A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportját avatták fel Nagybányán

2023. május 12. – 18:43

A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportját avatták fel Nagybányán
A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportja – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ

Másolás

Vágólapra másolva

Egy szűk hónappal a nagykárolyi Kölcsey-szobor felavatása után újabb szabadtéri képzőművészeti alkotást adtak át Nagybányán. A városról elnevezett festőiskola alapítóit ábrázoló szoborcsoport avatásán megjelent Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a helyi szervezet vezetői és önkormányzati vezetők, és Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja.

A nagybányai művésztelep alapítói – Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly – bronzból készült, életnagyságúnál nagyobb alakjai nem állnak talapzaton és a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását eredetileg két évvel ezelőtt, a művésztelep alapításának 125. évfordulóján szerették volna felállítani, költségeit azonban csak 2021 végén sikerült belefoglalni a városi költségvetésbe, így késett az avató.

A pénteki eseményen mondott beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a művésztelep alapításának körülményeit idézte fel, és rámutatott, több évtizedes létezése alatt nem csak létrehozta a magyar modern festészetet, de értő közönségét is megteremtette, a közízlést, a művészetről való gondolkodást is átformálta. „Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben – kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot. Meghatározót” – mondta Kelemen.

Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Nagybánya akkori polgármestere örömmel fogadta és támogatta is a művészeket, több műteremlakást építtetett számukra, a szellemi „infrastruktúra” támogatását is fontosnak tartotta.

Kelemen Hunor köszönetet mondott Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-nek a kezdeményezésért és Catalin Chereches polgármesternek, hogy támogatta a szoborállítás ügyét. Hangsúlyozta: a nagybányai iskola ma már a város szellemi identitásának elidegeníthetetlen része, csodálatos örökség, amely a jövőre is hatással lesz. A jelek szerint elfelejtődött a 2022 szeptemberében kirobbant etnikai konfliktus, miután a városünnepen a polgármester román trikolórral takarta le a székelyföldi kürtőskalácsárus bódéjának magyar feliratát. RMDSZ-es helyettese a zászlók eltávolítását javasolta az árusoknak, mire felettese megfosztotta alpolgármesteri hatásköreitől.

Egyébként korábban felmerült feltételezések szerint a nagybányai polgármester folyamatban lévő korrupciós ügye összefüggésben lehetett a nagybányai kürtőskalácsbotránnyal. Cătălin Cherecheș polgármestert tavaly februárban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a kolozsvári törvényszék csúszópénz elfogadása miatt, és ha a kolozsvári ítélőtábla megerősíti az elsőfokú döntést (a következő tárgyalási időpont január 27-re van kiírva), valamelyik alpolgármesternek kell átvennie ideiglenesen a polgármesteri teendőket az új választások kiírásáig. Akkori sajtóértesülések szerint Papp Zsolt István lett volna a legesélyesebb ideiglenesen átvenni a polgármesteri feladatkört. Az etnikai vita kirobbantásával és Papp Zsolt István „leváltásával”, illetve feladatkörének átalakításával, úgy tűnik, ezt akarta a jelenlegi polgármester ellehetetleníteni.

A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportja – Fotó: Gönczy Tamás /RMDSZ
A nagybányai művésztelep alapítóinak szoborcsoportja – Fotó: Gönczy Tamás /RMDSZ

Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, két éve állították szülővárosában, Máramarosszigeten. Az alkotónak, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek több erdélyi városban van köztéri szobra, a legismertebb a nagyváradi Holnapos szoborcsoport, de szintén ő készíti azt az egész alakos Petőfi-szobrot, amelyet ősszel fognak leleplezni a szatmárnémeti István-téren, ahol most egy Petőfi-büszt található, ugyancsak Deák Árpád munkája. A szoborról egyelőre annyit lehet tudni, hogy bronzból készül és 2,6 méteres lesz 1,6 méteres talapzattal, tehát a nagyváradi, talapzat nélküli Holnaposokhoz képest klasszikusabb megközelítésű.

A jelek szerint 2023 a szobrok éve lesz Erdélyben, mert máris két nagyszabású alkotást avattak fel, ezt követi júliusban a sepsiszentgyörgyi Petőfi-szobor átadása és ősszel a szatmárnémeti alkotás avatója.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!