Kilencedikbe felvételit szervezhet bármelyik középiskola, az érettségi hat vizsgából állna

2023. január 13. – 16:31

Kilencedikbe felvételit szervezhet bármelyik középiskola, az érettségi hat vizsgából állna
Érettségiző diákok a bukaresti Ion Creangă Gimnázium udvarán, 2020-ban – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

A jövő héten kezdődő plenáris időszakban tárgyaljak az új oktatási törvényeket, amelyek radikális változásokat hozna úgy az érettségi, mint a VIII. osztályosok képességfelmérője és a középiskolába való beiratkozás terén. A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor még az érettségi vizsga előtt, az osztály profiljától eltérő alapkészségeket felmérő dolgozatot is íratnának a diákokkal, így például a humán szakos diákokat matematikából tesztelnék. De a nyolcadikosoknak sem lesz könnyű dolga, főleg azoknak, akik az erősebb osztályokba szeretnének bejutni.

Érettségi: a diákok az érettségi előtt két nyelvvizsgát is letennének

Az oktatási minisztérium tervezete szerint a reál szakos diákok a saját „profiljukat kiegészítő” írásbeli tesztet írnak tanév közben, amellyel különböző „társadalmi-humán alapkészségeket” mérnek fel náluk. De ugyanúgy a humán szakos diákokat is tesztelnék matematikából, a szakiskolák és technikai líceumok tanulói pedig választhatnak a két típusú felmérő közül – írja az Edupedu hivatalos forrásokra hivatkozva.

Ezeken a felmérőkön a diákok csak átmenő vagy elutasított minősítéseket kapnának. Az általános tudást felmérő tesztekről egyelőre annyit tudni, hogy a humánosok matematikai tudásának felmérésében főként a matematikai alapfogalmak ismeretét mérnék fel, a társadalom-humán alapkészségek esetében pl. filozófiai és történelmi alapismeretekre kérdeznének rá.

Fontos újdonságnak számít még, hogy a végzősök nyelvtudását írásbeli teszteken mérik fel, mindkét középiskolában tanult idegen nyelvből dolgozatot kell írniuk. Ami a XII. osztályosok digitális kompetenciáit felmérő gyakorlati vizsgát illeti, az általános tesztekhez hasonlóan azt is év közben bonyolítanák le.

Az érettségi így valójában a következő vizsgákból állna: a román nyelv és irodalom írás és szóbeli, az anyanyelv írás és szóbeli – a kisebbségi osztályok számára – , az osztály profiljának megfelelő tantárgy írásbeli és egy választott tantárgy írásbeli vizsgája.

A tervezet szerint a módosított érettségit annál az évfolyamnál vezetnék be, akik a törvény jóváhagyása utáni tanévben kezdenék a IX. osztályt. Vagyis ez azt jelenti, hogyha a törvényt idén jóváhagyják, akkor a 2024 őszén kilencedikben kezdő diákok 2028-ban már az új rend szerint vizsgáznának.

A korábban beharangozott, kiemelt román vizsgáról és az emelt szintű érettségiről a most kiszivárgott verzióban nem esett szó.

Képességfelmérő és felvételi vizsga a középiskolákba

Jelentősen változna a nyolcadik osztályosok középiskolába való beiratkozásának menetrendje is, ugyanis az új közoktatási törvény tervezete valamennyi középiskola számára megadja a lehetőséget, hogy az országos képességfelmérő vizsga után külön felvételit szervezzen azoknál a szakoknál, ahol a korábbi években túljelentkezés volt.

A tervezet szerint az induló kilencedik osztályok helyeinek 90%-ára hirdethetnének külön felvételiket az iskolák, de 10%-ot továbbra is meg kell hagyniuk a számítógépes visszaosztásra.

Az iskolák úgy kellene megszervezzék a felvételiket, hogy legalább egy évvel korábban le kell jelenteniük az általuk választott felvételi rendszert, a vizsgákra kért tananyagot pedig a képességfelmérőn kért tananyaghoz kell igazítsák, hogy a diákoknak legyen idejük a felkészülésre. A gyakorlatban ez valahogy úgy fog kinézni, hogyha egy középiskola például filológia és matematika-informatika profilú osztályt indít, akkor az első profilra jelentkezőknek román nyelv és irodalomból hirdethetnek vizsgát, míg a másik osztályba jelentkezők értelemszerűen matematikából vizsgáznak. A természettudomány osztályok esetében az iskola választhat a biológia, matematika vagy kémia tantárgyakból szervezett vizsgák között.

Az új oktatási miniszter javaslata szerint ugyanakkor az iskolák maguk dönthetik el, hogy a végső felvételi jegy milyen arányban tartalmazza majd az országos képességfelmérő vizsga és az iskola felvételijén elért eredményeket: a két javasolt arány a 40-60%, illetve az 50-50%.

Ahogy az érettségi esetében, itt is ugyanannyi átmeneti időszakot hagynának az új rendszer bevezetésére, tehát ha idén elfogadják a törvényt, a következő tanévben 5. osztályt kezdő évfolyamok esetében vezetik be az új felvételit.

A középiskolai felvételi decentralizálását egyébként igencsak ellenzi a Tanulók Országos Tanácsa, mert szerintük ez a tanulók közötti megkülönböztetéshez, szegregációhoz és a középiskolai helyek méltánytalan elosztásához vezethet. Mint írják, az új rendszerhez való alkalmazkodás miatt még több magánórát kellene vegyenek a diákok, ez pedig plusz stresszt jelent számukra. A szervezet képviselői ellenzik azt a kitételt is, amely lehetővé tenné az iskolák számára, hogy a felvételijegy kiszámításakor a tanintézetek az országos képességfelmérőn szerzett jegyet is figyelembe vegyék, tetszőleges arányban. Szerintük így óriási különbségek lesznek a középiskolák között, és sérül a diákok középiskolai oktatáshoz való kötelező hozzáférésének joga.

A Tanulók Országos Tanácsa „felületesnek” látja a tervezett reformot, mivel szerintük a nyolcadik osztályt végzett tanulók esetében sokkal inkább a pályatanácsadási órák számának növelése kellene legyen a prioritás.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!