Nem a küszöbértékre, igen a SRI lehallgatásaira – ilyen lett a hivatali visszaélésről szóló Btk-módosítás

Ma véget ért a büntető törvénykönyv módosításának parlamenti kalandja. Legalábbis egyelőre. A képviselőház, a döntéshozó testület megszavazta a büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslatot, amely a kormány formája szerint a szolgálati visszaélést és a szolgálati hanyagságot célozza, anélkül, hogy értékhatárt határozna meg, amelytől kezdve a szolgálati visszaélés bűncselekménynek minősül. Annak ellenére, hogy a Btk. döntése szerint értékhatárt kell megállapítani a visszaélésre. A hivatali hanyagság értékhatárát is eltörölték.

Visszatértek az SRI lehallgatások is. A képviselők megszavazták a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait is, amelyek lehetővé teszik, hogy a titkosszolgálatok által végzett lehallgatások bizonyítékként felhasználhatók legyenek büntetőperekben, beleértve a korrupciós pereket is. Az RMDSZ, az AUR és a Forta Dreptei (a Jobboldali Erő Pártja) ellene volt, azzal érvelve, hogy a szolgálatoknak nincs helyük a büntetőeljárásokban. A módosításokat kihirdetik, hacsak nem fordulnak az Alkotmánybírósághoz.

BTK-módosítás a hivatali visszaélésről: itt a határ, hol a határ, nincsen határ

A törvénytervezetet múlt héten, első házként fogadta el a szenátus, ebben azonban az szerepelt, hogy a hivatali visszaélés csak 250 ezer lejes kár esetén számítana bűncselekménynek. A körülbelül 50 ezer eurós küszöbérték természetesen újra felháborodást váltott ki az ellenzék és a civil szféra közegeiben, de közel sem akkorát, mint 2017-ben, amikor a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelettel 200 ezer lejt akart a büntető törvénykönyvbe becsempészni az akkor többségében szociáldemokrata színezetű kormányzás. Azokban az időkben a Btk-módosítás ellen több tízezren vonultak utcára Bukarestben és szerte az egész országban. Múlt héten alig pár százan tüntettek a kormánypalotával szemben, Kolozsváron mindössze 20-an vonultak ki az utcára.

A korábbiakban arra lehetett számítani, hogy a kezdeményezést csökkentett értékkel fogja elfogadni a képviselőház. Kedden, amikor a képviselőház jogi bizottsága vitázott, Marcel Ciolacu PSD-elnök a már múlt héten közölt álláspontját mondta el ismét a sajtó képviselőinek, azaz, hogy az igazságügyi miniszter által javasolt 9 ezer lejes értékhatárt fogja támogatni.

„Jómagam is, és Nicolae Ciucă miniszterelnök is az igazságügyi miniszter javaslatát támogatjuk, amely a jogszakértőktől származik. Ha közben valami változott, nekem nincs ellenemre, javasolhatunk egy eurós küszöböt is” – mondta még kedden.

Ilyen szempontból meglepetésnek számít, hogy a kezdeményezők a keddi bizottsági ülésen már a küszöbérték nélküli forgatókönyvet támogatták.

A bizottság elnöke, Laura Vicol a keddi ülésen elmondta: „Az értékhatárt töröltük, mert elsősorban ezt kifogásolta a civil társadalom”.

Előzőleg a bizottság több más, az ülésen benyújtott módosító indítványt is elfogadott, ám az ülésvezető javaslatára ezeknek a visszavonását is megszavazta a testület. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tiltakoztak az eljárás ellen.

„Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy nagyon fontos tervezetet ennyire eljelentéktelenítsenek. A parlament súlyos hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot” – jelentette ki kedden Stelian Ion volt igazságügyi miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a szenátusban már elfogadott módosításokat nem lehet visszavonni.

