Imádja a magyar kultúrát és a néptáncot a román EP-képviselő, aki a zöldmozgalmat készül megerősíteni

2023. július 27. – 15:04

Imádja a magyar kultúrát és a néptáncot a román EP-képviselő, aki a zöldmozgalmat készül megerősíteni
Nicu Ștefănuță az Európai Parlamentben – Fotó: Fotó: Nicu Ștefănuță Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Nicu Ștefănuță az első romániai EP-képviselő, aki csatlakozott az európai Zöldekhez. Az USR listáján szerzett mandátumot, azonban kilépett és átült a zöldekhez, most pedig a romániai zöldmozgalom megerősítését tűzte ki célul. Nemrég azzal került be a lapokba, hogy megnyitotta a kolozsvári Pride-ot, ahol – egyedüliként – magyarul is beszélt. Interjú.

Lelkesen támogatta az Európai Parlamentben a természethelyreállítási, azaz a restore nature törvényt, sőt, az EP-képviselő kollégáit is arra biztatta, hogy szavazzák meg. Sokan viszont, például az RMDSZ képviselői is, azzal érveltek ellene, hogy tönkreteszi a mezőgazdaságot. Miért látja hasznosnak ezt a jogszabályt?

Ez egy fals értelmezése a törvénynek. Elsősorban a leromlott természeti állapotú területek helyreállítását célozza, és nemhogy ártana a mezőgazdaságnak, de segíteni fogja az élelmiszertermelésünket. Romániában jelentős mértékű méztermelés folyik, kaptam levelet például a méhészek szervezetétől, azt írták, fontos elfogadni, mert hasznos lenne a méhészetek számára.

Azért is fontosnak tartottam, mert betiltja a városi zöldövezetek további pusztítását, a fakivágást. Romániában probléma, hogy sokan alig várják, hogy úgy változtassanak a jogszabályokon, hogy az utolsó zöldövezeteket is le lehessen betonozni. Közben pedig megfulladunk a 40 fokos melegben. Ezért harcoltam a törvényért az utolsó pillanatig, többek között civil szervezetekkel együttműködve.

Lényeges dolognak tartom, hogy a jobboldal és a szélsőjobb belebukott abba a kezdeményezésbe, hogy elkaszálja a jogszabályt. Ebből tanulhatunk, Romániában jövőre választások lesznek, nagyon ajánlott lenne elkerülni, hogy az AUR kormányra jusson.

Az USR listáján szerzett EP-képviselői mandátumot, azóta viszont kilépett a pártból, az EP-ben pedig a Renew frakcióból átült a Zöldekhez. Miért hagyta ott az USR-t?

A megalakulása óta tagja voltam az USR-nek, amikor még progresszívebb, liberálisabb volt és jobban figyelt a környezetvédelemre. Mostanában viszont már olyanokkal szövetkezik, akikkel régebben egy szobában sem tartózkodott volna, pl. akik támogatták a Koalíció a Családért szervezetet (a 2018-as, sikertelen melegellenes népszavazás kezdeményezői – szerk. megj.). Én nem akartam ebbe az irányba elmozdulni. A zöld politikának van jövője Romániában, ezzel akarok foglalkozni. Nézzük csak a klímaváltozást, a gazdasági helyzetet.

Mely szervezetekre gondol, akikkel mostanában szövetkezik az USR?

Például a Népi Mozgalom Pártjára (PMP), ők is támogatták a népszavazást. De megjegyzem, az RMDSZ-szel szemben is vannak fenntartásaim, az EP-képviselőik például ellenezték a restore nature törvény elfogadását. Az USR most a klasszikus jobboldalon akar magának helyet kiharcolni, de sokan mást várnak tőlük. És sokan mentek el a pártból.

Nemrég csatlakozott az Európai Parlamentben a Zöldekhez, és úgy értesültem, hogy Romániában is készül bekapcsolódni a zöld politikába. Saját pártot fog alapítani, vagy csatlakozik valamelyik már meglévő alakulathoz?

A romániai zöldmozgalomban nincs hiány pártokból. Egyesek ezek közül álzöld pártok, ez onnan látszik, hogy a választások után hamar összeállnak a PSD-vel. Legitimitásra, szavahihetőségre van szüksége a romániai zöldmozgalomnak, olyan emberekre, akik valóban hisznek a zöld célokban és a kisebbségi jogokban. Az országnak szüksége van egy hiteles zöldmozgalomra.

