Novák már a pólójára is kiírta a 40 százalékos kvótát, de a jogászok szerint kötelezettségszegési eljárást kockáztat miatta Románia

2023. február 22. – 14:59

Novák már a pólójára is kiírta a 40 százalékos kvótát, de a jogászok szerint kötelezettségszegési eljárást kockáztat miatta Románia
Novák Eduárd sportminiszter a „40% a sportolóinknak” feliratú pólóban egy sajtótájékoztatón, 2023. febr. 22-én – Fotó: Novák Eduárd Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

A múlt pénteken újabb rendeletet adott ki Novák Eduárd sportminiszter. Ezzel a minisztérium tisztázza annak a tavaly nyáron elfogadott rendeletnek az ellenőrzését, illetve a szabály megszegése esetén alkalmazható szankciókat, amivel előírták, hogy a hazai hivatalos versenyeken pályára lépő romániai sportolók aránya legalább 40 százalék kell legyen. Ez azt is jelenti, a tavaly nyáron elfogadott rendelet egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy ténylegesen alkalmazzák, illetve a jogászok egy része szerint egy lépéssel közelebb került ahhoz is, hogy emiatt kötelezettségszegési eljárás induljon Románia ellen.

„A sportminisztérium mostantól minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a törvény által biztosított felügyeleti és ellenőrzési hatáskörét gyakorolhassa” – fogalmaz a minisztérium közleménye a 2023/84-es számú miniszteri rendelet kibocsátásáról. A tájékoztatás szerint az új rendelet megkönnyíti a sporttevékenységek ellenőrzését, a sportlétesítmények működését és irányítását a hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően.

„Hosszú távú fejlődést és világos irányt szeretnénk a román sport számára, ehhez pedig alapvető fontosságú, hogy a szabályokat mindenki betartsa. Miután az 1441/29.11.2022-es kormányhatározattal aktualizáltuk a bírságok összegét, valamint az 500-as rendelettel, amely kötelezővé teszi, hogy a mérkőzéseken a résztvevő sportolók minimum 40 százaléka romániai állampolgár legyen, most az ellenőrzéseket szabályozó rendelet mutatjuk be, amely az említett rendelkezések betartását fogja ellenőrizni. Több lehetőséget kell adnunk a román sportolóknak annak érdekében, hogy játszhassanak a csapataikban, ezzel pedig növeljük a válogatott számára elérhető bázist, és így a válogatottak magasabb szintű teljesítményt érhetnek el. Itt az ideje, hogy döntsünk: a legmagasabb szintre akarjuk-e emelni a sportot, hozzá akarunk-e járulni a jövő bajnok generációjának felnövekedéséhez” – idézi a tájékoztatás Novák Eduárd sportminisztert.

Mi történt eddig?

A Sportminisztérium tavaly július 7-én jelentette be, hogy 2022/2023-as szezontól kezdve kötelezővé teszi, hogy a csapatsportok országos versenyein a pályán lévő sportolók legalább 40 százaléka romániai legyen. Ezt követően Novák Eduárd sportminiszter mérkőzésenként 3000 lejről 30 000 lejre emelte a 60 százaléknál több külföldi sportolót alkalmazó klubok büntetését.

A jogszabállyal kapcsolatban több nemzeti szövetség, köztük a Román Labdarúgó Szövetség és a Román Kézilabda Szövetség is támadta a minisztériumot, azzal érvelve, hogy az sérti a munkaerő szabad áramlásának uniós elvét. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is megszólalt a kérdésben. Asztalos is azon a véleményen van, hogy a szabályozás sérti az EU szabad munkavállalásra vonatkozó alapelvét.

Érdeklődésünkre akkor kifejtette, már a minimum egy román állampolgárságú játékos pályán való kötelező jelenléte sem volt diszkriminációtól mentes, de a sportminiszter negyven százalékos elvárása is szembe megy az Európai Unión belüli szabad mozgás és szabad munkavállalás elvével. „A román állampolgárt Németországban ugyanolyan feltételek között foglalkoztatják sportolóként, mint a német állampolgárokat. Nem lehet más feltételeket kiszabni. Kivételt képez ez alól, ha sportteljesítmény alapján bírálják el a munkaviszonyt” – tette hozzá Asztalos.