A sajtónak nyilatkozó volt igazságügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy egy korábbi alkotmánybírósági határozat szerint szükséges valamilyen küszöbértéket megállapítani a hivatali visszaélés meghatározásánál. Ha pedig a parlament nem tesz eleget ennek az elvárásnak, akkor szerinte az alkotmánybíróság „egy idő múlva” elkerülhetetlenül alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani a kormány tervezetét. Aminek az lesz a következménye – tette hozzá –, hogy a bíróságok fel fogják menteni a hivatali visszaéléssel vádolt személyeket. Vagyis ugyanaz történik majd, mint amikor a bűncselekmények elévülésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat miatt 'több ezer', korrupcióval és szervezett bűnözéssel vádolt személy elleni büntetőpert kellett beszüntetni.

A szerdai szavazáskor tehát az igazságügyi minisztérium eredeti, küszöbérték nélküli változata került terítékre. A Hotnews szerint A büntető törvénykönyv tervezetét 191 szavazattal 66 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadták el. Az RMDSZ a PSD-vel és a PNL-vel együtt szavazott.

Miért kellett határértékhez kötni a hivatali visszaélés bűncselekményként való meghatározását?

Az alkotmánybíróság 2016-ban a 405-ös határozatában megállapította, hogy a hivatali visszaélés csak akkor bírságolható, ha az konkrét jogszabályt sért meg és nem egy normatívát, mint például a sürgősségi kormányrendelet vagy a kormányhatározat. „Ezek másod- és harmadrangú jogalkotási normatívák, amelyeket büntetőjogi felelősségre vonás nélkül is meg lehet szegni” – indokolt akkor a testület.

Liviu Dragnea volt PSD-elnököt, a képviselőház akkor elnökét épp 2016-ban ítélték el először a 2012-es népszavazással kapcsolatos korrupciós perében, azóta még további két bírósági ügy is indult ellene. Vélhetően az ő javaslatára került be a hivatali visszaélést tárgyaló Btk-módosítás tervezetbe a 200 ezer lejes küszöb. Így jelent meg a híres 13-as kormányrendelet, amelyet meglehetősen gyorsan fogadtak el és még a Hivatalos Közlönyben is megjelenítették, az utcai tiltakozás hullám miatt azonban hatályon kívül helyezték.

Az alkotmánybíróság ekkor újabb határozattal állt elő, amelyben kimondták, hogy a parlament köteles egyfajta küszöböt megállapítani, figyelembe véve „a bűncselekmény elkövetéséből származó sérelmek intenzitását”.

Az ügy azóta feledésbe merült egészen március végéig, amikor a szenátus hirtelen elővette (a törvényhozói tanács figyelmeztetésére) az igazságügyi minisztérium felterjesztését, amelyben az alkotmánybíróság 2017-es határozatát akarták beültetni a jogrendbe. A sajtó akkori információi megerősítették, hogy a minisztérium eredeti rendeletében (tehát ahogy most elfogadta a képviselőház) nem szerepelt semmilyen konkrét összeg a küszöbérték meghatározására, hanem a március 26-án esedékes szűk körű koalíciós ülésen döntöttek az 50 ezer eurós határ bevezetéséről.

Ha „elég lenne az egy euró”, mégis honnan jött az ötlet, hogy ilyen magas küszöböt tegyenek be?

Ezen a bizonyos vasárnap délutáni ülésen a Hotnews információi szerint jelen volt Marcel Ciolacu PSD-elnök, Nicolae Ciucă miniszterelnök és PNL-elnök, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Cătălin Predoiu (PNL) igazságügyi miniszter is, aki utólag a 9000 ezer lejes határérték-javaslattal próbálta puhítani a kedélyeket.

Niculescu Țăgârlaș PNL-s szenátor, a szenátus jogi bizottságának elnöke azt nyilatkozta a portálnak, hogy a 250 ezer lejes küszöbről e-mailben értesítették a PNL-s frakciót, amelyben azt az utasítást kapták, hogy a módosítással együtt kell támogatni a tervezetet.

