 millió forintot, mi pedig két kérdéssel fordultunk a szervezethez, majd Tőkés László sajtóirodájához. Azt kérdeztük, hogy milyen célra fordították ezt az összeget, illetve hogy a soron kívüli támogatásnak volt-e szerepe az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megszervezése, illetve a párt 2012-es kampánya során felmerült költségek fedezésében. Az EMNT hivatalos címére küldött levelünkre eddig nem kaptunk választ, ha érkezik, visszatérünk a témára. Tőkés sajtóirdája pedig azt írta vissza, hogy érdeklődjünk a szervezet ügyvezető elnökénél. Illetve „tájékoztatásképpen” elküldtek egy cikket, és egy szmájlit is.

A „tájékoztatásképpen” elküldött cikkben semmilyen releváns információ nem szerepel a pénzek felhasználásáról, arról szól, hogy az erről cikkező újságok, a „nemzetellenes Soros-média” páros lábbal szállt bele „a mai magyar nemzetpolitika jeleseibe”. Holott mindössze arról van szó, hogy „hogy az Orbán-kormány az alaptörvény előírta felelősség- és kötelezettségvállalásnak megfelelően anyagilag is támogatja a trianoni határokon túl rekedt magyar nemzetrészek egyes civil szervezeteit”. Közben

a cikkező portálokat is minősítgetik, például a lapunkat „skizofrén kolozsvári Transtelexnek” nevezik.

Bár a témához látszólag nem kötődik, mégis jelzésértékű lehet, hogy felhánytorgatják: azt nem írták meg az említett portálok, hogy míg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sosem kapott a román államtól egy fityinget sem, addig az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a legnagyobb erdélyi magyar párt – a szerk. megj.) tavaly például 10 millió euró, mintegy 3,5 milliárd forint kisebbségi támogatást vágott zsebre. (Ezzel lényegében elismerve, hogy nem lőttünk nagyon mellé, amikor azt kérdeztük, hogy költöttek-e a szóban forgó összegből politikai célokra.)

Bár hivatalos választ nem kaptunk, páran mégis nyilatkoztak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a mozgalom tagjai által alapított Erdélyi Magyar Néppárt tagjai közül, akik azt kérték, ne hozzuk nyilvánosságra a nevüket. Beszélgetőtársaink egybehangzólag úgy vélték, a soron kívüli támogatás a 2011-ben alapított Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kampányköltségeit volt hivatott fedezni a 2012-es romániai helyhatósági választásokon. A célja pedig Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnökének eltávolítása volt. Markó ugyanis az „egyenlő közelség” elvét vallotta mind Bukaresttel, mind Budapesttel szemben, azaz igyekezett megőrizni az erdélyi magyar politikai képviselet önállóságát, mindkét ország kormányának irányába. Orbán Viktornak pedig nem tetszett Markó viszonylagos távolságtartása.

„Minden bizonnyal a Néppárt 2012-es kampányára érkezett az a pénz, akkor minden eszközzel igyekezett minket helyzetbe hozni a Fidesz.

Nemcsak anyagilag segítettek, de kampányfogásokat is tanítottak nekünk, volt Erdélyben előadást tartani Kubatov Gábor például, a kampányfőnöke, Beke Sándor pedig rendszeresen tartott nekünk felkészítőket” – emlékezett vissza egyik beszélgetőtársunk. A kampányban elköltött pénzek nagyságrendjét illetően nem tudtak pontos számokat, mint mondták, kevesen láttak bele a két szervezet, az EMNT és az EMNP költségvetésébe, azonban elmondták, „nem voltak hiányában a pénznek”.

Ez egyébként még abban az időszakban volt, amikor Romániában egy megengedőbb választási törvény volt érvényben, bőven lehetett nyomtatni és kifüggeszteni választási plakátokat, bannereket, osztogatni kitűzőket, szórólapokat.

„Markó Bélát akarták akkoriban megtörni, ami lényegében sikerült is”

– tette hozzá egyik beszélgetőtársunk. Az RMDSZ elnöki tisztségét 1993 óta betöltő Markó 2011-ben nem indult újabb mandátumért. Helyét a Szövetséget azóta is vezető Kelemen Hunor vette át, aki Orbán Viktor lelkes hívének számít, a nyilatkozatai alapján legalábbis.

A Transtelexnek nyilatkozó EMNT-EMNP-sek elmondták, keserűen csalódtak, amikor azzal szembesültek, hogy a „stratégiai partnerüknek” tekintett Fidesz lényegében hátat fordított nekik és teljes mellszélességgel beállt az RMDSZ mögé, mind a pénzügyi, mind a politikai támogatást illetően.

„Nagyon rosszul esik, hogy Orbán Viktor hátat fordított nekünk, pedig mi szívvel-lélekkel csináltuk, őszintén hittünk benne és az erdélyi magyar autonómia ügyében. De az autonómia lekerült, sajnos, az asztalról, idén Tusványoson lényegében már szóba sem került” – kesergett az egyik politikus. Orbán pálfordulását némiképp különböző módon értelmezték. Volt, aki azt mondta, elérte a célját az erdélyi politikai életben, mivel sikerült leuralnia az RMDSZ-t, de olyan vélemények is vannak, hogy megharagudott a Néppártra, mert nem követték vakon az akaratát.

„Orbán elérte a célját, kiegyezett az RMDSZ-szel. Sőt, mostmár azt láthatjuk, hogy ő irányítja a pártot. Ezért ejtett minket. Azt sem tartom kizártnak, hogy eleve ez volt a célja, ezért támogatott alternatív magyar pártokat az RMDSZ-szel szemben” – vélekedett egyikük.

„Szerintem 2014-ben, a romániai elnökválasztáskor estünk ki a cukortartóból. Amikor Orbán Viktor tiltása ellenére az Erdélyi Magyar Néppárt saját jelöltet indított” – magyarázta az a nyilatkozónk, aki az alapításától tagja az EMNT-nek, majd a Néppártban is vállalt feladatokat. „Nem volt nemzetpolitikai kockázata Szilágyi Zsolt indulásának, nem veszélyeztette Kelemen Hunor eredményét, mert senki sem gondolja komolyan, hogy egy magyar párt jelöljét megválasztják államelnöknek Romániában. Viszont szerintem eredményes és hasznos volt Zsolt indulása. Három percet kapott a román állami tévében, mint az összes többi jelölt, és lehetősége volt beszélni az autonómiáról, a Föderális Románia programunkról. Népszerű is volt szerintem.

De Orbánt ezzel megsértettük, azt hiszem. Nagyon rosszul esett mindenkinek a Néppártból, ahogy végül elbánt velünk. Nem akartam hinni a szememnek, amikor láttam, hogy 2016-ban már nyíltan kampányolt az RMDSZ mellett Semjén Zsolt, minket pedig hazaárulóztak” – kesergett.

Mint írtuk, idéntől nemcsak soron kívül nem kap pénzt magyar kormánytól a két, Tőkés Lászlóhoz kötődő szervezet, de levágták a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács normatív támogatását is, ami évi szinten körülbelül 250 millió forintot tett ki. Ennek a pénznek a túlnyomó részét egyébként az Erdélyben működő honosítási irodák, az ún. Demokrácia Központok fenntartására, illetve közösségépítő, kulturális rendezvények szervezésére fordították. A Demokrácia Központokat pénzhiány miatt bezárták, melyből pár éve még 28 működött Erdély-szerte a nagyobb és kisebb városokban, és több mint 200 alkalmazottat foglalkoztattak, akiknek fő feladata a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos ügyintézés segítése volt.