Kilencedikbe felvételit szervezhet bármelyik középiskola, az érettségi hat vizsgából állna

2023. január 13. – 17:31

Kilencedikbe felvételit szervezhet bármelyik középiskola, az érettségi hat vizsgából állna
Érettségiző diákok a bukaresti Ion Creangă Gimnázium udvarán, 2020-ban – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

A jövő héten kezdődő plenáris időszakban tárgyaljak az új oktatási törvényeket, amelyek radikális változásokat hozna úgy az érettségi, mint a VIII. osztályosok képességfelmérője és a középiskolába való beiratkozás terén. A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor még az érettségi vizsga előtt, az osztály profiljától eltérő alapkészségeket felmérő dolgozatot is íratnának a diákokkal, így például a humán szakos diákokat matematikából tesztelnék. De a nyolcadikosoknak sem lesz könnyű dolga, főleg azoknak, akik az erősebb osztályokba szeretnének bejutni.

Érettségi: a diákok az érettségi előtt két nyelvvizsgát is letennének

Az oktatási minisztérium tervezete szerint a reál szakos diákok a saját „profiljukat kiegészítő” írásbeli tesztet írnak tanév közben, amellyel különböző „társadalmi-humán alapkészségeket” mérnek fel náluk. De ugyanúgy a humán szakos diákokat is tesztelnék matematikából, a szakiskolák és technikai líceumok tanulói pedig választhatnak a két típusú felmérő közül – írja az Edupedu hivatalos forrásokra hivatkozva.

Ezeken a felmérőkön a diákok csak átmenő vagy elutasított minősítéseket kapnának. Az általános tudást felmérő tesztekről egyelőre annyit tudni, hogy a humánosok matematikai tudásának felmérésében főként a matematikai alapfogalmak ismeretét mérnék fel, a társadalom-humán alapkészségek esetében pl. filozófiai és történelmi alapismeretekre kérdeznének rá.

Fontos újdonságnak számít még, hogy a végzősök nyelvtudását írásbeli teszteken mérik fel, mindkét középiskolában tanult idegen nyelvből dolgozatot kell írniuk. Ami a XII. osztályosok digitális kompetenciáit felmérő gyakorlati vizsgát illeti, az általános tesztekhez hasonlóan azt is év közben bonyolítanák le.

Az érettségi így valójában a következő vizsgákból állna: a román nyelv és irodalom írás és szóbeli, az anyanyelv írás és szóbeli – a kisebbségi osztályok számára – , az osztály profiljának megfelelő tantárgy írásbeli és egy választott tantárgy írásbeli vizsgája.

A tervezet szerint a módosított érettségit annál az évfolyamnál vezetnék be, akik a törvény jóváhagyása utáni tanévben kezdenék a IX. osztályt. Vagyis ez azt jelenti, hogyha a törvényt idén jóváhagyják, akkor a 2024 őszén kilencedikben kezdő diákok 2028-ban már az új rend szerint vizsgáznának.

A korábban beharangozott, kiemelt román vizsgáról és az emelt szintű érettségiről a most kiszivárgott verzióban nem esett szó.

Képességfelmérő és felvételi vizsga a középiskolákba

Jelentősen változna a nyolcadik osztályosok középiskolába való beiratkozásának menetrendje is, ugyanis az új közoktatási törvény tervezete valamennyi középiskola számára megadja a lehetőséget, hogy az országos képességfelmérő vizsga után külön felvételit szervezzen azoknál a szakoknál, ahol a korábbi években túljelentkezés volt.

A tervezet szerint az induló kilencedik osztályok helyeinek 90%-ára hirdethetnének külön felvételiket az iskolák, de 10%-ot továbbra is meg kell hagyniuk a számítógépes visszaosztásra.

Az iskolák úgy kellene megszervezzék a felvételiket, hogy legalább egy évvel korábban le kell jelenteniük az általuk választott felvételi rendszert, a vizsgákra kért tananyagot pedig a képességfelmérőn kért tananyaghoz kell igazítsák, hogy a diákoknak legyen idejük a felkészülésre. A gyakorlatban ez valahogy úgy fog kinézni, hogyha egy középiskola például filológia és matematika-informatika profilú osztályt indít, akkor az első profilra jelentkezőknek román nyelv és irodalomból hirdethetnek vizsgát, míg a másik osztályba jelentkezők értelemszerűen matematikából vizsgáznak. A természettudomány osztályok esetében az iskola választhat a biológia, matematika vagy kémia tantárgyakból szervezett vizsgák között.

Az új oktatási miniszter javaslata szerint ugyanakkor az iskolák maguk dönthetik el, hogy a végső felvételi jegy milyen arányban tartalmazza majd az országos képességfelmérő vizsga és az iskola felvételijén elért eredményeket: a két javasolt arány a 40-60%, illetve az 50-50%.

Ahogy az érettségi esetében, itt is ugyanannyi átmeneti időszakot hagynának az új rendszer bevezetésére, tehát ha idén elfogadják a törvényt, a következő tanévben 5. osztályt kezdő évfolyamok esetében vezetik be az új felvételit.

A középiskolai felvételi decentralizálását egyébként igencsak ellenzi a Tanulók Országos Tanácsa, mert szerintük ez a tanulók közötti megkülönböztetéshez, szegregációhoz és a középiskolai helyek méltánytalan elosztásához vezethet. Mint írják, az új rendszerhez való alkalmazkodás miatt még több magánórát kellene vegyenek a diákok, ez pedig plusz stresszt jelent számukra. A szervezet képviselői ellenzik azt a kitételt is, amely lehetővé tenné az iskolák számára, hogy a felvételijegy kiszámításakor a tanintézetek az országos képességfelmérőn szerzett jegyet is figyelembe vegyék, tetszőleges arányban. Szerintük így óriási különbségek lesznek a középiskolák között, és sérül a diákok középiskolai oktatáshoz való kötelező hozzáférésének joga.

A Tanulók Országos Tanácsa „felületesnek” látja a tervezett reformot, mivel szerintük a nyolcadik osztályt végzett tanulók esetében sokkal inkább a pályatanácsadási órák számának növelése kellene legyen a prioritás.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!