„A koalíció vasárnap esti döntése nyomán megkaptuk azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a szenátoroknak támogatniuk kellett. Az a döntés született, hogy a szenátus jogi bizottságának PSD-s, PNL-s és RMDSZ-es tagjai elfogadják a módosításokat. A tervezetet hétfőn küldték el nekem és elküldtem a bizottság tagjainak. Kedd délelőttre kaptak határidőt, hogy elolvassák a dokumentációt. A bizottsági ülésen megvitattuk és meg is szavaztuk” – magyarázta Țăgârlas.

A sajtó különböző politikai forrásai számtalan forgatókönyvet felvázoltak arra, hogy eredetileg kitől jött az 50 ezer eurós határérték ötlete: egyesek szerint maga az igazságügyi miniszter kezdeményezte, vagy éppen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kelemen a sajtó megkeresésére tagadta, hogy tőle származna az 50 ezer eurós küszöbérték bevezetése, a véleményének a Euronewsnak adott interjújában adott hangot.

Büntetőeljárási törvénykönyv: a Román Hírszerző Szolgálat ismét házon belül van

Az igazságügyi minisztérium által decemberben felterjesztett módosításban és a szenátus által elfogadott formátumban (igaz itt némi módosításokkal, például hogy lehessen fellebbezni az alkotmánybírósági szinten) is szerepelt az a passzus, amely arra vonatkozik, hogy a SRI által készített felvételek ismét bizonyítékként felhasználhatóak legyenek a büntetőeljárásokban, így a Btk. korrupciós bűncselekményekre vonatkozó eseteinél is.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy visszaadják a titkosszolgálatoknak azokat a jogköröket, amelyeket 2016-ban az alkotmánybírósági határozattal eltöröltek.

Ez a perspektíva a G4media szerint igencsak megrémítette a PSD, a PNL és az RMDSZ tagjait, akik már decemberben „tűkön ülve várták, hogy mi fog történni”.

Mivel tehát a nagy pártok közül szinte senki sem akarta, hogy a SRI újra szerepet kapjon a korrupcióellenes színtéren, a minisztérium javaslata sok lényegi változáson ment keresztül a jogi bizottságoknál, egy adott ponton teljesen törölték ezt a részt.

A keddi, képviselőházi ülésen is szinte az utolsó előtti pillanatban sem szerepelt a titkosszolgálati rész, amikor egy szünet után ( Laura Vicol bizottsági elnököt telefonhoz hívták, ekkor fel is függesztette 10 percre az ülést) minden megváltozott: a SRI-re vonatkozó részek visszakerültek a módosító tervezetekbe és nagyon szoros szavazás után, de a minisztérium által felterjesztett formájában került a képviselőházi plénum elé.

A képviselőházi szavazáskor a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító törvényjavaslatot végül 168 szavazattal, 75 ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadták el. Az RMDSZ tartózkodott, de a PSD-nek és a PNL-nek sikerült összegyűjtenie a szükséges szavazatokat. Így a SRI-lehallgatások bizonyítékként felhasználhatók lesznek korrupciós ügyekben.

Kelemen Hunor elmondta: „A büntető törvénykönyvre igennel szavaztunk, az eljárási törvénykönyv esetében pedig tartózkodtunk, mert sok érv szól ellene, és ezek a jogállamisággal és a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatosak. A bírói és az ügyészi hatalmat nem szabad összekeverni semmilyen más hatalmi ággal. Tehát a titkosszolgálatoknak nincs helyük a büntetőeljárásban. A parlament által megszavazott formában, amelyet mi nem szavaztunk meg, a SRI-t bevezetik a büntetőeljárásba, azaz visszamegyünk az időben, mintegy 10 évet, sőt többet is, ami befolyásolja az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését. Ha az igazságszolgáltatás nem független, és ha a SRI szerepet kap a büntetőeljárásban, akkor már nem beszélhetünk független igazságszolgáltatásról. Ez volt az érvünk amikor a büntetőeljárásról szóló szavazáskor tartózkodtunk”.