Február elején Novák Eduárd ismét azt hangsúlyozta a Facebookon, hogy a 40 százalékos kvótát előíró 2022/500-as számú rendelet nem sérti az európai normákat, sem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében előírt szabad mozgást, tehát nem diszkriminatív jellegű.

„Franciaországból, Olaszországból és más országokból is láthatunk példákat, amelyek hasonló intézkedéseket alkalmaztak, és ott senki nem tartotta mindezt diszkriminatívnak. Úgy vélem, hogy az európai értékek alapján lehetnek erős csapataink, amelyekben helyet adhatunk azoknak, akik a jövő legendái lehetnek” – írta akkor bejegyzésében Novák. Ezután jelentette be pénteken a minisztérium a rendelkezés teljesítésének ellenőrzését és tisztázta a szabály megszegése esetén alkalmazható szankciókat. Novák kedden azzal is nyomatékosított az álláspontján, hogy 40 százalék a sportolóink számára feliratú pólóban jelent meg a minisztérium sajtótájékoztatóján.

Novák Eduárd a női röplabda Szuperkupájának díjátadóján, ahol gratulált a Röplabda Szövetségnek, amiért tiszteletben a 40%-os kvótát – Fotó: Novák Eduárd Facebook-oldala
Novák Eduárd a női röplabda Szuperkupájának díjátadóján, ahol gratulált a Röplabda Szövetségnek, amiért tiszteletben a 40%-os kvótát – Fotó: Novák Eduárd Facebook-oldala

Akkor jogsértő vagy sem a jogszabály?

„Az első minisztériumi rendelet (2022 júliusa) óta eltelt idő alatt látható, hogy a romániai Sportminisztérium következetes jogszabályi hátteret kíván teremteni a rendelet alkalmazására: 2022. november végén kormányhatározat döntött a sport terén elkövetett szabálysértés bírságának megnöveléséről, a mostani újabb miniszteri rendelet az ellenőrzési és bírságolási keretet rögzíti” – kommentálta a rendelkezéseket a Transtelexnek dr. Kokoly Zsolt, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara Jogtudományi Tanszékének oktatója, akinek az egyik szakterülete az EU egységes piacának és a gazdasági alapszabadságoknak a szabályozása.

Kokoly elmondta, az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 45. cikke szerint az Európai Unió belső piacán belül tilos bármilyen diszkrimináció, azaz biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását, ez pedig magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. Korlátozások csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokoltak.

Hozzátette, az EUMSZ-nek vannak kifejezetten a sportolók szabad mozgására vonatkozó rendelkezései (165. cikk), amelyek biztosítják, hogy a hivatásos és az amatőr sportolók az országok között szabadon mozoghassanak.

A személyek szabad mozgását biztosító elv alapján a közvetlen megkülönböztetés – például az állampolgárságon alapuló kvóták – a hivatásos sport esetében nem megengedettek.

Ugyanakkor, a sport egyedi jellegéből következően gyakorlatban kiróhatóak a közvetlen megkülönböztetéssel járó meghatározott és arányos korlátozások, amennyiben arra jogszerű célkitűzés mentén és arányos módon kerül sor. Ilyen például a kizárólag nemzeti atléták és játékosok kiválasztásának joga, hogy az adott országot képviseljék.

A jogász felidézte, hogy a sportban fennálló diszkrimináció tilalmát az 1995-ös Bosman-ítélet rendezte, és az azóta eltelt időszak joggyakorlatában több, sportolókat érintő ügyben sikerült további részleteket tisztáznia.

„A Jean-Marc Bosman belga futballista által indított per mérföldkőnek számít, az Európai Bíróság döntése leszögezte, hogy a hivatásos sportolókat is korlátozás nélkül megilleti a személyek szabad mozgása és a munkavállalás szabadsága. Tehát azt, hogy szerződésük lejárta után a labdarúgók »elengedéséért« klubjuk nem kérhet pénzt, és azt is, hogy az EU alapszabadságaival ellenkezik az »idegenlégiósok« számának korlátozása egy csapaton belül. Ettől az ítélettől kezdődően az uniós tagállamok állampolgáraira nem lehet ilyen korlátozást alkalmazni.

