A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportját avatták fel Nagybányán

2023. május 12. – 18:43

A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportját avatták fel Nagybányán
A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportja – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ

Másolás

Vágólapra másolva

Egy szűk hónappal a nagykárolyi Kölcsey-szobor felavatása után újabb szabadtéri képzőművészeti alkotást adtak át Nagybányán. A városról elnevezett festőiskola alapítóit ábrázoló szoborcsoport avatásán megjelent Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a helyi szervezet vezetői és önkormányzati vezetők, és Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja.

A nagybányai művésztelep alapítói – Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly – bronzból készült, életnagyságúnál nagyobb alakjai nem állnak talapzaton és a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását eredetileg két évvel ezelőtt, a művésztelep alapításának 125. évfordulóján szerették volna felállítani, költségeit azonban csak 2021 végén sikerült belefoglalni a városi költségvetésbe, így késett az avató.

A pénteki eseményen mondott beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a művésztelep alapításának körülményeit idézte fel, és rámutatott, több évtizedes létezése alatt nem csak létrehozta a magyar modern festészetet, de értő közönségét is megteremtette, a közízlést, a művészetről való gondolkodást is átformálta. „Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben – kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot. Meghatározót” – mondta Kelemen.

Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Nagybánya akkori polgármestere örömmel fogadta és támogatta is a művészeket, több műteremlakást építtetett számukra, a szellemi „infrastruktúra” támogatását is fontosnak tartotta.

Kelemen Hunor köszönetet mondott Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-nek a kezdeményezésért és Catalin Chereches polgármesternek, hogy támogatta a szoborállítás ügyét. Hangsúlyozta: a nagybányai iskola ma már a város szellemi identitásának elidegeníthetetlen része, csodálatos örökség, amely a jövőre is hatással lesz. A jelek szerint elfelejtődött a 2022 szeptemberében kirobbant etnikai konfliktus, miután a városünnepen a polgármester román trikolórral takarta le a székelyföldi kürtőskalácsárus bódéjának magyar feliratát. RMDSZ-es helyettese a zászlók eltávolítását javasolta az árusoknak, mire felettese megfosztotta alpolgármesteri hatásköreitől.

Egyébként korábban felmerült feltételezések szerint a nagybányai polgármester folyamatban lévő korrupciós ügye összefüggésben lehetett a nagybányai kürtőskalácsbotránnyal. Cătălin Cherecheș polgármestert tavaly februárban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a kolozsvári törvényszék csúszópénz elfogadása miatt, és ha a kolozsvári ítélőtábla megerősíti az elsőfokú döntést (a következő tárgyalási időpont január 27-re van kiírva), valamelyik alpolgármesternek kell átvennie ideiglenesen a polgármesteri teendőket az új választások kiírásáig. Akkori sajtóértesülések szerint Papp Zsolt István lett volna a legesélyesebb ideiglenesen átvenni a polgármesteri feladatkört. Az etnikai vita kirobbantásával és Papp Zsolt István „leváltásával”, illetve feladatkörének átalakításával, úgy tűnik, ezt akarta a jelenlegi polgármester ellehetetleníteni.

A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportja – Fotó: Gönczy Tamás /RMDSZ
A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportja – Fotó: Gönczy Tamás /RMDSZ

Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, két éve állították szülővárosában, Máramarosszigeten. Az alkotónak, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek több erdélyi városban van köztéri szobra, a legismertebb a nagyváradi Holnapos szoborcsoport, de szintén ő készíti azt az egész alakos Petőfi-szobrot, amelyet ősszel fognak leleplezni a szatmárnémeti István-téren, ahol most egy Petőfi-büszt található, ugyancsak Deák Árpád munkája. A szoborról egyelőre annyit lehet tudni, hogy bronzból készül és 2,6 méteres lesz 1,6 méteres talapzattal, tehát a nagyváradi, talapzat nélküli Holnaposokhoz képest klasszikusabb megközelítésű.

A jelek szerint 2023 a szobrok éve lesz Erdélyben, mert máris két nagyszabású alkotást avattak fel, ezt követi júliusban a sepsiszentgyörgyi Petőfi-szobor átadása és ősszel a szatmárnémeti alkotás avatója.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!