Felvételit szervezhetnek a népszerű líceumok, de csak a helyek 60 százalékára

Líceumi felvételi

• Az elméleti- és szaklíceumok dönthetnek a felvételi szervezése mellett kilencedik osztályba, két tantárgyból, országosan egységes követelmények alapján – de csak a meghirdetett helyek 60 százalékára.
• A fennmaradó helyeket a felvételi után a számítógépes elosztással töltik be, úgy, hogy a ezeknek tíz százalékát a sajátos nevelési igényű, illetve a roma nemzetiségű diákoknak tartják fenn.
• Azok a líceumok, ahol a felvételi után nem telt be a meghirdetett helyek 60 százaléka, a következő évben már nem szervezhetnek felvételit.

Az edupedu.ro úgy tudja, hogy az új szabályt abban a tanévben alkalmaznák először, amikor elvégzik a nyolcadik osztályt azok a tanulók, akik a törvény életbe lépése utáni évben kezdték el az ötödik osztályt. Tehát ha a törvény 2023-ban életbe lép, akkor a 2024-ben ötödik osztályt kezdők felvételizhetnének először kilencedik osztályba 2028 nyarán.

Érettségi

„A nyári és őszi érettségi időszakban kevesebb vizsgája lesz a diákoknak, ugyanis a tanév idején fogják letenni a két nyelv és a digitális kompetencia vizsgát, de ekkora szervezik meg a profiljukat kiegészítő írásbeli tesztet is” – nyilatkozta hétfőn a miniszter.

Ahogy arról korábban is írtunk, az oktatási minisztérium tervezete szerint a reál szakos diákokat külön vizsgáztatnák a különböző társadalmi-humán alapkészségekből, de ugyanúgy a humán szakos diákokat is tesztelnék matematikából, a szakiskolák és technikai líceumok tanulói pedig választhatnak a két típusú felmérő közül.

Ezeken a felmérőkön a diákok csak átmenő vagy elutasított minősítéseket kapnának. Az általános tudást felmérő tesztekről egyelőre annyit tudni, hogy a humánosok matematikai tudásának felmérésében főként a matematikai alapfogalmak ismeretét mérnék fel, a társadalom-humán alapkészségek esetében pl. filozófiai és történelmi alapismeretekre kérdeznének rá.

Deca megerősítette továbbá: a nyelvi készségeket két idegen nyelvből mérnék fel a könnyebb munkaerőpiaci elhelyezkedés érdekében.

A tanárok képzése

• Újdonságnak számít, hogy mentorprogram indítását tervezik.
• A pedagógusoknak szóló mesteri képzések 80 százaléka gyakorlat lesz, a képzésen résztvevők a bruttó átlagbérnek megfelelő ösztöndíjat kapnak.
• A tanároknak 5 évenként meg kell szerezniük egy bizonyos számú kreditet.
• Országos tanárképző központot alapítanak.
• Bevezetnék a tanárok progresszív bérezését és 15 év régiség felett csökkenne a norma, hogy a tapasztalt oktatóknak legyen lehetősége részt venni az iskolai menedzsmentben vagy mentorprogramokban.
• Két fizetésnek megfelelő prémiumot kapnak a nyugdíjba vonuló pedagógusok.

A diákok motiválása

• A tanulóknak nagyobb beleszólásuk lesz a tanterv alakításába az opcionális tantárgyakon keresztül.
• Az érdemösztöndíj összege havonta 200 lejről 450 lejre emelkedne, az országos tantárgyversenyeken díjazott tanulók havi 700 lejt, a nemzetközi tantárgyversenyeken díjazott tanulók pedig havi 1000 lejt kapnának, mindezt a tanügyminisztérium költségvetéséből.
• A tanulóknak arra is lehetősége lesz, hogy két tanévet egyetlen év alatt fejezzenek be.
• Az iskolaelhagyás visszaszorítására többek között kibővítenék a meleg ebéd programot, amely jelenleg 450 oktatási intézményben működik és jövőre legalább egymillió tanulónak tennék elérhetővé.

A felsőoktatást érintő módosítások

• Fontos újdonságnak számít még, hogy az egyetemi rektorok csak egyszer újíthatják meg az 5 évre szóló mandátumukat, egy személy pedig legfennebb 10 évig töltheti be ezt a funkciót. A korábbi sajtóinformációk szerint az új törvénytervezet lehetőséget adott volna arra, hogy a hivatalban levő rektorok további 8 évig maradhassanak az egyetemek élén, függetlenül attól, hogy hány mandátumot töltöttek már be.
• A doktori titulus visszavonására vonatkozó szabályokat egyértelműbbé teszik, a tervezet szerint ugyanakkor nem lehet egyoldalúan lemondani erről a fokozatról.
• A doktori téziseket még a megvédésük előtt feltöltik egy publikus platformra.

A közoktatást az és egyetemi képzést is megreformáló tanügyi törvényeket még tavaly nyáron terjesztették közvitára Sorin Cîmpeanu volt oktatásügyi miniszter idején. A volt miniszter végül plagizációs vádak miatt mondott le tisztségéről és nem tudta véghez vinni az általa indított reformintézkedéseket. A helyét végül az a Ligia Deca vette át, aki 2015-től államtanácsosként, 2019 decemberétől kezdődően elnöki tanácsosként dolgozott és része volt a Művelt Románia programmal foglalkozó csapatnak.

Az új miniszter a Cîmpeanu-csomaghoz képest több módosítást is bevezetett, erről elég sok információ megjelent még idén januárban a román sajtóban. A módosított tervezetetekkel kapcsolatban a civilek azt kérték, hogy bocsátsák újra közvitára, mert szerintük enélkül olyan jogszabályok születhetnek, amelyek diszkriminatívak lehetnek egyes diákokkal szemben, illetve tovább ösztönöznék a már amúgy is burjánzó magánóra piacot. A középiskolai felvételi decentralizálása ellen korábban a Tanulók Országos Tanácsa is felszólalt, mert szerintük szegregációhoz és a középiskolai helyek méltánytalan elosztásához vezethet. Mint írták, az új rendszerhez való alkalmazkodás miatt még több magánórát kellene vegyenek a diákok, ez pedig plusz stresszt jelentene a számukra.