Ezt a Bíróság következetesen megerősítette joggyakorlatában. Például a szlovák kézilabdázó, Maros Kolpak ügyében hozott 2003-as ítélet hasonlóan mérföldkő, mivel kimondja, hogy az uniós tagországok sportági szakszövetségeinek szabályzatai nem korlátozhatják az EU-val társulási megállapodást kötött államokból származó hivatásos sportolók bajnoki- és kuparészvételét” – magyarázta Kokoly, aki szerint jelenleg is folyamatban van az Európai Unió Bírósága előtt egy, még 2021-ben előzetes döntéshozatalra benyújtott kérés (egy belgiumi labdarúgó klub a Belga Labdarúgó-szövetség ellen), amely a klubok saját nevelésű (home-grown) játékosaira vonatkozó szabályok értelmezését kéri.

A szakértő több olyan esetet is említ, amikor megpróbáltak valamilyen kvótával kapcsolatos rendelkezést átvinni, de mindhiába. Franciaországban a Nemzeti Röplabda Szövetség próbált meg a 2010-2011-es szezonban a sportágban minimum kvótákat bevezetni a francia játékosok szerepeltetésére vonatkozóan (francia nevelésű játékosok minimum aránya a csapatban). Az államtanács azonban ezt közvetlen diszkriminációnak minősítette, és megsemmisítette a szövetség vonatkozó döntését. 2014-ben Spanyolországban az országos kosárlabda kibajnokságban próbálták meg 40%-88% arányra felemelni a hazai játékosok részvételét. Az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást indított.

A szakértő szerint az uniós esetjogból azonban az szűrhető le, hogy az UEFA-nak a csapatonkénti 32% saját nevelésű játékos (home-grown player) aránya fölötti korlát már a munkavállalók szabad mozgásával ellentétesnek minősül.

Mire számíthat Románia, ha az EU bíróságán per lesz a felháborodást kiváltó rendeletből?

Kokoly szerint elviekben az Európai Bizottságnak már az első miniszteri rendelet alapján lehetősége lett volna kötelezettségszegési eljárást indítani Románia ellen az uniós jog megsértésének gyanúja miatt. Ugyanakkor a gyakorlatban mérvadó szempont az is, hogy az illetékes szervek (ez esetben sportszervezetek, klubok) gyakorlatba is ültessék a rendelkezéseket, és ezáltal ténylegesen is létrejöjjön a rendeletben előírt tényállás. Ebben a szakaszban mind a sportolók, mind a szakág szervezetei fordulhatnak a nemzeti bírói hatóságokhoz diszkriminációra hivatkozva. Ebben az esetben az ügyben eljáró nemzeti bíróság megszakíthatja az eljárást, és előzetes döntéshozatali kéréssel fordulhat az Európai Unió Bíróságához azzal, hogy értelmezést nyújtson az uniós jog egységes alkalmazása szempontjából.

A jogász szerint a nemzeti jogszabályi keret a jelen pillanatban félreérthetetlen kötelességeket ír elő a klubok számára, és valószínűleg a múlt héten elfogadott miniszteri rendelet alapján bírságok kiszabására is hamarosan sor kerül. Ezeket a bírságokat meg lehet a román bírói hatóságok előtt támadni, és az eljárás folyamán a bíróság kérheti az EUB-tól a pontos meghatározást, illetve annak eldöntését, hogy a nemzeti szabályozás mennyire van összhangban az uniós joggal.

Amennyiben a kötelezettségszegési eljárás lefolytatása után a tagállam ellen elmarasztaló bírói határozat születik, és amennyiben a bírósági ítélet ellenére az uniós ország nem hozza meg a szükséges intézkedéseket a jogsértő helyzet megszüntetésére, a Bizottság újból az Európai Unió Bíróságához fordulhat, és ezután javasolhatja a Bizottság pénzbüntetés kiszabását. Ez a pénzbüntetés lehet átalányösszeg és/vagy napi kényszerítő bírság, és kiszámítására uniós jogszabály vonatkozik.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!