Novák Eduárd a romániai sportolóknak kedvezett volna az új kvótarendszerrel, ehelyett diszkriminációt kockáztat

Novák Eduard sportminiszter a közösségi oldalán tette közzé, hogy a következő szezontól a hivatalos mérkőzéseken a pályán lévő sportolók legalább 40 százalékának román állampolgárnak kell lennie. S bár a Sepsi OSK-t nem hozza nehéz helyzetbe a miniszteri rendelet, a több éve bajnok (az idei szezonban 32 játékból 29-ben győztes) székely kosárlabda csapatnak, a Sepsi SIC-nek viszont problémát okozhat.

A friss kupagyőztes Sepsi OSK részéről Diószegi Lászlót elnököt kerestük meg, aki a sportminiszter rendelete kapcsán azt mondta, egyelőre még várják a konkrétumokat, mert egyelőre nem tudni, hogy a rendelet pontosan miből is áll, de elmondta, a sepsiszentgyörgyi focicsapat játékoskeretének 70 százalékát amúgy is román állampolgárok teszik ki.

„A 40 százalék azt jelentené, hogy amennyiben a kapust nem számoljuk, akkor tíz játékosból négynek kell román állampolgárnak lennie. Ez nálunk bőven megvan, jelen pillanatban még a fordított arány is teljesül” – mondta a Sepsi OSK elnöke.

Diószegi szerint ugyanakkor, ha őket egyáltalán nem is érinteni majd a rendelet, lesznek olyan elsőosztályú fociklubok, ahol mindenképp fejtörést okoz, példaként az U Craiova 1948-at vagy a Kolozsvári CFR-t említette, ahol több külföldi játékos is játszik.

Rusz István László, a Sepsi SIC női kosárlabdacsapat menedzsere megjegyezte, hogy egy csapat működését érintő rendeletet nem olyankor kellene kilátásba helyezni, amikor már a szerződések alá vannak írva a játékosokkal, és kezdődik a szezon, mert ha érvénybe lép a rendelet, akkor ahhoz kötelező módon alkalmazkodnia kell a kluboknak. Hozzátette, Sepsi SIC január és május között írta alá a szerződéseket a játékosokkal.

Elmondta, egy ilyen rendelet előtt a csapatokat, a klubokat az utánpótlásra koncentrálva kellene fejleszteni. Novák ötlete még jó is lehetett volna, de ha a megvalósítása az elképzelt formában történik, annak a csapatok teljesítménye látja kárát.

„Hiába hozzuk be rendeletben, hogy a játékosok negyven százalékának román állampolgárnak kell lennie, ha nincs miből. Női kosárlabda esetében a pályán játszó öt játékosból minimum kettő mindig román állampolgárságú kellene, hogy legyen, ehhez viszont arra lenne szükség, hogy legalább 3-4, szintén román állampolgárságú játékos üljön a cserepadon” – mondta a kosárlabdacsapat menedzsere, és hozzátette, először az ifjúsági csapatok színvonalát kellene emelni, jó játékosokat kellene nevelni, amiből lehet válogatni, és csak egy következő lépésben kellene bevezetni az állampolgárságra vonatkozó kritériumot.

Rusz István László elmondása szerint velük nem konzultáltak a rendelettel kapcsolatban, számára „furcsa” is egy picit a dolog.

„Nem tudom, hogy a miniszter úrra kik és milyen nyomást gyakoroltak, de egy picit furcsa, hogy a kosárlabda szövetségben nemrég volt igazgatótanácsi ülés, és elhatároztuk, hogy az első félidőben két hazai játékos, míg a második félidőben egy hazai játékos legyen a pályán. Tehát akkor még nem tudhattak erről a dologról” – tette hozzá.

Azt pedig, hogy a rendeletet a nem a minisztérium alá tartozó csapatok számára is kötelezővé szeretnék tenni, lehetetlennek tartja, mert például a fociszövetség és a profi fociliga „egy árva lejt sem kap a sportminisztériumtól, tehát egyedül csak az olimpiai csapatot tudják kötelezni erre” – tette hozzá.

A rendelet egyik érdekessége, hogy nem csak foci és kosárlabda csapatokat érint, például magának Novák Eduárd sportminiszternek a biciklis csapata sem felel meg jelenleg az elvárásoknak.

A Román labdarúgó-szövetség (FRF) egyébként tanulmányozás céljából kérte, hogy még Hivatalos Közlönyben megjelenése előtt küldjék el neki a miniszter rendeletét, hogy megállapítsák, milyen hatásai lesznek az országos szintű futballbajnokságokra.

Diszkriminációhoz vezethet a rendelet

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke egy jogi precedenst, a Bossman-ügyet felhozva szemléltette, hogy Novák rendelete hátrányosan megkülönböztető a külföldi játékosokra nézve.

Érdeklődésünkre kifejtette, már a minimum egy román állampolgárságú játékos pályán való kötelező jelenléte sem volt diszkriminációtól mentes, de a sportminiszter negyven százalékos elvárása is szembemegy az Európai Unión belüli szabad mozgás és szabad munkavállalás elvével.

A Bossman-ügyben az Európai Unió bíróságának döntése leszögezte, hogy az EU-s állampolgárok foglalkoztatása egységes feltételek mentén kell történjen, függetlenül attól, hogy saját vagy másik tagállamban szeretnének munkát vállalni.

„A román állampolgárt Németországban ugyanolyan feltételek között foglalkoztatják sportolóként, mint a német állampolgárokat. Nem lehet más feltételeket kiszabni. Kivételt képez ez alól, ha sportteljesítmény alapján bírálják el a munkaviszonyt” – tette hozzá Asztalos.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács hivatalból viszont nem kíván eljárást indítani ezzel kapcsolatban, Asztalos abban reménykedik, hogy az RMDSZ sportminisztere az egyszerűbb utat választja, és visszavonja a rendeletet. Továbbá pedig kigondolnak más megoldásokat a román állampolgárok támogatására, mert egy valós gondra reflektáltak, csak nem jó módszert választottak rá. Ő pedig a párbeszéd jegyében szeretné felhívni erre Novák Eduárd miniszter figyelmét, bár megjegyezte, egy döntés meghozatala előtt egészségesebb lett volna a közvélemény számára hozzáférhetővé tenni a rendeletet, mert akkor hamarabb elindulhatott volna egy intézményes párbeszéd.