Több létező alakulat van, ezeket akarom összefogni, de olyanokat is be kívánok vonni, akik eddig nem politizáltak. Hívok és várok mindenkit, magyarokat is, hogy vegyenek ebben részt. Vannak hiteles zöld pártok, például a VOLT, ezeket kell koalizálni, illetve a civil szervezeteket. És ott vannak a kiábrándult USR-sek, ez is egy fontos szektor. Romániában is szükség van zöldmozgalomra, nézzük csak meg a többi európai országot, Budapestnek és Zágrábnak zöld politikus a polgármestere, és hat országban vannak kormányon a zöldek, például Németországban, Hollandiában, Írországban. Romániának is kell egy normális zöld párt.

És milyen szerepet szán ebben saját magának, pályázik például egy vezetői posztra?

Egyelőre azt tekintem a fontos feladatomnak, hogy ezeket a szervezeteket, embereket összegyűjtsem és egy koalíciót hozzunk létre. Nem tartom fontosnak most, hogy milyen pozíciót fogok majd betölteni.

Bár erről már beszélt, mi a véleménye a romániai zöld pártokról? Van jópár, de többnyire csak a választások előtt közvetlenül tűnnek fel, utána nem igazán halljuk a hangjukat, eredményeik pedig, tudtommal, nem igazán vannak.

Igy van. Jórészüket a nagy pártok, a PSD és a PNL alapítják, ezek az ő saját álzöld pártjaik, melyekkel elfoglalják a politikai mezőnynek ezt a részét, és nem hagyják érvényesülni az igazi zöldeket. Mostanában már, azt látom, hogy a szélsőjobb is átveszi a zöld témákat. Ők úgy közelítik meg a környezetvédelmet például, hogy ne hagyjuk, hogy az idegenek elvegyék az erdeinket.

Ön nyitotta meg az idei kolozsvári Pride-ot, ahol – egyedüliként – magyarul is beszélt. Milyennek tartja a romániai LMBTQ-mozgalom kilátásait, például mikor tehetik lehetségessé a bejegyzett élettársi kapcsolatot az azonos nemű párok számára?

A normalitás elérésére kell törekedni, ez egy érzékeny téma Romániában. Sokan azt mondják, hogy engem nem zavarnak a melegek, de ne csókolózzanak előttem. A bejegyzett élettársi kapcsolat azonban nem a szexualitásról szól, hanem a személyiségi jogokról. Az azonos nemű párok kapcsolata jelenleg az állam szemében nem létezik. Láthattuk például a Covid idején, hogy nem engedték, hogy a párok meglátogassák egymást a kórházban. De arra sincs lehetőségük, hogy közösen lakáshitelt vegyenek fel, nem örökölhetnek egymás után. Ezeket a kérdéseket rendezné a bejegyzett élettársi kapcsolat.

Vannak, akik az ellenségeskedés szítására használják ezt a kérdést. Arra lenne szükség, hogy az emberek másképp is tudják szemlélni ezt a problémát, minden attól függ, miként láttatják velük. Nekem tizenhat évvel ezelőtt nyílt először lehetőségem külföldön utazni, ekkor változott meg a látásmódom, a hozzáállásom. Sajnos, erre nagyon sok embernek nincs lehetősége. És sokan sötétben is akarják tartani őket, én viszont azt szeretném, ha ez az ország fejlődne.

És nem igaz, hogy a vallás nem engedi meg. Több olyan ország van Európában, mely kimondottan vallásosnak számít, mégis támogatják az LMBTQ-jogokat. Spanyolországban, mely egy katolikus ország, elérték azt, hogy a lakosság 81 százaléka támogatta, de a szintén vallásos írországban is elfogadták az emberek.

Romániában azonban a fiatalok már egész másként gondolkodnak, ők értik a problémát, és fontosnak is tartják. Felmérésekben láttam, hogy a körükben a top 5 téma között szerepelnek az identitást érintő kérdések. Meg kell értenünk a gyerekeinket. Sok szülő hívott fel, akik megköszönték, hogy nyilvánosan beszélek az LMBTQ-jogokról, mert ez segített nekik elfogadni, hogy a gyerekük meleg.

Miért tartotta fontosnak, hogy beszéljen magyarul is a kolozsvári Pride-on? Mennyire beszél jól magyarul, és hol tanulta meg a nyelvet? Ön szebeni, ott nem él túl sok magyar.

Nagyon szeretem a magyar kultúrát, a magyar zenét, a magyar néptáncot, magam is táncos vagyok. Sok fesztiválon jártam, ismerem az edélyi magyar folklórrégiókat Széktől Válaszútig. Erdélyi vagyok, számomra természetes dolog, hogy magyarul köszön, magyarul beszél valaki. Igyekeztem megtanulni a magyar nyelvet, bár a szókincsem inkább falusinak mondható. Tanfolyamra is jártam, azt mondanám, középszinten beszélem a magyart.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!